A világhírű tuvai torokénekes csapat azt a körlégzéses technikát alkalmazza, amit ők maguk khöömei-nek hívnak. A torokénekeseket a tradíció szerint gyerekkoruktól kezdve képzik, és eredetileg kizárólag férfiak művelhették, mivel egy hiedelem szerint a nőknél meddőséget okozhatott a torokéneklés.

Mára pedig Mongólia szimbóluma lett a khöömei, és formális keretek között, koncerttermekben is egyre gyakrabban hallható. A Huun-Huur Tu ennek ellenére a koncertek alkalmával is megőrzi a rítusosságot. November 17-ei koncertjükön a Fonóban is megtapasztalhatjuk azt a különleges viszonyt, ahogy a mongol pásztorok  a valósághoz, a transzcendenshez és a természethez közelítenek.

Az együttes 1992-ben alakult Oroszország autonóm köztársaságában, Tuvában. Az itt élő, türk-mongol nyelvet beszélő tuvinok dalaiban, akárcsak életükben központi szerepet játszik a természet, a környezet, az állatok. A Huun-Huur-Tu alapító tagjai Kaigal-ool Khovalyg, Sayan Bapa, Alexander Bapa és Albert Kuvezin a szovjet időkben más zenészekhez hasonlóan különböző állami együttesekben dolgoztak, melyek évtizedekig a megélhetést jelentették a fiatal muzsikusoknak, de ahogy a zenei üzletet egyre inkább privatizálták, sok zenész döntött úgy, hogy elhagyja ezeket az együtteseket, és saját zenekart alapít. A '80-as évek végén az amerikai zeneetológus, Ted Levin Tuvában folytatott kutatómunkát, elsősorban a torokéneket, vagyis a "khöömei"-t vizsgálta. Ekkor ismerkedett meg a Huun-Huur-Tu tagjaival, akiket később meghívott az Egyesült Államokba.

A legtöbb tradicionális tuvai zenét egy szólóénekes vagy zenész adja elő, a Huun-Huur-Tu azonban ezeket a régi dalokat és dallamokat saját készítésű, hagyományos hangszerek kíséretében, eklektikus hangszereléssel adja elő.