Jazz/World

Aki dudás akar lenni, avagy életünk jelzőtáblái – beszélgetés Horgas Eszterrel és Kálloy Molnár Péterrel

2022.06.09. 09:15
Ajánlom
„Akkor most Eltonból mondjam?” – dobja be rögtön interjúnk elején Kálloy Molnár Péter. A fölvetés nem véletlen, mert a népszerű színművész ezúttal Elton John figurájába bújva kalauzolja végig a közönséget Horgas Eszter Imagine című koncertszínházi produkciójában, amit június 25-én láthatnak a nézők a Városmajori Szabadtér Színpadon. A két művésszel a közös projekt apropójából ültünk le beszélgetni.

Az alkotó mindig a saját kérdéseire is keresi a válaszokat azokban a munkákban, amelyekbe belevág. A projekted alcíme, „Fenegyerekek, akik megváltoztatták a világot”. George Michael, Freddy Mercury, Madonna, Edith Piaf, Tina Turner és a többiek. Miért pont őket választottad?

Horgas Eszter: Mindig érdekelt, mi van azokkal az emberekkel, akik termékenyek, izgalmasak, de az életútjuk kettős. Miközben édesek és kedvesek, a magánéletükben rengeteg zűrrel, nehézséggel találják szembe magukat. Azt is mondhatnám, a zenén kívüli létben izgat a pszichológia, a pszichodráma és az emberi lélek.

Téged is hasonló dolgok érdekelnek?

Kálloy Molnár Péter: Abszolút! És pont az az érdekes, hogy ezek azok a fenegyerekek, akikről tudunk, akiknek sikerült. Szakmailag a csúcson vannak, de magánemberként sokukkal nem cserélnénk... És akkor még ott vannak azok, akikről nem is tudunk, mert nekik nem sikerült. Az összes olyan figura, akit Eszter választott, magánemberként mind boldogtalan volt, vagy folyamatosan kereste a boldogságot.

HE: Elton John különösen izgalmas karakter, mert nagyon intenzíven kutakodott, miközben rálelt fontos kérdésekre, és tudott is rájuk válaszolni. Ezért is választottam az ő figuráját az est narrátorának.

0400-205304.jpg

Horgas Eszter és Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Fábián Évi / FIdelio)

Mint pozitív ellenpéldát?

HE: Igen. És ő az egyetlen, aki ki merte mondani, hogy bajban van. A hihetetlen siker mellett kijelentette, hogy állj, valami nem stimmel, segítségre van szükségem. Nagyon szeretem ezt az előadást, mert rálátunk arra, milyen az, amikor valakinek a hangja hihetetlenül hat ránk. Mint Edith Piafnál, Nina Simone-nál. Hallgatod, és rád telepszik valami őrület, annyira eltrafál. Majd egyszerre azt is megérted, hogy ennek ára van.

Amikor énekelnek, zokogsz és borsódzik a hátad, mert abban a hangban a művész egész élete, fájdalma, boldogsága és boldogtalansága benne van.

KMP: Az Eszter összeállításában válogatott fenegyerekek közül Elton John a legbátrabb, mert ő meg is merte mondani a véleményét a barátainak, Jim Morrisonnak, Tina Turnernek. Mindenki meg is sértődött rajta!

HE: Nagyon izgalmas volt, amikor rájöttünk, hogy Eltonnak mindegyik fenegyerekkel van személyes története. George Michael például nagy nyilvánosság előtt elküldte őt melegebb éghajlatra.

KMP: Hogy hagyja békén!

HE: Igen, szakadjon le róla, és foglalkozzon a saját dolgával. Elton rájött, mi a fontos számára az életben, és merre szeretne menni.

El sem tudjuk képzelni, egy világsztárnak milyen nagy terheket kell cipelnie!

És ő mégis meg tudta tenni, hogy lerakja a batyut, és más szemmel néz az életre. Úgy, mint egy átlagember, aki szeretetre, családra, otthonra vágyik. Megtette, és meg is kapta érte a jutalmát. Miután fölfedezte, hogyan tud önmagán dolgozni, az összes barátját meg akarta menteni. Azokat is, akik még nem tartottak ott, és csak azt érezték, Elton cseszteti őket. Pedig ő tényleg csak szeretetből és barátságból igyekezett őket kihúzni a bajból. Azt mondta, borzalmas dolog a partvonalról nézni, ahogy a barátod vergődik…

0418-205258.jpg

Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Fábián Évi / FIdelio)

KMP: Miközben tisztában vagy vele, mi lesz a vége…

HE: Igen és nem tudsz mit csinálni.

