Jazz/World

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

2019.03.18. 15:30
Ajánlom
A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.

Bár a ’20-as évek óta sok nő képviselteti magát a jazz-instrumentalisták között, valamiért mégsem látszanak. Főleg, amióta az a női hangszeres jazz-zenészek törekvése, hogy ne a „szexi” legyen az első jelző, ami a közönségnek eszébe jut róluk. Merthogy – ahogy arra a Judy Chaikin dokumentumfilmje, a 2014-ben készült The Girls In The Band is ráirányította a figyelmet – a női hangszeres jazz-zenészek útja szkepticizmussal és szexizmussal volt kikövezve. Sokan férfitársaikhoz mérhető technikai tudással rendelkeztek, a sztereotípiák azonban megnehezítették az érvényesülésüket. Ott van például a legendás, 1958-ban készült, A Great Day In Harlem című fotó, amin a korszak nagy jazz zenészei gyűltek össze, és akik között mindössze három nő szerepel: Marian McPartland és Mary Lou Williams zongorista-zeneszerzők, és Maxine Sullivan énekes. Ez a kép nemcsak a nők alulreprezentáltságát mutatja meg, hanem azt a korabeli trendet is, hogy

a nők a jazzben énekesként és zongoristaként elfogadottak voltak, fúvószenészként viszont nem.

Még mielőtt feltűntek volna az első női fúvószenészek és bigbandek, az ambíciózus nők már zenekarvezetőként, karmesterpálcával táncolva törtek be a szórakoztatóiparba. Külön cikket érdemelne például az a Blanche Calloway, aki a húszas években zongoristaként és énekesként vitte rendkívüli sikerre, és aki a harmincas években megalapította férfiakból álló zenekarát, a Blanche Calloway and Her Joy Boys-t, amellyel ő lett a történelem első női zenekarvezetője. Vagy ott van Louis Armstrong első felesége, Lil Hardin Armstrong, aki nemcsak zongoristaként, zeneszerzőként, hanem zenekarvezetőként is kiemelkedőt alkotott. Miután házasságuk – és ezzel közös zenészkarrierjük – kudarcba fulladt Satchmóval, a harmincas évek elején megalapította a Lil Hardin Armstrong And Her Swing Orchestrát, aminek sikerét csak az szakította félbe, hogy Lil Hardin megunta a zenészlétet és szabónak állt.

A női instrumentalisták számára a második világháború alatt aztán nagyobb tér keletkezett, amikor számos férfi jazzmuzsikust soroztak be.

Ekkor rendkívül népszerűek lettek a kizárólag nőkből álló jazz bigbandek. Ezek a kezdetben még szegregáltak voltak: a fehér közönség a gyönyörű Ina Rae Hutton zenekarát, a Melodears hallgatta, és hírértékkel bírt, amikor később kiderült róla, felmenői közt feketék is vannak. A fekete közönség igényeit pedig többek között a The Darlings Of Rhythm elégítette ki. Minden idők legismertebb és legnépszerűbb női jazzbigbandje pedig kétségetelenül az International Sweethearts Of Rhythm volt, akiket az "america's hottest all girl band" szlogennel reklámoztak.

Ebben az időben tehát ugrásszerűen megnőtt a kiváló női hangszeres zenészek száma,

a legtöbbször mégis női minőségükben, afféle jazz glamour-lányokként kaphattak figyelmet. Érdekes jelenségnek bizonyultak a férfiak uralta jazz-világban a csillogó ruhában, magassarkú cipőben, gyönyörű frizurával játszó nők, de zenészi érdemeikről alig esett szó.

A verseny különösen nagy lett a háború végével, amikor a férfiak visszatértek a szórakoztatóiparba, és "visszavették a hangszert" a női zenészektől. De a tehetség utat tört magának, és néhány nő időközben már szólistaként is felkeltette a közönség figyelmét – jóllehet nekik állandó kétkedéssel kellett szembesülniük férfi kollégáik részéről.

Az egyik, akinek sikerült szólistaként érvényesülni, Valaida Snow volt, aki 15 évesen kezdett trombitálni. A korabeli kritika Louis Armstronghoz hasonlította őt, sőt, 

maga Satchmo is úgy nyilatkozott róla, hogy Valaida a világ legjobb trombitása, közvetlenül utána.

