Jazz/World

„A zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is”

2019.05.21. 09:15
Ajánlom
Juan de Lerida Franciaországban élő flamencogitáros számára a zene az az út, amin visszatalál spanyol gyökereihez. A flamenco nuevo jeles képviselőjét magyar jazz- és klasszikus zenészek kísérik ezen az úton május 25-én, a Kobuci Kertben, a Budapest Folk Fest keretében.

Franciaországban született, mégis autentikus andalúz cigányzenész közegben nőtt fel. Hogy kell ezt elképzelni?

A nagyszüleim a harmincas években indultak el egy jobb élet reményében az aragóniai Zaragózából Franciaországba, hátrahagyva a mélyszegénységet, amiben éltek. Több ezer emberrel (nem csak cigányokkal) együtt menekültek át a Pireneusokon a Franquist rezsim elől. De a hagyományaikat megtartották: a Claveria-családban mindenki zenélt, így nekem már négyévesen a kezembe adtak egy gitárt, hétévesen pedig már rendes, felnőtt hangszeren játszhattam.

Családi összejöveteleken elbújtam az asztal alá, mert onnan egészen közelről leshettem a zenészeket.

A másik tanulási módszerem az volt, hogy flamencogitárosok felvételeit próbáltam lemásolni. De hivatalos keretek között, iskolában sohasem tanultam gitározni. Azt hiszem, amikor játszom, a zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is.

Amikor zenét ír, belefogalmazza a francia és a spanyol identitását is?

Igen, és közben igyekszem a tradíciót és a modernitást is ötvözni. Rengeteg jazzt és francia manouche swinget, valamint klasszikus zenét hallgatok – ezek mind beleíródnak a zenémbe, szerves és technikailag jól kivitelezett szintézist alkotva.

Ezt nevezik flamenco nuevónak?

Tulajdonképpen igen. Ez a kifejezés arra utal, hogy a flamenco folyamatosan fejlődik. A tradicionális flamencohangszerek – az ének, a gitár, a palmas (kezek) – mellé ma már szinte bármilyen hangszert be lehet hozni, és új színekkel, harmóniákkal és témákkal gazdagítani. Én magam is egy olyan cigányzenei utazásra hívom a közönséget, ami Andalúziából indul, és számos más műfaj keresztezi az útját. Ezekben a kereszteződésekben szinte felizzik az amúgy sem hűvös flamencozene. Közben igyekszem kerülni az imitációt, a karikatúrát.

Úgy szoktam fogalmazni, hogy én megnyitom a zenémet a világ felé, és így a világ is megnyílik felénk.

Még mindig jellemzőek Andalúziában az undergound, zárt flamencoösszejövetelek?

Igen, abszolút. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy fennmaradjon a flamencozene és -kultúra.

Önnek spanyol felmenői révén „jogában áll” szabadon kezelni a saját zenei hagyományait. De mit szól ahhoz, hogy mára a világ legkülönbözőbb tájain a legkülönbözőbb stílusokkal ötvözik a flamencót?

A zenének univerzális lélegzése van, és azt gondolom, hogy ez egy széles folyó, ami könnyedén be tud fogadni innen-onnan becsatlakozó patakokat. Az egyetlen kitétele a zenei stílusok ötvözésének, hogy szívvel tegyük.

398034_327323854036360_1856872921_n-134943.jpg

Juan de Lerida

Mit gondol, mi a flamenco óriási népszerűségének titka?

A flamenco erős és ősi érzelmeket közvetít, egyszerre énekelhetjük meg benne az örömöt és a bánatot. Nemcsak zene, hanem életmód is, ami olyan értékeket rögzít, amik kezdenek eltűnni a mindennapokból. Ráadásul több művészeti ágat egyesít – az éneket, a gitárt és a táncot – amik nem elnyomják, hanem kiegészítik egymást, és ez elképesztő.

Amikor saját flamencodallamokat ad elő, milyen arányban keveredik a megírt kompozíció az improvizációval?

A megszerkesztett részekben saját magam által felállított szabályokhoz igazodom, de

amikor elkezdek improvizálni, nincsenek határok. Ilyenkor csak hagyom, hogy a zene beszéljen, megélem a pillanatot.

Több ízben játszott az oláh cigány zenét játszó Romengóval. Lát valami hasonlóságot a magyar és a spanyol cigányzene között?

Engem nagyon meghat a Romengo őszinte zenéje. Ugyanaz az érzésvilága, mint a flamencónak: akkor is dögös, ha szomorúságról szól, és akkor is, ha vidámságról. Egyszerre jellemzi őserő és finomság ezt a zenét. Lakatos Mónika csodálatos hangja pedig minden egyes alkalommal megérint engem. Egyébként eddig még csak magyar cigányzenészekkel dolgoztam együtt, a Budapest Folk Fest lesz az első alkalom, amikor más stílus képviselőit is alkalmam lesz megismerni és együtt zenélni velük.

Mit hallhatunk majd ezen az estén?

A flamenco forrásból táplálkozó saját dalaimat játsszuk majd Nagy János jazz-zongoristával, Viviane B. Szabó énekessel, Mazura János tubaművésszel és Badics Márk dobossal. A flamenco lesz a koncert fő cselekményszála, de közben mindannyian beleadják majd a saját expresszivitásukat. Nem akarjuk utánozni az eredeti flamencót, sokkal inkább a találkozásokon és a tapasztalatcserén, a műfajok közötti párbeszéden lesz a hangsúly. A flamencóban szokatlannak számító hangszerek, a zongora, a tuba és a dob miatt szerintem különleges élményben lesz része a közönségnek.  

Menekültzenekar és magyar népzene is lesz a Budapest Folk Festen

Kapcsolódó

Menekültzenekar és magyar népzene is lesz a Budapest Folk Festen

Magyar népzene és európai világzene mellett menekültzenekar és etnikai kisebbségeket bemutató koncert is lesz a május 22. és 25. között zajló fesztiválon, ami négy helyszínével egész Budapestet behálózza.

Vérében van a flamenco

Vérében van a flamenco

Pirók Zsófia anyanyelvi szinten beszéli a flamenco nyelvét, szó szerint: első mestere édesanyja volt, majd hivatalos táncképesítést is szerzett Andalúziában. Mióta hazatért, sorra készíti azokat az előadásokat, amikben már nem csak a spanyol virtus, de a magyar identitása is helyet kap.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Különös szerelmi történetet mutat be Kocsis Ágnes új filmje

Május 27-én mutatják be Kocsis Ágnes Éden című, magyar-román-belga koprodukcióban készült új játékfilmjét, amelynek főszereplője egy harmincas évei végén járó nő, aki mindenre allergiás, ami a modern világgal jár, ezért teljes elszigeteltségben él.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.