Péter hogyan fogadta az ötleted, amikor megkerested ezzel a projekttel, és miként tudott beilleszkedni az alkotói folyamatba?

HE: Az első koncepciómban még konferanszié szerepelt, aki időről-időre kapcsolatba lép a közönséggel. Vannak világslágerek és világsztárok, és mivel Peti a stand up-osokat is lenyomó tehetség, azt gondoltam, milyen jó lesz, ha majd ő navigál minket végig ezen az úton! De amikor összeállt az anyag, fölfedeztem, hogy Elton John szinte minden fenegyerekünkkel kapcsolatban volt. Arra gondoltam, miért kéne egy idegen konferanszié, amikor itt van egy ilyen izgalmas figura? Petivel egy kávézóban találkoztunk, és mondtam neki, hogy az új koncepcióm szerint ő lenne Elton John. Udvariasan kedves arcot vágott, nehogy megsértsen.

Azt mondta, egyáltalán nem gondolkodott abban, hogy valaha is eljátssza Elton Johnt, mert….

KMP: …mert nem szeretem! A zenéjével ki lehet üldözni a világból! De azt nem lehet elvenni tőle, hogy egy világsztár, és attól függetlenül, hogy én nem szeretem, nagyon sokan igen. És amilyen alázattal és szeretettel, valódi emberi nagysággal nyilatkozik zenésztársairól, az nagyon komoly dolog! Ez szimpatikus volt, így megkedveltem. De a zenéjével még most is ki lehet kergetni a világból… Amikor elkezdtünk beszélgetni Eszterrel, azt éreztem, miért nem dolgoztunk mi még együtt? Annyira egy nyelvet beszélünk!

0399-204527.jpg

Horgas Eszter és Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Fábián Évi / FIdelio)

HE: Peti nemcsak okos, jó színész, hanem költő is, aki baromi jól énekel és nagyon muzikális. Zenei produkcióban nem árt, ha úgy száll be valaki, hogy zenészként is jelen tud lenni. Korábban már sokszor dolgoztam együtt színészekkel és táncosokkal,

érdekes módon mindig alkotótársakat keresek!

Az életemben talán az egyik legnagyobb dolog, hogy mindig sikerült is a legjobbakat megtalálnom. Akik kreatívak, tehetségesek, értik azt az utat, amin járok. Van tisztelet, működik a kémia. Falusi Mariann-nal, aki szintén nagyon fontos szereplője a produkciónknak, már negyedik vagy ötödik alkalommal dolgozunk együtt.

Az előadás premierje december 22-én, a Zsidó Művészeti Napok rendezvényeként, a MOMkultban volt. Keveset tudtatok próbálni, de sikerült minden, amit elterveztetek?

HE: Fantasztikus volt, ahogy a premierre összerántódott az egész, mindenki őrületesen bátor volt! Lejátszottunk tizenhat dalt, Peti behozta a stand up-os vonalat, az improvizációt, ami hozzám nagyon közel áll. Szerzett egy próbababát is, ami meghatározó eleme lett az előadásnak. A produkciónk végigköveti Elton átalakulását. Miközben ki meri mondani a dolgokat, külsőségekben, ruházatban folyamatosan vedli le a számára nem fontos elemeket. Rájön, hogyan tud normális, boldog ember lenni amellett, hogy világsztár. Ezt az átalakulást gyönyörűen tudtuk szemléltetni a próbababával.

KMP: Nagyon jó, hogy párszor interakcióba lépek Eszterrel, Mariann-nal és a zenészekkel, közben ott vannak a világsztárokról szóló történetek – innen jött az ötlet. Egy bábunak jó szimbolikája van. Nem szól vissza, jól néz ki és őrzi a csöndet. S amikor éppen nem Eszterékkel vagyok interakcióban, mégiscsak van mellettem valaki. Még ha csak egy bábu is.

Mely híres fenegyerek történetei és slágerei elevenednek meg a produkcióban?

