Jazz/World

A szaxofonos, akit egy új jazzvilág hírnökének tartanak

2020.10.04. 14:30
Megosztom
Első nagylemezétől oda meg vissza vannak a kritikusok és a rajongók, pedig Nubya Garcia nem csinál mást, mint saját múltját kutatja a jövő zenéjéért. Portré egy nőről, akiről hallani fogunk még a 2020-as években.

Eklektikus, táncos kedvű és aktuális társadalmi üzenettel rendelkező jazz-reneszánsz zajlik Londonban. A rendkívül színes szcéna magáénak vallja a környezetvédelem ügyét, a fenntarthatóságot, a gyarmati múlttal való összebékülés fontosságát, az Afrikába, a karibi térségbe és Amerikába nyúló gyökerek megtalálását. A jazz-reneszánsz reprezentatív lemezmegjelenése volt két éve a We Out Here című album, amelyen olyan együttesek és előadók szerepeltek, mint Moses Boyd dobos, Shabaka Hutchings szaxofonos, az Ezra Collective, a Triforce és a Kokoroko.

És Nubya Garcia, akinek Source című, augusztusban megjelent nagylemeze az idei év egyik legtöbbre értékelt jazzalbuma.

Még csak 28 éves, de tenorszaxofonjával az egész világon kivívta magának a figyelmet a jazzszeretők körében. „Egyetlen hangot játszik, és rögtön tudod, mi a művészi célja vele. Nem akarja megtalálni a helyét. Egyszerűen kifejezi magát, onnan, ahova ő saját magát helyezte” – mondta róla a pár évvel idősebb Shabaka Hutchings. Első, három évvel ezelőtti kislemezével valósággal berobbant a jazzéletbe, nagylemezét értelemszerűen fokozott várakozás előzte meg. A Source-t a kritikusok és a közönség is jól fogadta, voltak, akik egyenesen új korszakról beszéltek a műfajban. Ennek apropóján tekintjük át a művésznő pályáját.

NubyaGarcia-photoAdamaJalloh-125554.jpg

Nubya Garcia (Fotó/Forrás: Adama Jalloh)

Nubya Garcia 1991-ben született London északnyugati részén, az alterkultúrától hangos Camdenben, anyja guyanai, apja trinidadi származású. Miután a zenében tehetségesnek mutatkozott, hegedűn, zongorán, majd brácsán kezdett játszani, története szempontjából még fontosabb azonban, hogy otthon a házban talált egy régi klarinétot. „Össze-vissza volt törve” – mesélte. – „De elintéztem, hogy működjön.” Ötéves volt, amikor a pedagógiai munkájáról ismert jazz-zongorista, Nikki Yeoh zenés csoportját meglátogatta, és a szabad, örömteli zenéléstől zajos közeg rögtön beszippantotta a szégyenlős kislányt. Amikor tízéves lett, anyja vett neki egy Yamaha szaxofont, és rögtön megvolt a szerelem. Hamarosan már a jazz-számokat próbálgatta, Herbie Hancock, Bronislaw Kraper dalait játszotta. A zenés foglalkozások alapvető fontosságúak voltak a kislány számára. Ahogy azt a Jazz Timesnak elmesélte, a baloldali kormánynak hála

a nem túl jómódú családok is megengedhették maguknak, hogy a gyerekeik zeneórára járjanak, és ennek az eredménye most látszik csak igazán: London tele van fantasztikus huszon-harmincéves zenészekkel.

„Klassz dallamokat tanultunk, sztenderdeket, funkot, aztán improvizáltunk rájuk és jól éreztük magunkat” – emlékezett vissza Garcia ezekre a zeneórákra.

LANDSCAPE_Nubya-Garcia-high-res_4-credit-Adama-Jalloh-141542.jpg

Nubya Garcia (Fotó/Forrás: Adama Jalloh)

Tizenévesként Nubya Garcia figyelme a régi jazzlemezek felé fordult, közben pedig megismerkedett azokkal az arcokkal, akik most, az utóbbi pár évben tűntek fel vele együtt a szakmában. Csatlakozott a Tomorrow’s Warriors nevű non-profit művészi társuláshoz, ahol felfigyeltek a tehetségére. Pár évvel ezelőtt innen származó ismeretségekből alakult Nérija névvel a szeptett, amellyel eddig négy kislemezt és egy nagyot készítettek.

