Jazz/World

Aki sokkal több, mint John Coltrane özvegye: Alice Coltrane

2020.02.29. 09:00
Ajánlom
Azt gondolhatnánk, hogy némi vállveregetés mellett muzikális, de egyszerű háztartásbelinek könyvelik el azt, aki John Coltrane feleségeként akar zenei karriert csinálni. Alice Coltrane-re viszont legfeljebb a szülői értekezleteken hivatkoztak Mrs. Coltrane-ként.

A felesége nélkül valójában John Coltrane utolsó lemezei is máshogy szólaltak volna meg, nem pusztán azért, mert modális jazzhez több szálon kötődő McCoy Tynert ő váltotta a zongoránál a férje kvartettjében, de legalább ennyire a kettejük közti spirituális kapocs megtermékenyítő hatása miatt. A John Coltrane utolsó lemezein hallható transzcendens önkívület egyik legfontosabb és folyton megújuló forrása volt a házasságuk.

JohnesAliceColtrane-124222.jpg

John és Alice Coltrane

Alice McLeod 1937-ben született, gyerekként került Detroitba. Az autóiparnak köszönhetően prosperáló város zenei élete ekkoriban is meglehetősen gazdag volt, itt tevékenykedett többek között Paul Chambers (Mr. P.C.), vagy Elvin Jones, aki Coltrane kvartettjének volt a dobosa. McLeod itt kezdett el előbb klasszikus zenét tanulni, majd egy párizsi kitérő idején a félrekezelt zseni, Bud Powell tanítványa lett. A klasszikus zenei gyökerei mindvégig meghatározóak voltak a pályáján, az ötvenes évek második felében azonban erősen a bebop hatása alá került, olyannyira, hogy az innen származtatható kötöttségeket teljesen csak a férjének köszönhető spirituális ébredése után tudta levetkőzni.

John Coltrane és Alice McLeod 1962-ben találkoztak először. John Coltrane eddigre már maga mögött hagyta a heroint és az alkoholt is, bár állítólag időnként kísérletezett a még legális LSD-vel. Sokkal lényegesebb azonban az a szellemi ébredés, aminek ekkora alárendelte a zenéjét. John Coltrane alakja legalább annyira mitikus, mint Miles Davisé, erre a kollektív emlékezet által eltorzított személyes beszámolók mellett a zene szolgál bizonyítékul. Az a megmagyarázhatatlan nyugalom, amely Coltrane zenéjében ekkortájt feltűnik, Alice-szel való megismerkedésének is köszönhető. Zenéjének fejlődését visszafejtve természetesen határozottan kirajzolódik annak iránya, kettejük spirituális és zenei fejlődése között azonban egyértelmű párhuzamok fedezhetőek föl.

AliceColtrane-124221.jpg

Alice Coltrane a hárfával, ami férjéé volt

Utolsó közös felvételeiket hallva tényleg úgy tűnik, mintha elértek volna zene végéhez. Talán ezért sem véletlen, hogy John halála után Alice csupán egyetlen lemez erejéig kapcsolódott kettejük közös útjához: ez a Cosmic Music (1968) című album, amelyen a házaspár mindkét tagjának neve szerepel. Egyébként pedig Alice Coltrane a saját útra lépett, és – noha fontosnak tartotta a szellemi hagyaték ápolását –, olyan egyéni hangon szólalt meg, amely fokozatosan tágult a kezdeti gospel-sugalmazásoktól sem mentes, bluesos, helyenként modális alapokon nyugvó jazztől, és engedett be különböző hatásokat. A hatvanas évek végén járunk, amikor már nem lehetett megúszni, hogy mindenféle címkéket ragasszanak a zenére, így született a kozmikus vagy a spirituális jazz, amibe sok minden belefért a keleti hatásoktól a free jazzig. Alice Coltrane is ezekhez kapcsolódva alakította ki a sajátos zenei világát, perkusszív billentéssel, lebegő hatást keltő arpeggiókkal, a formákat szabadon kezelve, helyenként a klasszikus zenei hangszereléssel. A hetvenes években az elsők között emelte be a műfajba a manapság ismét egyre több előadónál feltűnő mikrotonális (félhangoknál kisebb hangközökkel dolgozó) skálákat. A jazzben abszolút rendhagyó módon ráadásul hárfán is játszott, azon a hárfán, amit John Coltrane vásárolt magának, nem sokkal a halála előtt.

alice-124222.jpg

Alice Coltrane

Kettejük kapcsolatát nem szélsőséges kilengések, hanem meghitt bensőségesség jellemezte. Spirituális életük olyanfajta mély vallásosságot jelentett, ami a vallások közös gyökerét kereste, és ugyanúgy táplálkozott a hinduizmusból, a buddhizmusból, mint a kereszténységből. Közös életüket nem a művészi útkeresésnek szentelték, sokkal inkább a művészi útkeresést rendelték alá annak, amit John Coltrane szolgálatnak nevezett, és aminek talán legszebb példája az 1964-ben megjelent A Love Supreme című album. Alice Coltrane a férje halála után is folytatta a keresést. A hetvenes évek elején visszavonult a világi élettől, és egy kaliforniai ashramba költözött, ahol felvette a Turiyasangitananda nevet. Készített közös lemezt Pharoah Sanders-szel (Journey in Satchidananda), Joe Hendersonnal (The Elements), McCoy Tynerrel (Extensions), de dolgozott Carlos Santanával is, bár a maguk idejében a felvételek egyike sem volt üzleti siker.

A hetvenes évek végén közel húsz évre kivonult a zenei életből, önálló albuma csupán 2004-ben jelent meg, Translinear Light címmel. 2007-ben, egy Los Angeles-i kórházban hunyt el, miután összeomlott a légzése. Férje mellett temették el. Nem kerülte el, hogy több szempontból is hatással legyen az utókorra, és nem szokás John Coltrane özvegyeként hivatkozni rá. Alice Coltrane az a típusú művész, akinek az életművét újra és újra felfedezik, mert a maguk idejében is egyedülálló felvételei elég tartalmasak ahhoz, hogy a későbbi korok mindig más árnyalatokat találjanak benne.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Vizuál

Nézze meg ingyenesen az európai film legjobbjait a Lux-díj online csatornáján

A Lux Közönségdíj online mozicsatornáján május 16-ig ingyenesen megtekinthető három sokszorosan díjazott európai film: az Oscar- és Európa-díjas Még egy kört mindenkinek, az Oscar-jelölt Kollektíva és a Corpus Christi című alkotás. A közönség szavazatait is várják.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Színház

Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze

Május 11-én új tagot választottak a Nemzet Színésze cím birtokosai. A Törőcsik Mari halálával megüresedett helyre Lehoczky Zsuzsát választotta a jelenlegi tizenegy tag.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.