Jazz/World

"A világ legrosszabb énekese", aki ütőhangszeres

2017.10.26. 09:39
Ajánlom
A Dés András Triónak nyáron jelent meg A világ legrosszabb énekese című albuma a BMC kiadónál, aminek anyaga legközelebb november 4-én lesz hallható az Opus Jazz Clubban. Dés András ütőhangszeres-zeneszerzővel nyitottságról, empátiáról és a társművészetekkel való kapcsolatáról is beszélgettünk.
Dés András

Dés András (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

- A lemezeden a cím állításával ellentétben nem szerepel énekes, hiszen a fiad téged nevezett „a világ legrosszabb énekesének”. Viszont a triódban a jazzben szokatlan módon két gitárossal játszol, Ifj. Tóth Istvánnal és Fenyvesi Mártonnal. Miért?

- A választásom inkább szól személyekről, mint hangszerekről. Nemrég például Kairóban töltöttünk egy hetet közösen, három koncertet adtunk és egyáltalán nem mindegy, hogyan érezzük magunkat a színpadon kívül, hiszen ez hatással van a színpadi együttlétre is. Legalább annyira fontos az emberi összhang, mint a zenészi kvalitás. Mindketten fantasztikus gitárosok, de ezen túl lényeges, hogy rendkívül nyitott és érzékeny személyiségek, finom és harmonikus velük a kamarazenélés.

- A lemezen sokszor nem is használsz hangszereket, hanem a testfelületeiden állítasz elő zenét.  Bármi lehet hangszer?

- Abszolút. Ez a meggyőződésem alapvetően meghatározza a zenéhez való viszonyomat. A hangszernél amúgy jobban izgat a történet és az út, ahogyan azt elmeséljük. Vannak zenészek, akiknek nagyon határozott hangzáskép él a fejükben, és beleőrülnek, ha nem azt kapják vissza a hangszertől. Én fordítva működöm. Érdekes kaland például, amikor külföldi koncertek alkalmával gyengébb minőségű kölcsönhangszeren játszom. Ez kifejezetten inspiráló tud lenni, hiszen egy furcsán szóló dob izgalmas, új irányokba indíthatja el a zenét.

A jazzben elkerülhetetlen, hogy az ember a perifériára tévedjen, és megnézze, mi van a határokon túl.

- Hogyan történik a zeneszerzés? Mindig a ritmus felől közelíted meg a zenét?

- Egyáltalán nem. Van, amikor egy dallam jut először eszembe, van, amikor egy ritmusjáték, de az is előfordul, hogy egy dramaturgiai ív koncepciója kezd el izgatni. A workshopjaim is részben arra az alapgondolatra épülnek, hogy

sosem tudhatjuk, honnan jön az inspiráció és mi az, amit be tudunk forgatni az alkotómunkába.

Gyakran meglepő irányból érkeznek impulzusok és váratlan folyamatok indítanak el egy kompozíciót. De a vége mindig az, hogy ott ülök a zongoránál és nyüstölöm a billenyűket.

Dés András

Dés András (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

- Rengeteg világzenei formációban is játszol. Hogyan hat a személyiségedre az, hogy számos nép zenéjében elmélyültél? Empatikussá tesz?

- Azt hiszem, inkább az a meglepő, ha valaki, aki sokat foglalkozik különböző népek zenéivel, zárt és konzervatív. Alapvetően nyitott és empatikus személyiség vagyok annak ellenére, hogy manapság ez tűnik a küzdelmesebb útnak. Egy empátiahiányos közegben – mint amilyennek mostanában a magyar társadalom sokszor mutatja magát – az ember észre sem veszi, hogy rá is hatással van a félelem és a zsigeri gyűlölet, amivel nap mint nap bombáznak bennünket. Ennek köszönhetően folyamatos önreflexióra kényszerülök,

makacsul toleráns és nyitott maradok.

Dés András

Dés András (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

- Szerinted egyébként feladata egy zenésznek a társadalmi kérdésekben való állásfoglalás?

- Ezt feladatként megszabni természetesen nem lehet. A magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy ahol teret kapok, ott megszólaljak. Mindenkinek, aki az átlagosnál nagyobb nyilvánosságot kap, felelőssége van abban, hogy jelezze az aggodalmát és szóvá tegye, ha másképp látja a világot, mint ahogyan azt Magyarországon sokan láttatni szeretnék. A legutóbbi kairói koncertturnénk során is részesei voltunk például olyan aggódó beszélgetésnek, amikor azt kérdezték tőlünk, hogy

vajon ti ott Magyarországon mindenkit terroristának tartotok, aki tőlünk érkezik?”

- ezek szomorú és megrázó élmények. Világot kell látni ahhoz, hogy az ember véleményt alkosson más kultúrákról. A patriotizmus nem jelent egyet a bezártsággal és a párbeszéd elutasításával. Persze rövid távon sokkal egyszerűbb hazaárulónak bélyegezni azt, aki másként gondolkodik a hazaszeretetről.

- Az is látszik, hogy míg a magyar jazzközeget sok esetben körülveszi egy burok, addig te kapcsolatot tartasz más műfajok, sőt a társművészetek képviselőivel is, és integratív személyiségként vagy jelen. Ez tudatos döntés részedről?

