„Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár”

Honnan jött az ötlet, hogy a magyar és csuvas népdalok, mesék után a görög kultúrához nyúljon inspirációért?

Nem ötlet volt ez, hanem kísértés. Abba belé esni olyan kellemes! Terv nélkül, csak úgy tiszta véletlen hullani szépbe-jóba. Magyar énekes és mesemondó vagyok, de jól esik kitekinteni, megfrissülni, távoliban közelire bukkanni, teret, időt legyőzni. Így voltam, s így vagyok most is a görögökkel. Buda Ferenc fordította valamelyik török nép közmondását:

Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár, jobb tán, ha otthon marad. Gazdag a világ. Amit ember asztal mellett legvakmerőbb ábrándozásaiban elképzel, annak sokszorosa ott van benne a világban. Sok szép korábbi találkozásom görögökkel, görög zenével nem engedte, hogy ezt a témát megkerüljem. A tavalyi nyár aztán egyszerre fölelevenített mindent. Egy kis ródoszi faluban, Aszklipioszban háromórás liturgia után mi férfiak bezúdultunk a kávézóba úzózni, recinázni… asszonyok a bolt előtt hűsöltek. Összegabalyodtunk, egy perc alatt a falu tenyerén voltunk. Este mulatság, összeszokott énekléssel, tánccal… Elég ennyi! Minden munkámat félre kellett tegyek, görög dalokat tanultam, tolmácsot kerestem, görög mitológiát és meséket habzsoltam… A csapda kattant.

Síp és lant - Tisztelet Arisztotelésznek (Fotó/Forrás: Szentimrey Panna)

Talált valamilyen kapcsolatot a görög és magyar „néplélek”, gondolkodásmód között a meséken és dalokon keresztül?

A görög mitológiában már rég éreztem a mi meséinkhez hasonló fogásokat, nagy lehetőségeket.

Néhány gyergyói nagymester – Barát Jóska, Hazug Pista – árnyékában ragadt rám efféle. Pindaros dalolta: „Sok csodadolgot tud a hír, s a halandók képzeletét az igaz szónál messzebbre ragadja bizony a tarka hazugsággal remekelt regeszó.” Messzibe elragadó, remek tarkaság – ez rég foglalkoztat engem is. Az egy napos, csecsemő Hermész, kinek a bölcsője előtt tapasztalt öreg tolvajok sorakozhatnak leckét venni, egyik hóna alatt maga készítette lantjával, vállán pólyával, ujját szopogatva hajtja el Apollón ötven tehenét. A megbűvölt marhák farolva vonulnak, úgyhogy az utolsó valójában első. Na, ez például magyar észjárással is könnyen megragadható. Ismerős az anyaga, kedves, kipróbált, meg nem unható játékra csábít.

Bellerophontész esete is olyan ínyemre valónak tetszett, kedves meséimből ismerős volt. Mikor az amazonokat legyőzte, Iobatész király, el akarta őt pusztítani. Bellerophontész ekkor megkéri Poszeidónt, hogy a tenger a sarkában legyen, s bömbölve jöjjön utána. Így vonul Xánthosz városa ellen. Magas, félelmetes hullámok, vízoszlop a nyomában. A város megrémül. Kivéve az asszonyokat. Mind elébe vonulnak, szoknyájukat csípőjükig felhúzva. S aki a fegyvert kiválóan forgató amazonokat le tudta győzni, most megfordul, s az ég alá elszalad. Tenger a nyomába.

Szirének (Fotó/Forrás: Gyulai Líviusz grafikája)

Kik a társai?

Borbély Mihály klarinéton játszik – ő képviseli a bacchoszi muzsikát, az ösztön, a testi vágy erejét, Szabó Dániel cimbalmon – ő most az isteni harmónia, az Olymposzig nyújtózkodó, égi sugallatú lant örököse lesz. Mindez a felosztás Arisztotelésztől való. Ezért a cím: síp és lant. Ez egyben az ember belső drámája is, égi szellem és rajongás - föld vonzás, hús és vér öröme. Ezek mind mi vagyunk. A műsorban ezt a két lelki állapotot mesélem körbe, és zenében is ezt fogalmaznánk meg. A dalok szép, régi stílusú dalok. Olyan is van, amelyet 1905-ben rögzítettek Isztambulban, ottani görögöktől. Kisázsiai, peloponésszoszi, epiroszi, dodekanésszoszi dialektusok. Borbély Mihály és Szabó Dániel mellett a harmadik zenész a páratlan görög ritmusok mestere, Smuk Tamás dobos lesz. Appelshoffer János és Berecz István pedig szép férfitáncokat hoznak.

Szerintük maga Zeusz is a táncnak köszönheti életét, Krónosz halálra kereste őt, de jóságos krétai és fríg védelmezői körbetáncolták őt nagy csörgéssel, s így halhatatlanságát a táncnak is köszönhette. Az egyik forrás szerint ez a régi görög atyaúristen maga is be-beállt a sorba táncolni. Mondjuk ezen például sehogy se tudok csodálkozni.