Jazz/World

A vendéglátóból a Carnegie Hallba – 80 éves lenne Pege Aladár

2019.10.08. 11:15
Ajánlom
Október 8-án született Pege Aladár, a "bőgő Paganinije", az első Kossuth-díjas magyar jazz-zenész, zeneszerző, a világ egyik legjobb bőgőse, aki klasszikus zenei igénnyel játszott jazzt, és a jazz szabadságát kereste a klasszikus repertoárban.
Pege_Aladar-110743.jpg

Pege Aladár

„Pege Aladár nagybőgőművész, aki 1969-ben diplomázott, és mellesleg jazzt is játszik. Sőt, nemcsak jazzt, hanem mindenféle zenei stílust, a barokktól a free jazzig” – így definiálta magát Pege Aladár Turi Gábornak adott 1982-es interjújában . A művész neves nagybőgős családban született, így egészen kiskorától arra törekedett, hogy méltó legyen e hagyományhoz, naponta öt-hat órát gyakorolt. Azonban folyamatosan kísérletezett különböző játéktechnikákkal, hogy szélesítse saját műfaji lehetőségeit, mivel hangszerének irodalma kevés szólólehetőséget biztosított: többek között hegedűre írt művek gyakorlásával alapozta meg virtuozitását.

„Úgy fejlődik az ember, ha fölemeli a mércét, és olyan feladatokat ad magának, amik meghaladják a hangszer képességét vagy a szokványostól eltérnek. (…)

Mást kell csinálni, mint a többiek. Nekem sikerült más pizzicato-technikát és vonótechnikát kifejleszteni. Más ujjrendeket, más fekvésváltásokat - ez is sikerült. Ehhez külön adottság is kell” – vélekedett az imént idézett interjúban Pege Aladár, aki a nagybőgőt a legnehezebben megszólaltatható vonós hangszernek tartotta.

Bár saját bevallása szerint mindig is klasszikus koncertező művész akart lenni, a szimfonikus zenekari munkánál jobb anyagi lehetőséget biztosított a vendéglátóipar, ezért már egészen korán belekóstolt ebbe a világba:

„A klasszikus zenei tanulás mellett valamiből meg kellett élni. Abban az időben nem voltak nagy lehetőségek, csak a vendéglátóban tudtunk játszani”

– mondta, és tizenhat évesen a zongorista Turán László zenekarának tagja lett, ahol a legkülönfélébb stílusú zenéket adta elő. Később a Béke bárban, az Emkében, a Corvin Étteremben tánczenét játszott. Első külföldi fellépésén, 1961-ben Pozsonyban zenésztársaival ők nyitottak meg egy új szállodát. 1963-ban alakította meg első önálló együttesét, amiben Kovács Gyula dobolt és Balogh "Csibe" Jenő zongorázott. Egész életében úgy vélte, a magas színvonalú zenéhez egy összeszokott csapat kell: „Én annak vagyok híve, ha a zenészek nem játszanak össze­vissza egymással, mert az sosem szül jót. Nekem mindig meg­volt az állandó együttesem” – mondta Turi Gábornak. Ezzel az első triójával zenéltek az újonnan nyílt Grand Hotel Hungáriában.

Még ugyanabban az évben részt vett legelső jazzfesztiválján a jugoszláviai Bledben, 1964-ben pedig elnyerte a prágai jazzfesztivál virtuóza elismerést. 1969-ben végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő tanszakán, ahol a következő évtől maga is tanított. A hetvenes évek közepén Nyugat-Berlinben folytatta tanulmányait Reinhold Zeppereznél, a Berlini Filharmonikusok első bőgősénél. Ekkor már elismert jazz-zenész volt: itthon és külföldön a legrangosabb fesztiválokon lépett fel, egyebek között a New-York-i Carnegie Hall-ban Herbie Hancock együttesével.

A híres montreux-i fesztiválon 1970-ben az Európa legjobb szólistája díjjal tüntették ki, a jazz-szakírók 1981-ben a világ legjobb bőgősének szavazták meg.

Ő ezt is a klasszikus képzettségének tudta be: „A hangszertudásom valahogy érdekesebb és feltűnőbb volt a szokványosnál a klasszikus képzettség miatt” - mondta, ugyanakkor úgy vélte,

virtuozitás nincsen önmagában, nagy művészeknél mindig kifejezőerővel párosul, és nem öncélú.  