- Megint csak a nyitottsághoz tudok visszakanyarodni.

Úgy látom, hogy a művészet sok szempontból zsákutcába jutott.

Akármelyik műfajt nézzük, azt látjuk, hogy kétségbeesett kapálózás folyik, keresik az új utakat, de sok esetben ez pusztán a gegek szintjére korlátozódik. A nyitottság és a párbeszéd, például a társművészetekkel való kommunikáció sokat segíthet. Sokat játszom költőkkel-írókkal, és a közös estjeinken számtalan olyan pillanat volt, amikor revelációszerűen nyíltak meg új kapuk számomra.

Dés András

Dés András (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

- Feltételezem, ez a fajta kulturális beágyazottság édesapád, Dés László jazz-zenész, zeneszerző felől is érkezik. Az is érdekes, hogy egyrészről az ő útját követed, hiszen zenész lett él, másrészt viszont nagyon más irányt választottál a zenében.

- Természetesen meghatározó számomra az örökség, amit az ő művészete jelent. Ezen nőttem fel, a vérembe ivódott, amit létrehozott zeneszerzőként és zenészként, és

a mai napig is mindig újat tudok meg a viszonyunkról, a hasonlóságainkról és a különbözőségeinkről, amikor együtt játszunk.

- A közeljövőben milyen zenei projektek vannak kilátásban?

- Szeretnék új lemezanyagot írni a triómnak és persze minél többet játszani, hogy a jelenlegi, érzékeny kamarazenélésnek minél több oldalát és rétegét felfedezhessük -

a jazz-zenére hatványozottan igaz, hogy nem az íróasztal mellett, vagy a próbateremben, hanem élesben, a koncerteken tudunk azokra a határterületekre tévedni, ahol a csoda megtörténhet.

Nagy hittel és szeretettel folytatom a Jazz játszótér című gyerekműsoromat, ezen kívül pedig remek zenésztársakkal játszom különböző formációkban. Ahogy elnézem a következő egy év terveit, bőven vár rám kihívás és izgalom.

Programkereső

Legolvasottabb

Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Színház

Ókori kérdések a mában – antik drámákból merít a Katona József Színház új előadása

Tarnóczi Jakab Varga Zsófia dramaturggal Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész műveit emelte át a mába – vagy ha pontosak szeretnénk lenni: a jelent húzta rá a most is aktuális ókori történetekre.
Klasszikus

Ismerje meg Bella Máté új művét! – VIDEÓ

Bella Máté Titan című művét Szentpáli Roland mutatta be az Óbudai Társaskörben, 2021. szeptember 30-án, a 34. Minifesztivál – Magyar Kortárs Zenei Körkép koncertsorozatában. Videónkban a két művész mesélt a darabról.
Vizuál

KÉP-regény: Postaládák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a postaládák mögött megbújó történelemről mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A legendás underground zenekar ráadáskoncertje

A Kontroll Csoport megalakulása 40. évfordulója alkalmából idén augusztusban egy koncert erejéig újra összeállt, viszont engedve a közönség kérésének október 22-én az A38 Hajón még egyszer színpadra lépnek, különleges vendégek társaságában.
Jazz/World ajánló

5 + 1 kötelező cikk egy vadonatúj Liszt Ünnep magazinból

Hogyan boldogulnak a fiatal, ragyogóan egyedi hangú nők ma a zeneiparban? Mi a titok, ami Oscar-díjig repítette Antonio Gades és Carlos Saura flamecofilmjét? Mit hallgat egy óvodás kisfiú, akinek az anyukája és az apukája is kiváló zongoraművész, és vajon ő maga is csodálatos zongorista lesz-e?
Jazz/World hír

A világ legjobb kiadói között a Fonó

A napokban tették közzé hírlevélben és a Womex (World Music Expo) weboldalán a világ legjobb világzenei kiadóinak nemzetközi listáját. A WOMEX Top Label 2021 listán egyetlen magyar kiadóként szerepel a Fonó.
Jazz/World ajánló

Fantasztikus hatos – friss díjnyertes jazzkompozíciók, amiket hallani kell!

Eltérő zenei univerzumok, izgalmas művészi elképzelések és koncepciók széles skálája, változatos témák és formációk, feltörekvő fiatalok és a szakma elismert tagjai, improvizáció és kötött formák: igen, ez mind belefér a jazz kategóriájába, és nincs annál jobb, mint látni és hallani a műfaj legizgalmasabb alkotóinak friss ötleteit!
Jazz/World ajánló

Rigmusok, nóták, dalok, költemények Közép-Európából

Az október 10-ei Fonó Literatúra férfias este lesz, tele csujogatókkal, népi szövegekkel, tréfákkal, férfi-energiákkal, személyes és sokszor rendhagyó előadásban. Seres Tamás mint egy jó karmester fogja össze a művészeket: Csuja Imre és Vecsei H. Miklós színészeket, Farkas Izsák zenészt és Berecz István táncost, akik spontán is alakítják az estét… ettől szép ez a sorozat!