Jazz/World

Agócs Gergely: „Azért kell harcolnunk a zene fennmaradásáért, hogy ne hangszórókból szóljon, hanem a lelkünkben zengjen”

Interjú az „Örökség és jelenlét” portrésorozat keretében
2026.10.21. 15:00
Megosztom
Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Egy ház valódi történetét azok írják, akik belakják: akik gondolatot, tudást, zenét, mozdulatot és mindennapi munkát visznek bele, jelen esetben a Hagyományok Háza dolgozói. Az Örökség és jelenlét portrésorozata az alapítók örökségétől a jelen alkotóin, kutatóin és háttérben dolgozó szakemberein át a jövőig követi ezt a történetet. Személyes pályákon és emlékeken keresztül rajzolódik ki, hogyan lett a Budai Vigadó egyszerre az emlékezet, az élő hagyomány és a folytonos megújulás helye. Negyedik portrénkban Agócs Gergely népzenekutatót, muzsikust, a Hagyományok Háza főigazgatói tanácsadóját mutatjuk be.

Agócs Gergely története egy holdfogyatkozás éjszakáján kezdődött. „A gyerekkorom szinte végig énekszóban telt – bármilyen alkalom volt, nálunk mindenki énekelt. Az a pillanat azonban, amikor először tudatosult bennem, hogy létezik hagyomány, és hogy az milyen gyönyörű, 1983-ban történt. Füleken, a házunk tornácáról néztük nagyapámmal a teliholdat, amikor gyönyörű muzsika szólalt meg a távolban. Rákérdeztem, mi szól, s a nagyapám azt mondta: »Fiam, tárogatóznak a várban!«” A tizennégy éves fiú akkor eldöntötte, hogy egyszer szerez magának egy tárogatót. „A nagyszüleim nevelése meghatározó volt: gyerekként azt láttam, mennyivel gazdagabb, összetettebb műveltséget hordoznak, mint akár a szüleim generációja. De volt egy másik fontos mozzanat is: hetedikes-nyolcadikos koromban csatlakoztam egy környezetvédő mozgalomhoz Pozsonyban. Patakokat tisztítottunk, de fél év múlva minden újra tele lett hulladékkal. Akkor kezdtem azon gondolkodni: nem az lenne-e a megoldás, hogy a szemét eleve ne kerüljön a természetbe?

Rájöttem, hogy a néprajz az egyetlen tudomány, amely az ember közösségi állapotával foglalkozik;

amelyben működnek a környezet pusztítását megakadályozó természetes fékek.”

Agocs_Gergely_ujev_147-144017.jpg

Agócs Gergely (Fotó/Forrás: Hagyományok Háza)

Tizenhat évesen kezdett gyűjteni a Felvidéken: a leghitelesebb forrásból akart tanulni — a furulyázó, tárogatózó pásztoroktól, az éneklő falusiaktól, a hagyományőrző muzsikusoktól. „Nem egy-egy dallam érdekelt, hanem az egész rendszer, az összefüggések. Mielőtt tizenkilenc évesen elvittek katonának, már több mint húszórányi anyagot adtam át Halmos Bélának, aki akkoriban a Zenetudományi Intézet hangszeres gyűjteményéért felelt. Leszerelésem után magnetofont vettem: akkoriban egy jó minőségű kazetta ára a fizetésem tizedét vitte el — régen minden percnek súlya volt! 1992-ben hetven településen gyűjtöttem. Lajtha László írásaiból azt tanultam, hogy

a gyűjtés akkor kezdődik igazán, amikor a gyűjtő először visszatér.

Ezért jártam újra és újra ugyanazokhoz az adatközlőkhöz. Volt olyan zenekar, amelynél húsz alkalommal is gyűjtöttem, és még akkor sem értem a repertoárjuk végére.” A Hagyományok Háza honlapján ma több tízezer órányi felvétel hallgatható – ebből nagyjából ezer óra az ő gyűjtéseiből származik. Kutatásai a Kárpát-medencén túlra is elvezették: 2000 óta járja keleti rokonnépeink településterületeit, 2013 óta Somfai Kara Dáviddal kutatja a karacsájok, balkárok, nogajok, kumukok zenefolklórját, amelyben nagy arányban kerülnek elő a magyar népzene alaktani jegyeit hordozó dallamok. „Hogy mikor és hogyan lehetne ezt a munkát befejezni? Szerintem soha, sehogy. Egy ilyen tudományos vállalkozást csak abbahagyni lehet.”

AgocsG_UV251457-144018.jpg

Agócs Gergely (Fotó/Forrás: Hagyományok Háza)

2001-ben került a Hagyományok Házába, ahol szinte az összes szakmai lépcsőt végigjárta: előbb a közművelődési területen szervezett tanfolyamokat, táborokat, táncháztalálkozókat, majd – amikor a kutatás önálló intézményi feladatként bekerült az alapító okiratba – tudományos munkatárs lett. „A Hagyományok Házában való munka számomra felelősség: beleszólhatok abba, milyen irányba gondolkodunk a hagyományról, a közösségekről és az élő kultúráról. Mindeközben végig zenész maradtam, a Fonó zenekarnak ma is aktív tagja vagyok. A zenélés számomra nem előadás, hanem kommunikáció: kapcsolat az emberek, a múlt és a jelen között. A legnagyobb veszélyt ma abban látom, hogy a kultúrát fogyasztási cikké tesszük, és elfelejtjük, hogy a hagyomány alapja a részvétel. Ha nem éneklünk, táncolunk, muzsikálunk együtt, akkor hiába van archívum, színpad, intézmény, mert a hagyomány nem ezeken a helyeken, hanem az emberek között, az ő közös társadalmi tudatukban él. Optimista vagyok: amikor egy táncházban azt látom, hogy a fiatalok hajnalban együtt énekelnek, tudom, hogy mégsem veszett el a közös nótázás – csak más formában és más helyeken jelenik meg.”