Innen kapta a „Little Louise” becenevet. Kiváló táncos is volt, az egyik showjában először a színpadon zenélt és énekelt, majd lement a színpad elé, ahová hét különböző pár cipő – köztük szteppcipő, holland klumpa és kínai papucs – volt lehelyezve egy sorba. Valaida minden egyes refrénre másik pár cipőben táncolt, amire Louis Armstrong azt mondta: „soha nem láttam még ennél érdekesebbet”. Valaida Snow karrierje – Josephine Bakeréhez hasonlóan – Londonban és Párizsban csúcsosodott ki, azonban az egyik turné során, 1941-ben Dániában letartóztatták drogbirtoklás vádjával, ami mögött valójában a náci propaganda állhatott. 18 hónapot töltött börtönben, amit Valaida Snow sohasem hevert ki érzelmileg, és visszatérve Amerikába már nem tudott hasonló sikerre szert tenni. 

PeggyGilbert-145558.jpg

Peggy Gilbert (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A korszak másik nagy úttörője egy fehér muzsikus, Peggy Gilbert volt, aki annak ellenére a szaxofonra tett fel az életét, hogy a zeneiskolában azt mondták neki: „a szaxofon nem illik egy fiatal hölgyhöz”, így kénytelen volt autodidakta módon képezni magát. Amikor 1928-ban, 25 évesen Hollywoodba költözött, rögtön megalapította női jazz szextettjét, amit a média is fölkapott, rádiós és televíziós showműsorokban szerepeltek, rengeteget turnéztak. Peggy Gilbert legfőbb törekvése az volt, hogy megkérdőjelezze a női jazz-zenekarok jelenség-természetét: nemcsak egy látványos show-t akart létrehozni, hanem egyedi zenét is. Saját kompozíciót tanította be kizárólag nőkből álló zenekarának, amelynek producere, menedzsere is ő volt. Változó felállású együttesei a hot jazz bandák legjobbjai közé emelkedtek.

1937-ben hatalmas jelentősége volt, hogy felléptek a második Hollywood-i Swing Concert megnyitóján,

ahol Benny Goodman, Stuff Smith, Louis Prima, Ben Pollack, és Les Hite zenekara között egyedüliként képviselték a női nemet. Az is történelmi jelentőségű volt, amikor 1938-ban válaszolt a DownBeat magazin Why Women Musicians Are Inferior? (Miért silányabbak a női zenészek?) című cikkére, amit a magazin ironikusan How Can You Blow A Horn With A Brassiere? (Hogyan lehetsz fúvós zenész melltartóval?) címmel közölt le. Ebben a cikkben Gilbert először adott hangot a női jazz-zenészek helyzetének, és kiáltványával egy csapásra

a női hangszeres zenészek "ügyvédjévé" vált.

A negyvenes években, a bebop éra indulásával aztán egyre több, kis létszámú női jazzegyüttes alakult, amiben az ekkoriban népszerűvé vált jam sessionök is szerepet játszottak. Ezek a nyitott alkalmak elképesztő versenyt generáltak a jazz-zenészek körében, kapcsolatokra, jó zenekari pozíciókra lehetett szert tenni, ahol már a bátrabb nők is megmérettették magukat. Clora Bryant, Barbara Carroll, Hazel Scott, Nellie Lutcher, Hadda Brooks, vagy Marian McPartland már ebből a korszakból kerültek ki, de ez legyen egy következő cikk témája.

(A címlapképen az International Sweethearts of Rhythm)

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Vizuál

Nézze meg ingyenesen az európai film legjobbjait a Lux-díj online csatornáján

A Lux Közönségdíj online mozicsatornáján május 16-ig ingyenesen megtekinthető három sokszorosan díjazott európai film: az Oscar- és Európa-díjas Még egy kört mindenkinek, az Oscar-jelölt Kollektíva és a Corpus Christi című alkotás. A közönség szavazatait is várják.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Színház

Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze

Május 11-én új tagot választottak a Nemzet Színésze cím birtokosai. A Törőcsik Mari halálával megüresedett helyre Lehoczky Zsuzsát választotta a jelenlegi tizenegy tag.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.