KMP: Edith Piaf, Freddie Mercury, George Michael, Nina Simone, Tina Turner.

HE: És Madonna, John Lennon, Jim Morrison, Paul Simon, valamint Elton John.

0392-215938.jpg

Horgas Eszter és Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Fábián Évi / FIdelio)

Eszter mennyire volt nyitott az ötleteidre?

KMP: Egy-két dologra mondott nemet, de nagyrészt vevő volt rájuk. Eszter nemcsak maximalista, hanem elképesztő energiával kitalálta és szervezte az egészet. Körülbelül nyolc ember munkáját végezte ez alatt a rövid egy hónap alatt. És a legfiatalabb korosztályban én pont ezt az elképesztő elhivatottságot és energiabefektetést nem látom. 

HE: Én tanítok és nagyon sok fiatallal vagyok együtt. Nekik is mindig azt szoktam mondani, az ő döntésük, belerakják-e, ebben nem tudok segíteni. Mindent igyekszem megadni, a rendelkezésükre állok reggeltől estig, de egyet nem adhatok, ezt a fajta megszállottságot.

Az egy döntés, hogy ennek most odaadom magam vagy sem.

KMP: Nyilván sok lemondással is jár.

HE: Meg szokták kérdezni, bánom-e, hogy ennyit dolgozom? Nem is értem a kérdést! Ha ez valakiben megvan, akkor ez számára nem lemondás. Csinálom, mert megveszek érte, annyira imádom, és megőrülök, hogy már eltelt hat óra, és még mindig sehol nem tartok! Ezt próbálom átadni a fiataloknak, hogy ez iszonyatos nagy kaland, és jó érzés, ha az ember azt mondja: itt vagyok, élet, cibálj, gyere! És szembesülnek vele, hogy ez sem jó, és azt mondják, tanárnő, nem megy. Hát igen, felelem, és lehet, hogy holnap sem fog! És addig fogod csinálni, amíg egyszer csak megadja magát! Vagy azt mondod, köszi, de nekem ez sok.

KMP: De az élmény bőven kárpótolja az embert!

HE: Nekem a nagy vízválasztó 2003 volt, amikor az Arénába kellett Carmenként besétálnom. Nagyon féltem! Akkor álltam először ki egy fuvolával, hogy elkezdjek szerepeket elmuzsikálni, rögtön tízezer ember előtt. Óriási beavatás volt, és nagyon erős visszajelzés, hogy igenis lehet menni ezen az úton. Álmodozol róla, majd egyszer csak ott vagy.

A fények miatt nem tízezer embert, hanem csak egy óriási, sötét barlangot látsz.

Ott vár a színpadon a Grammy-díjas világsztár (Al Di Meola – a Szerk.), és a 200 tagú zenekar. Azt gondoltam, tessék, ezt akartam! Rengeteg erőt, bátorságot kaptam tőle. Nem ismerek más fuvolistát a világon, aki ilyeneket csinálhat, mint én, és ezért nagyon hálás vagyok.

0364-204525.jpg

Horgas Eszter és Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Fábián Évi / FIdelio)

A fenegyerekek is hasonló megszállottsággal dolgozhattak, mint amit ti is a magatokénak vallotok. Ők vajon meg akarták változtatni a világot?

HE: Szerintem tudatosan nem. Megváltoztatták, de anélkül, hogy akarták volna.

KMP: Nekik a lényegük volt ilyen, ami előidézte a változást.

HE: Borzasztó jó, amit most kérdezel! Mert a való világban ilyen lehet mondjuk egy orvos vagy kutató, aki sokkal racionálisabban ki tudja mondani, hogy meg akarom változtatni a világot.

Egy művész a lényével, vagy önmaga gyógyításával teszi ezt.

Visszatérve a produkcióra, mennyire volt ijesztő, hogy profi zenészek között nemcsak színészi feladatot kaptál, hanem muzsikusként is helyt kellett állnod?

