Jazz/World

A vendéglátóból a Carnegie Hallba – 80 éves lenne Pege Aladár

2019.10.08. 11:15
Ajánlom
Október 8-án született Pege Aladár, a "bőgő Paganinije", az első Kossuth-díjas magyar jazz-zenész, zeneszerző, a világ egyik legjobb bőgőse, aki klasszikus zenei igénnyel játszott jazzt, és a jazz szabadságát kereste a klasszikus repertoárban.
Pege_Aladar-110743.jpg

Pege Aladár

„Pege Aladár nagybőgőművész, aki 1969-ben diplomázott, és mellesleg jazzt is játszik. Sőt, nemcsak jazzt, hanem mindenféle zenei stílust, a barokktól a free jazzig” – így definiálta magát Pege Aladár Turi Gábornak adott 1982-es interjújában . A művész neves nagybőgős családban született, így egészen kiskorától arra törekedett, hogy méltó legyen e hagyományhoz, naponta öt-hat órát gyakorolt. Azonban folyamatosan kísérletezett különböző játéktechnikákkal, hogy szélesítse saját műfaji lehetőségeit, mivel hangszerének irodalma kevés szólólehetőséget biztosított: többek között hegedűre írt művek gyakorlásával alapozta meg virtuozitását.

„Úgy fejlődik az ember, ha fölemeli a mércét, és olyan feladatokat ad magának, amik meghaladják a hangszer képességét vagy a szokványostól eltérnek. (…)

Mást kell csinálni, mint a többiek. Nekem sikerült más pizzicato-technikát és vonótechnikát kifejleszteni. Más ujjrendeket, más fekvésváltásokat - ez is sikerült. Ehhez külön adottság is kell” – vélekedett az imént idézett interjúban Pege Aladár, aki a nagybőgőt a legnehezebben megszólaltatható vonós hangszernek tartotta.

Bár saját bevallása szerint mindig is klasszikus koncertező művész akart lenni, a szimfonikus zenekari munkánál jobb anyagi lehetőséget biztosított a vendéglátóipar, ezért már egészen korán belekóstolt ebbe a világba:

„A klasszikus zenei tanulás mellett valamiből meg kellett élni. Abban az időben nem voltak nagy lehetőségek, csak a vendéglátóban tudtunk játszani”

– mondta, és tizenhat évesen a zongorista Turán László zenekarának tagja lett, ahol a legkülönfélébb stílusú zenéket adta elő. Később a Béke bárban, az Emkében, a Corvin Étteremben tánczenét játszott. Első külföldi fellépésén, 1961-ben Pozsonyban zenésztársaival ők nyitottak meg egy új szállodát. 1963-ban alakította meg első önálló együttesét, amiben Kovács Gyula dobolt és Balogh "Csibe" Jenő zongorázott. Egész életében úgy vélte, a magas színvonalú zenéhez egy összeszokott csapat kell: „Én annak vagyok híve, ha a zenészek nem játszanak össze­vissza egymással, mert az sosem szül jót. Nekem mindig meg­volt az állandó együttesem” – mondta Turi Gábornak. Ezzel az első triójával zenéltek az újonnan nyílt Grand Hotel Hungáriában.

Még ugyanabban az évben részt vett legelső jazzfesztiválján a jugoszláviai Bledben, 1964-ben pedig elnyerte a prágai jazzfesztivál virtuóza elismerést. 1969-ben végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő tanszakán, ahol a következő évtől maga is tanított. A hetvenes évek közepén Nyugat-Berlinben folytatta tanulmányait Reinhold Zeppereznél, a Berlini Filharmonikusok első bőgősénél. Ekkor már elismert jazz-zenész volt: itthon és külföldön a legrangosabb fesztiválokon lépett fel, egyebek között a New-York-i Carnegie Hall-ban Herbie Hancock együttesével.

A híres montreux-i fesztiválon 1970-ben az Európa legjobb szólistája díjjal tüntették ki, a jazz-szakírók 1981-ben a világ legjobb bőgősének szavazták meg.

Ő ezt is a klasszikus képzettségének tudta be: „A hangszertudásom valahogy érdekesebb és feltűnőbb volt a szokványosnál a klasszikus képzettség miatt” - mondta, ugyanakkor úgy vélte,

virtuozitás nincsen önmagában, nagy művészeknél mindig kifejezőerővel párosul, és nem öncélú.  

Ezt az alázatot bizonyítja az is, hogy a virtuóz és izgalmas szólók mellett a bőgős egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy jól tudjon kísérni. 

fortepan_139187-111504.jpg

Szabó Gábor jazz műsorának tévéfelvétele a Magyar Rádió 8-as stúdiójában. Balról Kovács Kati énekesnő, Dely István, conga, Pege Aladár, basszusgitár, Szabó Gábor, gitár, Másik János fender-zongora, ,Budapest VIII., 1973. (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Szalay Zoltán)

Számos lemeze jelent meg itthon és külföldön, a kilencvenes évek elejétől évente két korongot - egy jazz- és egy komolyzenei albumot - jelentetett meg. Zene mindenkié című CD-lemezén jazzes, blues-os és latinos könnyűzene is hallható. 1963 óta komponált és hangszerelt, gyakran adott klasszikus zenei szólókoncerteket, fesztivál fellépésein a kezdetektől játszott népdalfeldolgozásokat. Pege Aladár művészete elismeréseként szinte az összes magyar nagydíjat megkapta, a Kossuth-díjat 2002-ben vehette át "virtuóz játékáért, a jazz magyarországi népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért". 

A legnagyobb elismerés talán mégis az lehetett számára, hogy a világhírű jazzbőgős, Charles Mingus a hangszerét hagyta rá annak jeleként, hogy őt tartja utódjának.

Pege Aladár halála előtt mégis úgy nyilatkozott, ha újra kezdhetné, csak egyetlen dolgon változtatna: a zongorát választaná, mert egy zongorista bárhol felléphet egyedül, egy nagybőgős viszont nem.

A "nagybőgő Paganinije", akiről Mispál Attila Pegenini címmel forgatott dokumentumfilmet, 2006. szeptember 23-án halt meg Budapesten. Két évvel később a nevét viselő emlékdíjat alapítottak és emlékbizottságot hoztak létre szellemi hagyatékának megőrzésére, emlékének ápolására. A Rákóczi téri vásárcsarnok közelében található egykori szülőháza falán emléktábla őrzi nevét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Könyv

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Jazz/World ajánló

Balkáni hév, magyar népdal és cigány hallgatók – Bemutatjuk az idei WOMEX fellépőit

Öt magyar együttest mutatunk be az idei WOMEX-ről, akiket élőben hallhat a Müpában. Ők a hazai világzene fűszerei: izgalmas és színes előadók, egyik lábukkal a tradícióban, másikkal a modernitásban.
Jazz/World magazin

John Zorn zenei víziói

John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.
Jazz/World lemez

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Jazz/World fonó

A Fonó a második helyen a legjobb világzenei kiadók között

A Fonó Budai Zeneház a második helyre került a legjobb világzenei kiadók között. A Womex (World Music Expo) által közzétett listán a Fonó, amelyet korábban soha nem rangsoroltak ilyen magasra, egyedüliként szerepel a teljes kelet-közép-európai lemezpiacról.