Feltehetően sokan emlékeznek a Buena Vista Social Club című filmből egy mosolygós, raszta hajú, szemüveges úriemberre, aki hol vezényelt, hol csak azon volt, hogy a felvételek rendben menjenek. Ő Juan de Marcos González, a kubai zene utóbbi harminc évének megkerülhetetlen alakja. Neki köszönhető nagy részben, hogy létrejött a sikerfilm (és az annak alapját adó formáció), ő volt az, aki már a hetvenes években a fejébe vette, hogy megszeretteti a fiatalokkal a sont, hazájuk tradicionális zenéjét, amelyre a Karib-térség legtöbb zenei irányzata épül.  

Miután Juan de Marcos González kitombolta magát a hatvanas-hetvenes évek rockzenéire, megalakította egyetemista társaival a Sierra Maestrát, amellyel az első, 1978-as fellépés óta járja Kubát és az egész világot. Kezdetben a klasszikus felállást követték: szólt a tres, azaz a tradicionális kubai gitár, melyen maga Juan de Marcos játszott, volt gitár, bőgő, trombita, ütős hangszerek és ének. Az egykor jóval kisebb zenekarokon megszólaló son az ország keleti vidékén jött létre, azon a tájon, ahol a kubai forradalom bölcsője, a zenekar nevét kölcsönző Sierra Maestra hegység magasodik. Ha bő száz évvel ezelőtt a hegyek között valaki a kezébe vett egy gitárt és elénekelt egy pár szóra épülő dalocskát, már hozzájárult a son születéséhez. A századfordulós Havannában a műfaj tipikus zenekarát már hat zenész alkotta, a jellegzetes son-hangzásért az ének, az ütősök és a vonósok kezeskedtek. Később vált állandó résztvevővé a trombita, a modernebb változatokban pedig már több rézfúvós hangszer, vagy a basszusgitár is helyet kaphat. Akárcsak a kilenctagú Sierra Maestrában. Ők a hangszerelés mellett némely dal ritmusát is megbolondították kissé, s így a régimódi, lassabb tánc - amelyet közeltartásban táncolt az idősebb generáció - a fiatalabb korosztály számára is vonzó tempót vett fel. Innen már csak egy ugrás a salsa, melyben a fúvós és az ütős hangszerek lettek a hangadók. 

Juan de Marco a nagy siker ellenére sem ragadt benne első zenekarában, így tizennégy album és külföldi turnék után, valamint jó néhány díjjal a kezében beült az egyetemi padba és hidraulikát, valamint angol és orosz nyelvet tanult. Legnagyobb dobására egy egyetemi tanári állásból tért vissza. 1994-ben Londonban rögzítette a Sierra Maestra egyik legsikeresebb albumát, a Dundunbanzát, amely a kubai zene néhány évvel későbbi reneszánszának fontos előfutára lett. Ezt követően De Marco nekilátott, hogy összegyűjtse a különböző stílusok legnagyobbjait, s 1996-ban így készült el hatvan zenész közreműködésével az A toda Cuba le gusta. Itt lépett a színre Ry Cooder, jöttek a Buena Vistás lemezek, majd a film, a többit már tudjuk. Megszületett az Afro Cuban All Stars, amely öregeket, fiatalokat egyaránt foglalkoztat, s üzembiztosan szállítja a jókedvet a világ koncerttermeibe. 

Juan de Marco nem hagyta el a Sierra Maestrát, s bár a tradíciókat örökítik tovább, saját dalokat is játszanak, és modernebb hangzásokat is beengednek a régi, ismert dallamok közé. A zenekar több mint harminc év után is Kuba egyik legjobb "son cubano" együttese, s a fiatalabb generációk zenei ízlésének egyik fő alakítója.