Jazz/World

A zene, ami úrrá lett a rendszeren

2009.04.16. 00:00
Ajánlom
Az ötven évvel ezelőtti kubai forradalom az ország zenei életét sem hagyta változás nélkül. A kommunizmusba tartó rendszer a kubai éjszakai élet hedonizmusát nem nézte jó szemmel, és Manuel Urrutia Lleó elnök elkezdte, amit aztán Fidel Castro folytatott: még az első évben, 1959-ben bezáratta az összes kaszinót, a legtöbb szórakozóhelyet és klubot, majd a társasági élet olyan központjait is, mint a Buena Vista Social Club. Havanna Marianao negyedében, a csak tagok által látogatott klubban az akkori zenei élet jelentős zenészei fordultak meg és léptek fel.

Manuel Galban (fotó: Pascal Saez)

Alig egy évtizeddel később az államosított kabarék, így például a leghíresebb, és sok zenészt foglalkoztató Tropicana Club, valamint a kisebb bárok estek áldozatául a rendszernek, ami végképp megbénította a kubai népszerű zene szárnyalását. Az országban élő zenészek majdnem fele munkanélkülivé vált, és a sok képzett muzsikusnak évtizedekig nem volt lehetősége tehetsége kibontakoztatására. Pedig repertoárnak nem voltak híján. A karibi térség legnagyobb szigetének zenéje rendkívül szerteágazó. Az ember a legkülönfélébb stílusokkal találkozik a főváros, Havanna utcáin ugyanúgy, mint a vidék elhagyatottabb zugaiban. Akárcsak Latin-Amerika többi országában, a latin zene, és azon belül az egyes nemzetek sajátos dallamai és ritmusai sokkal fontosabb részét képezik a hétköznapoknak, mint mifelénk. S bár a modern zene ott sem mentes a globalizáció hatásaitól, a "saját" zene szerepe meghatározó része a kubai identitásnak.

Attól nem kell félni, hogy az újabb generációk ne vinnék tovább a hagyományt: bőven vannak vállalkozók a tradicionális zene, így például a Buena Vista Social Club által prezentált stílus továbbörökítésére, sokan a már modernebb salsát, vagy kubai változatát, a timbát művelik, mások pedig örömmel elegyítik sajátjukat a térség zenéivel, melynek eredménye a reggaeton, vagy akár a karibi hiphop. Aki járt azt országban, tapasztalhatta, hogy valahonnan mindig szól a zene, legyen az egy nyitott ajtajú bár vagy egy csicsás rádiós magnó valamelyik lakás ablakában, sokszor a ház bejárata előtt.


Barbarito Torres (fotó: Balint Hrotko)

Több mint egy évtizede azonban már a világ legtöbb országában is természetes, hogy a kávéházakban vagy épp a bevásárlóközpontokban másznak fülünkbe a kubai dallamok. Az ok pedig az a sikertörténet, ami Ry Cooder és Wim Wenders 1999-es filmjéhez, s az évtizedekkel azelőtt bezáratott klub nevéhez fűződött. A Buena Vista Social Club akkori zenészeinek derékba tört hazai karrierje a nemzetközi színpadokon és mozivásznakon folytatódott, és ezzel felhívták a figyelmet arra a zenei gazdagságra, ami ennek az évtizedek óta diktatúrában élő országnak megadatott. S bár a világ csak egy tucat zenész nevét jegyezte akkor meg, a "hátországban" több tízezren voltak, akik színvonalasan játszották a sont, a csacsacsát, a bolerót. Hamarosan közülük is sokakat megismerhettek a Kubába látogatók: a "nagy támogató", a Szovjetunió összeomlásával Kuba kénytelen volt nyitni a turizmus mint lehetséges gazdasági forrás felé, és egyre több bárban, étteremben játszhattak újra az addig elfelejtett zenészek. S bár általában a sikerfilmben megismert slágereket játsszák, nélkülük nem indult volna meg a kubai zene újjászületése.

De mit is hallhat valaki, ha nyitott füllel járja az országot? A legtöbb helyen - már ami a tradicionális zenét illeti - a son műfajával találkozhat, ami olyan Kubának, mint a tangó Argentínának vagy a szamba Brazíliának. Ez a legfontosabb eleme a kubai zenének, erre épül sok, a története során kialakult stílus; a Buena Vista zenészei is leginkább son dalokat játszanak. Előadásában a jellegzetes hangszer a tres, egy speciális gitár. A son a 19. század végén alakult ki az ország keleti vidékein, ahol a spanyol gitár és a lírai dallamok keveredtek a fekete rabszolgák afrikai ritmusaival. Az első, Havannában rögzített hangfelvételek 1918-ból származnak. A sonnak később több változata is kialakult, amint más stílusokkal keveredett, így született a mambo, a bolero-son, a son-montuno, a sucu-sucu, később pedig a salsa és a timba. A bolero a kubai zenében a lírai dalok stílusa, amit például a Buena Vista-s Omara Portuondótól lehet sokat hallani.