Úgy játszik, hogy egyáltalán nem akar villogni

– mondta róla egy zenésztársa. Hangjára egyaránt hatott Wayne Shorter, John Coltrane, Charlie Parker, Sony Rollins, Dexter Gordon, mégis egészen sajátos. A New York Timesnak adott interjújában Garcia elmondta, mivel jazzt tanult, ezért az amerikai tradíciót sajátította el, de ő és még sokan a generációjából saját gyökereiket kezdték el kutatni a zenében is, így jutottak el egyéni hangjukhoz.

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Kapcsolódó

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

Az utóbbi években feléledt a klubélet Londonban, egyre több helyen van élőzene, és nincsen műfaji korlát: a jazz, a hophop, a grime, a dub, a trap egyaránt dívik. Garcia zenéje innen is táplálkozik,

megmozgatja a fejet és a lábat:

„Mindenféle tánczenét szeretek” – mondja. Úgy véli, hogy ha valaki nem szereti a jazzt, akkor vagy nem járt még élő koncerten, vagy nem a megfelelő koncerten járt. Sok koncertbeszámoló megemlíti annak a nagyszerűségét, hogy közönsége túlnyomó része harminc év alatti, nők és férfiak vegyesen.

Bemutatkozó kislemeze, a Nubya’s 5ive (2017) olyan számokat tartalmaz, amiket könnyen utánadúdol az ember, a Lost Kingdoms című szerzemény például hasonlóan nagyot üt, mint egy popdal, csak éppen kompromisszum nincsen benne. Amikor tavaly két élő legenda, Pharoah Sanders és Gary Bartz előzenekaraként Garcia és formációja ezt a számot adta elő, a közönség tombolt a zenére.

Következő, a When We Are című lemezén (2018) négy track hallható, két eredeti és két remix, egyenesen a londoni éjszakából, a nyüzsgő night clubok világából.

Az augusztusban megjelenő Source című lemez a Concord Jazz kiadónál jelent meg (ők adják ki Esperanza Spalding lemezeit is). „Elsöprő erejű jazz afro-karibi hatásokkal, amely egy életre elég tapasztalatot sűrít egyórányi zenébe” – írta róla a New York Times. A banda tagjai: Joe Armon Jones billentyűs, Daniel Casimir bőgős és San Jones dobos. 

a3209158474_10-141054.jpg

Nubya Garcia: Source

De magyar nyelvű kritika is született róla: „A főszereplő tenorszaxofon soundja helyenként úszik a zengető miatt, de ez a koncepció része;

ugyanis Garcia kissé szerényen igyekszik úgy tenni, mintha nem egy új jazzvilág hírnökeként ütné meg azt a hangot, ami valószínűleg a 2020-as évtized jazzét határozza majd meg,

hanem mintha csak idesodródott volna valahonnan, a nagy világzenei, jazz, funk, soul tenger irányából” – írta a lemezről Végső Zoltán az ÉS-ben. A Pitchfork kritikusa így jellemzi az albumot: „A dubot és a reggae-t cumbiára és klasszikus balladisztikusságra cserélve, Garcia szerény családi gyökereiről, a jazztörténet folytathatóságáról, a jelenbeli, közös tett erejéről gondolkodik.”

A szaxofonos persze nem ragadtatja magát ilyen nagy szavakra. Úgy fogalmazott, a Source arról szól, hogy lassítsunk le, keressük meg a saját gyökereinket, eredetünket, helyünket a világ forgatagában. „Az album arról szól, amiből táplálkozunk: amiből te és én táplálkozunk, amiből az örömünk, a lelkesedésünk táplálkozik.”

