Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Szeptember 14-én este a klasszikus zenészek átadják a stafétabotot a jazz képviselőinek. A színpadon az amerikai Danny Grissett jazz-zongorista mutatkozhat be, aki egykor a Thelonious Monk Institute falai között tanult, és mára saját maga is tanít. Grissett 1975-ben látta meg a napvilágot Los Angelesben, többek között Herbie Hancocktól és Kenny Barontól tanult, elsősorban triókban és kvartettekben, valamint a legkülönbözőbb zenészek oldalán, mint például George Coleman, Jackie McLEan és Freddie Hubbard lépett fel. Miután 2003-ban New York-ba költözött, a trombitás Tom Harell modern jazzt előadó triójának lett a tagja.
Grissett nem híve az extrémitásnak, virtuozitása sosem öncélú, nem fitogtatja technikai tudását, játékstílusát mindig az adott darab emocionális kereteihez igazítja,
követve egykori iskolája névadójának, Monk hitvallását, miszerint: „Ne akarj mindent lejátszani, és főleg ne játssz állandóan! Amit nem adsz elő, fontosabb lehet, mint mindaz, amit előadsz.”
Danny Grissett (Fotó/Forrás: Herbstgold Fesztivál)
Különösen fontos ez akkor, ha valaki, mint Grissett a Greet American Songbook jazz standard-jait interpretálja a legszívesebben. Interpretációiban szereti az eredeti hangzást visszaadni, de a HERBSTGOLD Fesztiválon vele együtt fellépő zenésztársaival, Jim Rotondival (trombita), Josh Ginsburggal (nagybőgő), és az űtőshangszereken játsszó Francesco Ciniglióval az oldalán, például saját szerzeményén a Promise-on keresztül szenvedélyes improvizációs játékát is megismerheti a közönség. Hogy Harbie Hancockot idézzük:
A színpad a zenészek kísérleti műhelye, a koncert pedig az igazság pillanata.
Grissett és zenésztársai is tudják, hogy a zenélés pillanatában sokszor nem tervezett dolgok történnek, és tisztában vannak azzal, hogy kell kihasználni a koncert adta lehetőségeket, ezért játszanak jazzt.
Szeptember 23-án a világzene, ezen belül is a balkán és roma hangoké a színpad. Ezen az estén a Janoska Ensemble-nek köszönhetően Kismarton közönsége is hallhatja a különböző oldalairól bemutatkozó fantasztikus zenészt, Ida Kelarovát.
Ida Kelarová és a Čhavorenge gyermekkórus (Fotó/Forrás: Herbstgold Fesztivál)
A gyermek Kelarovának ugyan tetszett a zongora- és csellójáték, de mindez kevés volt: a klasszikus zene szigorúsága egyszerűen nem passzolt fékezhetetlen muzikalitásához. A morva-szlovák származású tanítónő, valamint a délszlovák multiinstrumentalista, Koloman Bitto lánya felnőttként először a színjátékban mérettette meg magát, részben a kommunista Csehszlovákiában, részben Wales-ben, később pedig Dániában és Norvégiában élt és alkotott.
A tény, hogy korán elhunyt édesapja elhallgatta roma származását, oda vezetett, hogy Ida Kelarová tudatosan megélve ünnepli azt: énekesként a Desiderius Duždával közösen 1999-ben alapított Romano Rat együttesben, vagy nővérével, Iva Bittovával együtt zeneszerzőként, tanárként és a roma kisebbséghez tartozó gyerekekkel és fiatalokkal végzett integrációs munkája kapcsán. Nővérével közösen kiadott jazzalbumuk óriási siker volt. A Čhavorenge roma gyerekkórus vezetőjeként felbecsülhetetlen értékű munkát végez: 2011 januárjában alapította a ČHAVORENGE projektet, amely, mint ahogy a neve is mutatja, a gyerekekért van, cseh és szlovák iskolák, települések és városok tehetséges roma származású, 6 és 18 év közötti gyerekeinek és fiataljainak kibontakozását karolja fel. Ezen az estén a Janoska Ensemble mellett, Desiderius Duždával, a Čhavorenge gyermekkórussal, és a Kelarová Tiróval örökifjak határokat nem ismerő örömzenélését hallhatjuk.
További részletek a fesztivál honlapján.
Támogatott tartalom
Fejléckép: Danny Grissett (Fotó/Forrás: Herbstgold Fesztivál)
hírlevél