Aguaje Ramos (fotó: Pascakl Saez)

A son, illetve a bolero-son az Amerikába és Európába exportálás közben elveszítette a nevét, és egy eladhatóbb keresztnevet kapott (a son nagyon hasonlított a 'dal' jelentésű angol song szóhoz), ezért Európában ezeket a dalokat rumbaként ismerjük, ám Kubában egészen más zenét takar, mint amire a táncversenyek rumbatáncosai mozognak. A kubai rumba a feketék által táncolt és játszott stílus, amely a törzsi táncokra emlékeztet, és erősen erotikus vonásai vannak, valamint az erőteljes ritmusok mellett többen éneklik kórusban a dalokat.

A klasszikus stílusokból játsszák még a csacsacsát, de a 19. században kialakult formák, a guaracha, a danzón, a habanera, a guajira stílusjegyei mind felismerhetők a ma játszott modernebb stílusokban. S minthogy a latin láz a jazzt sem kerülte ki a 20. század közepén, a kubai jazz, köszönhetően többek között Dizzy Gillespie-nek, masszív ága lett az amerikai születésű zenének, egyaránt népszerű Kubában és a világ más pontjain.

Biztos pont minden városban a Casa de La Trova, illetve a Casa de La Música, a zene háza, ami a tradicionális zenék megőrzésére hivatott intézmény, egyfajta kultúrház, ahol táncolni is lehet - erre azért szerencsére ügyel a rendszer. Az a rendszer, amely azért kialakította a maga zenéjét is, a jellegzetes latin-amerikai nueva-trovát, a politikai töltetű, fülbemászó latin dallamokat, amelyek mára jobbára jelentőségüket veszítették. És ugyanez a rendszer küzd most az új stílusokkal, és azok lázadó szövegeivel, így a hiphop és a reggaeton bizonyos helyeken - iskolákban, partikon, diszkókban - nem szólalhat meg.

A kubai zene, természeténél fogva, folyamatosan változott, és az országot ért kulturális hatások is rendre, akaratlanul formálták. Kérdés, hogy a majd egyszer bekövetkező nagy változás mit hoz e sokszínű zenei világ életében.

(2009. április 24. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Orquestra Buena Vista Social Club - km.: Manuel "Guajiro" Mirabal (trombita), Orlandó "Cachaíto" López (nagybőgő), Manuel Galbán (gitár, billentyűs hangszerek), Jesús "Aguaje" Ramos (harsona), Barbarito Torres (lant), Amadito Valdés (timbales), Idania Valdés (ének, ütőhangszerek), Rolando Luna (zongora), Filiberto Sanchéz (bongó), Angel Terry (konga), Carlos Calunga (ének), Luis Alemany (trombita), Raúl Nacianceno (klarinét, fuvola, szaxofon)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Egy teljes hét zene és együttlét: Fonó Selection

Ebben az időszakban még fontosabb az egymásra figyelés, a beszélgetés, a másik szempontjainak megértése, a támogatás. A Fonó Selection sorozata idén erről szól. Hétfőtől kezdve minden reggel 8 órakor podcastban beszélgetnek a szakma részvevői, művészek, intézményvezetők, újságírók a piac szereplőit mozgató kérdésekről, esténként pedig duó formációban különleges művészek találkozásaira kerülhet sor, így együtt lép fel Dresch Mihály és Tóth Viktor, Bede Péter és Unger Balázs, Kacsó Hanga és Szabó Dániel, Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza, Varga Veronika és Réti Benedek, ifj Szerényi Béla és Fekete Márton. A hét vasárnap a Fonó 25 díj átadásával zárul, amely a közönség és a szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze, tíz kategóriában díjazzák az alkotókat. A Fonó Selection tartalmai ingyenesen érhetők el a Fonó YouTube- és Facebook-csatornáján.
Jazz/World magazin

Chick Corea – Hogyan kezdjünk ismerkedni a legendás billentyűs zenéjével?

Összeszedtünk tíz felvételt – stúdiólemezeket és élő felvételeket egyaránt –, amelyek remekül bevezetnek Chick Corea világába, ha még nem ismered a művészetét. Azok számára pedig, akik ismerik már az életművet, lehetőséget teremtünk az emlékezésre.
Jazz/World felhívás

Jelentkezőket vár a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Elindult a jelentkezés a Snétberger Zenei Tehetség Központ 11. évfolyamára. Az idén jubileumát ünneplő Snétberger Program keretén belül hatvan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatal kezdheti meg tanulmányait júniusban a felsőörsi központban. Online formában, április 30-ig várják a bemutatkozó videókat.
Jazz/World magazin

Több dalt adtak ki a zenészek tavaly, a koronavírus alatt, mint a korábbi években

A kifizetett jogdíjak fele – 4,74 milliárd forint – jutott hazai dalok, zeneművek alkotóinak. 2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban és rekordszámú új dal született. A pandémiás helyzet miatt megnőtt a jogdíjak jelentősége, ugyanakkor az Artisjus tavalyi bevételei már 17,7 százalékkal csökkentek, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek a felére zuhantak – tette közé friss zeneipari statisztikáit a szerzői egyesület.