Jazz/World

„A zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is”

2019.05.21. 09:15
Ajánlom
Juan de Lerida Franciaországban élő flamencogitáros számára a zene az az út, amin visszatalál spanyol gyökereihez. A flamenco nuevo jeles képviselőjét magyar jazz- és klasszikus zenészek kísérik ezen az úton május 25-én, a Kobuci Kertben, a Budapest Folk Fest keretében.

Franciaországban született, mégis autentikus andalúz cigányzenész közegben nőtt fel. Hogy kell ezt elképzelni?

A nagyszüleim a harmincas években indultak el egy jobb élet reményében az aragóniai Zaragózából Franciaországba, hátrahagyva a mélyszegénységet, amiben éltek. Több ezer emberrel (nem csak cigányokkal) együtt menekültek át a Pireneusokon a Franquist rezsim elől. De a hagyományaikat megtartották: a Claveria-családban mindenki zenélt, így nekem már négyévesen a kezembe adtak egy gitárt, hétévesen pedig már rendes, felnőtt hangszeren játszhattam.

Családi összejöveteleken elbújtam az asztal alá, mert onnan egészen közelről leshettem a zenészeket.

A másik tanulási módszerem az volt, hogy flamencogitárosok felvételeit próbáltam lemásolni. De hivatalos keretek között, iskolában sohasem tanultam gitározni. Azt hiszem, amikor játszom, a zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is.

Amikor zenét ír, belefogalmazza a francia és a spanyol identitását is?

Igen, és közben igyekszem a tradíciót és a modernitást is ötvözni. Rengeteg jazzt és francia manouche swinget, valamint klasszikus zenét hallgatok – ezek mind beleíródnak a zenémbe, szerves és technikailag jól kivitelezett szintézist alkotva.

Ezt nevezik flamenco nuevónak?

Tulajdonképpen igen. Ez a kifejezés arra utal, hogy a flamenco folyamatosan fejlődik. A tradicionális flamencohangszerek – az ének, a gitár, a palmas (kezek) – mellé ma már szinte bármilyen hangszert be lehet hozni, és új színekkel, harmóniákkal és témákkal gazdagítani. Én magam is egy olyan cigányzenei utazásra hívom a közönséget, ami Andalúziából indul, és számos más műfaj keresztezi az útját. Ezekben a kereszteződésekben szinte felizzik az amúgy sem hűvös flamencozene. Közben igyekszem kerülni az imitációt, a karikatúrát.

Úgy szoktam fogalmazni, hogy én megnyitom a zenémet a világ felé, és így a világ is megnyílik felénk.

Még mindig jellemzőek Andalúziában az undergound, zárt flamencoösszejövetelek?

Igen, abszolút. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy fennmaradjon a flamencozene és -kultúra.

Önnek spanyol felmenői révén „jogában áll” szabadon kezelni a saját zenei hagyományait. De mit szól ahhoz, hogy mára a világ legkülönbözőbb tájain a legkülönbözőbb stílusokkal ötvözik a flamencót?

A zenének univerzális lélegzése van, és azt gondolom, hogy ez egy széles folyó, ami könnyedén be tud fogadni innen-onnan becsatlakozó patakokat. Az egyetlen kitétele a zenei stílusok ötvözésének, hogy szívvel tegyük.

398034_327323854036360_1856872921_n-134943.jpg

Juan de Lerida

Mit gondol, mi a flamenco óriási népszerűségének titka?

A flamenco erős és ősi érzelmeket közvetít, egyszerre énekelhetjük meg benne az örömöt és a bánatot. Nemcsak zene, hanem életmód is, ami olyan értékeket rögzít, amik kezdenek eltűnni a mindennapokból. Ráadásul több művészeti ágat egyesít – az éneket, a gitárt és a táncot – amik nem elnyomják, hanem kiegészítik egymást, és ez elképesztő.

Amikor saját flamencodallamokat ad elő, milyen arányban keveredik a megírt kompozíció az improvizációval?

A megszerkesztett részekben saját magam által felállított szabályokhoz igazodom, de

amikor elkezdek improvizálni, nincsenek határok. Ilyenkor csak hagyom, hogy a zene beszéljen, megélem a pillanatot.

Több ízben játszott az oláh cigány zenét játszó Romengóval. Lát valami hasonlóságot a magyar és a spanyol cigányzene között?

Engem nagyon meghat a Romengo őszinte zenéje. Ugyanaz az érzésvilága, mint a flamencónak: akkor is dögös, ha szomorúságról szól, és akkor is, ha vidámságról. Egyszerre jellemzi őserő és finomság ezt a zenét. Lakatos Mónika csodálatos hangja pedig minden egyes alkalommal megérint engem. Egyébként eddig még csak magyar cigányzenészekkel dolgoztam együtt, a Budapest Folk Fest lesz az első alkalom, amikor más stílus képviselőit is alkalmam lesz megismerni és együtt zenélni velük.

Mit hallhatunk majd ezen az estén?

A flamenco forrásból táplálkozó saját dalaimat játsszuk majd Nagy János jazz-zongoristával, Viviane B. Szabó énekessel, Mazura János tubaművésszel és Badics Márk dobossal. A flamenco lesz a koncert fő cselekményszála, de közben mindannyian beleadják majd a saját expresszivitásukat. Nem akarjuk utánozni az eredeti flamencót, sokkal inkább a találkozásokon és a tapasztalatcserén, a műfajok közötti párbeszéden lesz a hangsúly. A flamencóban szokatlannak számító hangszerek, a zongora, a tuba és a dob miatt szerintem különleges élményben lesz része a közönségnek.  

Menekültzenekar és magyar népzene is lesz a Budapest Folk Festen

Kapcsolódó

Menekültzenekar és magyar népzene is lesz a Budapest Folk Festen

Magyar népzene és európai világzene mellett menekültzenekar és etnikai kisebbségeket bemutató koncert is lesz a május 22. és 25. között zajló fesztiválon, ami négy helyszínével egész Budapestet behálózza.

Vérében van a flamenco

Vérében van a flamenco

Pirók Zsófia anyanyelvi szinten beszéli a flamenco nyelvét, szó szerint: első mestere édesanyja volt, majd hivatalos táncképesítést is szerzett Andalúziában. Mióta hazatért, sorra készíti azokat az előadásokat, amikben már nem csak a spanyol virtus, de a magyar identitása is helyet kap.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Jazz/World Művészi szabadság

Szőke Nikoletta: „Ez egy érzelmileg intenzív időszak”

Három hete még stúdióban volt, klipet forgatott, az egész nyara be volt táblázva. Szőke Nikoletta érzelmileg intenzív időszakot él meg, aminek a hatására új dalok vannak születőben, de a kényszerű otthonmaradásban a régiekre is marad ideje. Interjú.
Jazz/World fonó

Toplistás a Besh o droM jubileumi lemeze

A Balkan World Music Chart negyedéves toplistáján a zenekar jubileumi lemeze.
Jazz/World gyász

Elhunyt Bill Withers, az Ain’t No Sunshine szerzője

81 éves korában elhunyt Bill Withers, a hetvenes évek ünnepelt soul-énekese. Legnagyobb slágerei az Ain’t No Sunshine és a Lean On Me voltak.
Jazz/World fonó

Lengyel Fonogram-díjat nyert Lajkó Félix és a VOLOSI közös albuma

Elnyerte a legrangosabb lengyel zenei elismerést, a helyi Fonogram-díjat Lajkó Félix és a Volosi közös albuma. Az elismerést a folk kategóriában kapta meg a lemez.