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Kapcsolódó

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Gondolkodott már azon, hogy hol vannak a nők a jazzből? Persze énekeseket találunk szép számmal, akik csodás ruháikban tündökölnek, hangjukkal formálnak íveket, miközben kiváló férfizenészek csillogtatják meg improvizációs készségüket a háttérben. De míg a klasszikus zenében már-már egyértelmű a nők jelenléte, addig a jazzben fel sem tűnik a hiányuk a hangszeres zenészek közül. Most mutatunk tíz olyan női instrumentális jazz-zenészt, akik nélkül unalmasabb és szegényebb lenne a világ.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszonöt év Liszt bűvöletében – jubileumi fesztivállal ünnepel Gödöllő

Negyedszázados jubileumhoz érkezett a Gödöllői Liszt Fesztivál: világsztárokkal és jótékonysági gálával ünneplik a zeneszerző örökségét. A program fókuszában a tehetséggondozás és a jótékonyság áll, hogy a klasszikus zene értékei minden generációhoz eljussanak.
Vizuál

Egyke: a harmincasok szorongásaiból született magyar thriller

Az Egyke 2027 januárjában érkezik a magyar mozikba a Vertigo Média forgalmazásában. Cikkünkben megtekinthető a film első teaser előzetese.
Színház

Mi köze egy helikopternek a Lear királyhoz? – Tahitótfaluban mutatkozott be a Játékszín új előadása

Rendhagyó sajtóeseményen mutatkozott be a sajtónak a Játékszín legújabb, Amatőrök című előadása. A Hirtling Tamás és Lévay Viktória főszereplésével készülő darabot október 17-én mutatják be.
Jazz/World

Egy hely, ahonnan messzire vezet az út – a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Snétberger Ferenc saját, személyes történetéből is tudja, hogy a tehetség önmagában nem elég – kell valaki, aki észreveszi, és kell lehetőség a tudás gyarapítására. Erre épül a gitárművész által 2011-ben alapított Snétberger Zenei Tehetség Központ.
Klasszikus

Kortárs zene mindenkinek – a London Sinfonietta a Liszt Ünnepen

Annak idején meg akarták változtatni a londoni kortárs zenei életet, hogy a legújabb művek a koncertjárók nagy többsége számára is élményt jelentsenek. A London Sinfonietta már több mint ötven éve a világ egyik meghatározó kortárs zenei együttese.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Egy hely, ahonnan messzire vezet az út – a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Snétberger Ferenc saját, személyes történetéből is tudja, hogy a tehetség önmagában nem elég – kell valaki, aki észreveszi, és kell lehetőség a tudás gyarapítására. Erre épül a gitárművész által 2011-ben alapított Snétberger Zenei Tehetség Központ.
Jazz/World interjú

Örökség és jelenlét – Vezetői portrék a Hagyományok Háza 125 éves otthonából, a Budai Vigadóból

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete. Az Örökség és jelenlét portrésorozata az alapítók örökségétől a jelen alkotóin, kutatóin és háttérben dolgozó szakemberein át a jövőig követi ezt a történetet. Az első részben Sebő Ferencre emlékezünk.
Jazz/World ajánló

A jazz nagyjai, testközelből

Ősszel folytatódik a Budapest Jazz Club „Világsztárok a BJC-ben” elnevezésű sorozata. Októberben és novemberben négy, a műfaj nemzetközi vérkeringésében is kiemelt szerephez jutó formáció érkezik a fővárosba.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Fesztiválok, díjak, zenészek…

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az 1994-es Woodstock és budapesti „megfelelője”, az Eurowoodstock kulisszái mögé vezet, ahol világsztárok, sárban fürdő fesztiválozók és Leslie Mandoki is feltűnik.
Jazz/World ajánló

15 éves a JazzaJ – egész napos programsorozattal ünnepelnek a Zene Házában

Az improvizatív zene legismertebb itthoni platformja szeptember 25-én 15 éves születésnapját ünnepli a Magyar Zene Házában. A JazzaJ sokrétű működését bemutató program egész nap tart közel 30 zenész részvételével.