KMP: Ijesztő volt és nagyon sok is lett hirtelen. Nem mintha nem lenne nagy a teherbírásom, csak egy alkotó embernek pontosan tudnia kell, mi az, ami megvalósítható, és mi az, ami nem. Bármennyire is szeretek zenélni, óriási dolog volt, hogy ekkora zenészekkel játszhattam együtt. Csábító volt, hogy gitározzam is, csak tudtam, túl sokat nem szabad vállalnom. Legalább még egy hetet igényelt volna, hogy zenészként ne rontsam el, amit ők csinálnak. De nagyon inspirált, hogy egy akkora zenész, mint Eszter, azt mondja, jó lenne, ha gitároznék. Van a YouTube-on egy Imagine-feldolgozás, ahol egy – csak úgy hívom – viking csávó egy szál gitárral, csodálatosan játszott saját kíséretet. Szerintem világszám. Mondtam magamnak, nehogy már ne csináljak én is egy sajátot! Megmutattam Eszternek. Még van rajta mit tökéletesítenem, de tetszett neki.

HE: Meg a közönségnek is! Nagy sikere volt vele.

Mit adott nektek ez a közös munka?

HE: Az ember felteszi magának a kérdést: biztos, hogy kell a sok szenvedés a mély és igaz állapotokhoz? Vannak rendezők, akik szeretnek úgy dolgozni, hogy a színészt lealázzák, beledöngölik a színpadba, és azokból az energiákból dolgoznak. Én nem szeretem ezt a fajta munkát. Ugyanakkor van az a jó kis magyar népdalunk, hogy „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”. Gyanús nekem – főleg a produkciónk után –, hogy ezt nem véletlenül fogalmazta meg így maga a nép sem. Igen, ez szinte törvényszerű. Egyébként megdöbbentő, hogy sok ponton nagyon hasonló a fenegyerekek története. Szinte mindegyikük nevet változtatott, Tina Turnertől kezdve Elton Johnig.

KMP: Ráadásul a legtöbbjük gyerekkora hányatott.

HE: Mindegyikük sérült. És ezt cipelik magukkal.

KMP: De valószínűleg pont ettől lett olyan különleges a látásmódjuk, amit a világ csodálva figyel. Csakhogy ennek megvan az ára.

0388-204520.jpg

Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Fábián Évi / FIdelio)

HE: Már harminc éve tanítok, és olyan érdekes, hogy mintha csukott szemmel választanám ki azokat a gyerekeket, akikkel nemcsak az a dolgom, hogy megtanítsam őket fuvolázni, hanem hogy az egész embert lássam és gyógyítsam. Ott is, a legtehetségesebbeknél is mindig van valami. Nem mondom, hogy szükségszerű, mert harmóniából és kiegyensúlyozottságból is születhetnek fantasztikusan izgalmas dolgok, de gyanús, hogy

a nagy dolgokért valahogy meg kell szenvednünk.

KMP: És valószínűleg tényleg igaz, hogy a zene gyógyír is, ezért aztán a problémás emberek nagy számban fordulnak a zeneművészethez.

Vagy bármilyen más művészeti ághoz.

HE: Igen. Ezek mágikus dolgok. Ebből egyenesen következik, hogy erőteljesen támogatni kellene az oktatást, a művészetet, meg az egészségügyet, mert ezektől leszünk egész emberek. Az a nemzet, ország tud igazán gazdag és egészséges lenni, amelyik odafigyel, táplálja és segíti ezeket a területeket.

Mert a művészet közösséget és bizalmat is teremt.

HE: Abszolút, ettől gyógyulunk meg! Amikor itt a pandémia, a szörnyű feszültség, a kollektív félelem, a mentális zavar és rengeteg probléma, akkor óriási dolog, ha az ember fel tud oldódni abban, hogy elmegy színházba, koncertre, megnéz egy kiállítást, körülveszi magát érzékeny, alkotó, tehetséges emberekkel. Kiutat mutatnak, emberi létezésünk értelmét – ez az, ami reményt ad.

Mit gondoltok, a művészet és a művészek szerepe hogyan változott meg a pandémia miatt, és vajon merre tart?

HE: Nagyon egyszerű megközelítés, hogy nem kell foglalkozni a művészekkel, meg a tanárokkal, csak kenyér és egészség legyen. De miért gondoljuk, hogy az ember csak testből áll?

Attól ember az ember, hogy nemcsak teste van, hanem lelke és szelleme is.

Amit épp úgy kell egészségessé tenni, mint a testét.