Ezt az alázatot bizonyítja az is, hogy a virtuóz és izgalmas szólók mellett a bőgős egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy jól tudjon kísérni. 

fortepan_139187-111504.jpg

Szabó Gábor jazz műsorának tévéfelvétele a Magyar Rádió 8-as stúdiójában. Balról Kovács Kati énekesnő, Dely István, conga, Pege Aladár, basszusgitár, Szabó Gábor, gitár, Másik János fender-zongora, ,Budapest VIII., 1973. (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Szalay Zoltán)

Számos lemeze jelent meg itthon és külföldön, a kilencvenes évek elejétől évente két korongot - egy jazz- és egy komolyzenei albumot - jelentetett meg. Zene mindenkié című CD-lemezén jazzes, blues-os és latinos könnyűzene is hallható. 1963 óta komponált és hangszerelt, gyakran adott klasszikus zenei szólókoncerteket, fesztivál fellépésein a kezdetektől játszott népdalfeldolgozásokat. Pege Aladár művészete elismeréseként szinte az összes magyar nagydíjat megkapta, a Kossuth-díjat 2002-ben vehette át "virtuóz játékáért, a jazz magyarországi népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért". 

A legnagyobb elismerés talán mégis az lehetett számára, hogy a világhírű jazzbőgős, Charles Mingus a hangszerét hagyta rá annak jeleként, hogy őt tartja utódjának.

Pege Aladár halála előtt mégis úgy nyilatkozott, ha újra kezdhetné, csak egyetlen dolgon változtatna: a zongorát választaná, mert egy zongorista bárhol felléphet egyedül, egy nagybőgős viszont nem.

A "nagybőgő Paganinije", akiről Mispál Attila Pegenini címmel forgatott dokumentumfilmet, 2006. szeptember 23-án halt meg Budapesten. Két évvel később a nevét viselő emlékdíjat alapítottak és emlékbizottságot hoztak létre szellemi hagyatékának megőrzésére, emlékének ápolására. A Rákóczi téri vásárcsarnok közelében található egykori szülőháza falán emléktábla őrzi nevét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

A csodálatos Esztergom

Ismerje meg a Dunakanyar egyik gyöngyszemét, Esztergomot.
Klasszikus

Milyen anya a zsenimama? Online nézhető lányának dokumentumfilmje Martha Argerichről

Az EuroArts Channel YouTube-csatornáján, angol nyelven látható a 'Bloody Daughter' című dokumentumfilm, amely Martha Argerich hétköznapi arcát mutatja meg.
Fidelio Tours

Babits Mihály fecskefészke Esztergomban

Ma este, a Partitúra kulturális kalandtúra ismétlésében bejárhatjuk Esztergomot, virtuálisan megnézhetjük a Babits-ház híres autogramfalát is. 19 órakor kapcsoljanak a Fidelióra, a Facebook-oldalunkon is elérhető lesz a Partitúra, amelynek két műsorvezetője: Miklósa Erika és Batta András. Itt pedig most elmeséljük a Babits-nyaraló rövid történetét.
Zenés színház

Online, ingyenesen követhető az idei Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok 2006 óta páratlan nemzetközi sikerrel zajló eseménysorozata 2020-ban újabb jelentős mérföldkövéhez érkezik: a Müpa első alkalommal tesz mindenki számára ingyenesen elérhetővé egy teljes fesztiválnyi felvételt a Wagner-napok gazdag archívumából.
Könyv

13 millió forintért kelt el a szemétben talált Harry Potter-kötet

A szemfüles megtaláló egy iskolai könyvtár selejtezéséről mentett meg három első kiadású kötetet, köztük egy keménytáblásat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World mti

Online készül a Fonó az őszi, 25. évfordulóra

Virtuálisan készül fennállásának 25. évfordulójára a Fonó Budai Zeneház, az intézmény a jubileum alkalmából 25 kategóriában várja a közönség véleményét június 15-éig arról, hogy melyek voltak az elmúlt két és fél évtized legemlékezetesebb estéi, zenéi, zenészei és lemezei a kulturális intézményben.
Jazz/World gyász

Elhunyt a Ghymes együttes billentyűse, Kún Csaba

A zenész 57 évesen, betegség következtében hunyt el.
Jazz/World hír

103 évesen újra slágerlistás lett Vera Lynn

Vera Lynn lett a legidősebb énekes, aki felkerült a legjobb 40 albumot jegyző brit slágerlistára, a 103 éves énekesnő legnépszerűbb dalainak 100 című gyűjteményével pénteken a lista 30. helyére került.
Jazz/World lemez

A magyar jazzlemez, amit egy koporsóműhelyben vettek fel

„Jazz a négy fal között” című sorozatunkban a Nigun Live Inem Sargfabrik című lemezét hallgatjuk meg.
Jazz/World videó

Klumpát sikál és villanyt kapcsolgat Jacob Collier új karanténdalában

Végre megérkezett az a karanténvideó, amire a legjobban vártam.