BudaiVigado3-144546.jpg

A Budai Vigadó épülete (Fotó/Forrás: Réthey-Prikkel Tamás / Hagyományok Háza)

„A Hagyományok Házát azért hoztuk létre, hogy azt a modellt, amelyet fiatalok egy maroknyi csoportja alakított ki több mint ötven éve – a táncházmódszert –, állami támogatással továbbfejleszthessük. Ez nemcsak klub-, hanem falujáró mozgalom is volt: dokumentálás, gyűjtés, átadás. Aki anyanyelvi szinten ismeri a saját kulturális nyelvét, annak ott van a kezében az eszköztár az alkotáshoz.

A hagyomány nem attól él, hogy meg akarjuk változtatni, hanem hogy átengedjük magunkon.

Ennek megértéséhez, megéléséhez a Hagyományok Háza nyújtja a legjobb eszköztárat.”

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Agócs Gergely (fotó/forrás: Hagyományok Háza) 

Hagyományok Háza

A hagyományos kultúra értékei révén hidakat építünk...

…a Kárpát-medence kulturális terében,

…regionális és határokon átnyúló koordinációt vállalva,

…nemzedékeket közelítve egymáshoz,

…a közösségek lokális értékeit erősítve és szem előtt tartva,

…az egyének és a néphagyománnyal élő közösségek között,

…a közművelődés, a művészet és a tudomány képviselői között,

…szakmai és módszertani bázisként elmélyült tudást nyújtva,

…örökségünk tisztelete mellett válaszolva a mindenkori jelen elvárásaira,

…differenciált igényekhez, eltérő hátterekhez alkalmazkodva,

…a világon élő magyarok között,

…a magyar kultúra és a világ kultúrái között,

hogy lehetőség nyíljon folyamatosan értelmezni a minket körülvevő világot.

www.hagyomanyokhaza.hu

Legolvasottabb

Vizuál

A fák titkaitól az angyalokig – Wim Wenders és Enyedi Ildikó találkozása Berlinben

Wim Wenders és Enyedi Ildikó beszélgetett november 12-én a Collegium Hungaricum Berlin színpadán. Fák, emberek, helyek, emlékek és persze angyalok – ezekről osztották meg gondolataikat a világhírű filmrendezők.
Klasszikus

Kovács János: „Egy zenekar érző lelkekből áll”

Hetvenötödik születésnapján köszönti a Kossuth-díjas karmestert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar: december 10-én Mahler 6. szimfóniáját adják elő a Müpában. Kovács János a művel való első találkozásáról is mesélt.
Zenés színház

Visszakövetelt támogatásból finanszírozhatta előadásait az Opera? – újabb állítások a Mentőöv Programról

A SzíDoSz időközben húsz érintett beszámolóját gyűjtötte össze, és azt állítja: a művészekkel visszafizettetett állami támogatást az intézmény végül saját előadásainak finanszírozására fordította.
Plusz

Krasznahorkai László díszdoktori címet vehetett át a Szegeden

Koszorúzással, jubileumi szenátusi üléssel, díszdoktori címek és rangos egyetemi kitüntetések átadásával ünnepelte november 14-én a Szegedi Tudományegyetem az Egyetem Napját.
Vizuál

Öt magyar emigráns, akik nyomot hagytak London építészetén és dizájnján

A londoni Liszt Intézet november 19-én nyílik kiállítás azon magyar alkotókról, akik az 1930-as évek üldöztetései elől menekülve formálták a brit főváros látképét és a modern dizájnt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ella Fitzgeraldtól a saját hangig – a Bolba Éva Trió koncertezik a Vigadó Jazz Clubban

Bolba Éva még a műfajt is alig ismerte, amikor megtanulta Ella Fitzgerald egyik bravúros előadását. Egy fellépésre készült, s végül a hivatását találta meg. November 17-én a Pesti Vigadóban mutatja meg, hogyan szólnak a jazz klasszikusai a saját hangján.
Jazz/World interjú

Mihályi Gábor és Pál István Szalonna a Hagyományok Házához fűződő kapcsolatáról

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Ötödik portrénkban a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és művészeti vezetőjét mutatjuk be.
Jazz/World magazin

Mitől hullámzik a Blue Waves? – betekintés Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet közös albumába

Swing és heavy metal, balkáni őrület, skandináv melankólia és váratlan humor – Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet lemeze különböző zenei világokat rejt. Szegő Dávid és az amerikai gitárlegenda mesélt a dalok inspirációiról.
Jazz/World interjú

Agócs Gergely: „Azért kell harcolnunk a zene fennmaradásáért, hogy ne hangszórókból szóljon, hanem a lelkünkben zengjen”

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Negyedik portrénkban Agócs Gergely népzenekutatót, muzsikust, a Hagyományok Háza főigazgatói tanácsadóját mutatjuk be.
Jazz/World hír

Közös javaslatokkal alakítaná a zeneipart érintő döntéseket a Könnyűzenei Szakmai Fórum

Több mint nyolcvan zeneipari szakember kezdett közös munkába annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott, egyeztetett javaslatokkal segítse a kulturális minisztérium munkáját. Az együttműködés kereteként megalakult a Könnyűzenei Szakmai Fórum.