0425-215940.jpg

Horgas Eszter és Kálloy Molnár Péter (Fotó/Forrás: Fábián Évi / FIdelio)

KMP: Igen, és jó lenne, ha a számítógépek miatt nem gyorsulna föl túlzottan minden. Dolgozz otthonról, nézzél színházat online, amiben én nem hiszek! Az a varázs, amikor együtt vagyunk, amikor ott és akkor megszületik valami! És jó lenne, ha nem lenne túlzottan gyors az átmenet 2050-re emiatt a pandémia miatt technikailag, mert akkor nagyon fontos dolgok fognak elveszni. Én így érzem.

HE: Az élőt nem tudja pótolni semmi sem!

A végén már meg sem fogjuk egymást érinteni?

Mi kezd elveszni?

KMP: A párbeszéd. Most megint egy írott kort élünk az sms-ekkel, a rövidítésekkel. Az a legnagyobb probléma a világban, hogy nem beszélgetnek egymással az emberek.

HE: Pedig erre nagyon nagy igényük van a fiataloknak!

KMP: Mihelyt hozzászólsz valakihez, rögtön hálás lesz, elkezdi mondani a saját kis történetét, látomását, gondolatait, problémáit.

És mi a helyzet a kíváncsisággal?

KMP: Az is kezd elveszni. Nem érdekelnek a többiek, csak nekem legyen jó. A közlekedésben is ezt látod, hogy az én időm az fontosabb, mint a másiké, és beállok a sor elejére.

A művészet is egy dialógus a közönséggel.

KMP: Igen, és mégiscsak példát kell nyújtson. Utat mutatni vagy irányt adni. Jelzőtáblákat a mi kis életünkhöz.

Az Imagine című koncertszínházi produkció 2022. június 25-én látható a Városmajori Szabadtér Színpadon.

Bővebb információ itt! >>>

Fejléckép: Horgas Eszter és Kálloy Molnár Péter (fotó: Fábián Évi / Fidelio)

Városmajori Szabadtéri Színpad

A közel 800 férőhelyes színpad Buda egyik közkedvelt parkjában, a Városmajor parkban épült fel és több évtizede vált nem csupán a főváros, de az ország egyik meghatározó nyári színházává. A Városmajori Szabadtéri Színpadon klasszikus és kortársbalett, musical, szimfonikus és könnyűzenei koncertek, gyermekszínház és prózai színházi előadások, valamint népszerű hazai és nemzetközi filmek kerülnek bemutatásra.

A városmajori nyár hagyományos, a közönség és a szakma által is kedvelt színházi eseménye, a Városmajori Színházi Szemle 2013 óta minden évben a rendkívüli vidéki és határon túli előadásokat hozza el a fővárosi közönség számára. A színpad meghosszabbított évaddal, júniustól szeptember végéig kínál gazdag és minőségi programot sokféle műfajban a család minden korosztálya számára.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Első magyar előadóként lépett fel Lukács Miklós az idén 30 éves Jazzopen Stuttgarton

A Jazzopen Stuttgarton debütált Lukács Miklós, Omar Sosa és Paolo Fresu közös projektje. A fellépés a Stuttgarti Liszt Intézet és a JazzFest Budapest együttműködésében valósult meg, a tervek szerint a három művész a közeljövőben Budapesten is bemutatja projektjét.
Jazz/World kritika

Korhatár a csillagos ég – beszámoló a Toto veszprémi koncertjéről

A világhírű, háromszoros Grammy-díjas Toto zenekar koncertjét hónapok óta várta a közönség, az eső azonban váratlanul érkezett 20-án a csontszáraz júliusi hetek után. A VeszprémFest eseményét szabad tér helyett az Arénában tartották.
Jazz/World ajánló

Kultúrák találkozása – LURA margitszigeti koncertje előtt mesélt

A Lisszabonban született, zöld-foki szigeteki származású, vibráló hangú énekesnő, LURA, fesztiválok, szabadtéri színpadok, európai és amerikai klubok visszatérő vendége, aki hamisíthatatlan előadásmódjával ragadja magával közönségét.
Jazz/World hír

Október 6-áig pályázhatnak a fiatal tehetségek a Jazz Showcase-re

Tizennyolcadik alkalommal hirdeti meg tehetségbörzéjét a Müpa, amelynek célja a hazai alkotó- és előadó-művészeti színtér feltörekvő tehetségeinek felkutatása és felkarolása.
Jazz/World interjú

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.