Jazz/World

Akinek sikerült kiszakítani a jazzt a klubok zárt világából

KULT50: Barabás Lőrinc
2018.10.13. 11:00
Ajánlom
Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Zenészként és zeneszerzőként is megállja a helyét. Barabás Lőrinc a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BarabasLorinc5GalgocziNemethKristof-135145.jpg

Barabás Lőrinc (Fotó/Forrás: Galgóczi Németh Kristóf)

Barabás Lőrinc azon kevés hazai jazz-zenészek egyike, akinek sikerült kiszakadnia – és ami fontosabb: kiszakítania a műfajt – a jazzklubok zárt közegéből és eljutni egy szélesebb közönséghez. Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Persze ehhez kellett egy olyan széles zenei érdeklődés is, mint az övé, amely nem korlátozódik a jazz nagy öregjeinek hagyatékára, hanem a műfaj mindenre nyitott szellemiségének jegyében magában foglalja megannyi stílus legizgalmasabb elemét, legyen szó popról, soulról, funkról, népzenéről vagy az elektronikus zene különböző válfajairól. Ezzel olyan autentikus nyelvet sikerült létrehoznia, amit a nyitott fülű hallgatóság kortól, nemtől, zenei képzettségtől függetlenül képes meghallani, mert felfedezi mögötte az érző és gondolkodó, mondanivalóval bíró művészt. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, amilyen természetességgel a végtaghiányát kezeli: jobb karja hiányzik könyöktől lefelé, ám zenéjével elérte, hogy erről teljesen megfeledkezzünk, ahogy saját bevallása szerint ő is rendre elfeledkezik róla.

Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszakán szerezte, majd 22 évesen létrehozta a Barabás Lőrinc Eklektricet, amely egy huszáros vágással hasította keresztül a műfajok közé emelt határokat. A zenekar hihetetlenül népszerű lett itthon, és úgy csempészte bele a jazzt az emberek fülébe, hogy azt észre sem vették. 2005-ben megjelent debütálólemezük, a Ladal óriási örömzene volt. Rengetegen kezdték el rendszeresen látogatni a zenész ötlete nyomán született, Random Szerda nevű klubesteket, ahol már a jazz lényegét reprezentáló jam-sessionökön mutatták be az improvizációban rejlő óriási szabadságot.

A mai napig létező sorozatból 2008-ban lemez is született Small Talk címmel.

Nem kellett sokáig várni a következő Eklektric-albumra sem: 2009-ben jelent meg a zenekar Trick című lemeze, amely folytatta az előző sikerét. Ezután azonban Barabás Lőrinc letért a népszerűség addigra jól kikövezett útjáról, és az akkoriban elképesztően modernnek ható eszköz, a looper segítségével kezdett el azon kísérletezni, hogyan tud egymaga előállítani sokdimenziós, telt hangzású zenét – ráadásul élőben. Az irányváltáshoz minden bizonnyal köze volt annak is, hogy a trombitás-zeneszerző 2011-ben részt vett a New York-i SAE Institute elektronikus zenei producer kurzusán.

A koncertezés mellett filmes és színházi zeneszerzői munkákra is rendszeresen felkérik. Nemrég Somogyvári Gergő Élet a Dunán című dokumentumfilmjéhez, valamint a Vaskakas Bábszínház számára komponált. Saját bevallása szerint a legtöbbször képi analógiákban gondolkodik zeneszerzés közben, ami nem meglepő, hiszen képzőművészcsaládban nőtt fel: édesapja Barabás Márton festőművész, szobrász, nővére Barabás Zsófia festő, grafikus.

Akár alakok, színek, különböző mozgóképek formájában, de mindig van egy képi absztrakciója a zenének, amit megkomponálok. Ezt erős inspirációnak gondolom.

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Kapcsolódó

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Barabás Lőrinc az egyik legnépszerűbb figurája a hazai jazz-életnek. Zenéje ellenáll a kategorizálásnak, valószínűleg pont ezért ellenállhatatlan. Március 21-én kvartettjével az Other Than Unusual című, új lemezanyaggal érkeznek a Müpába, amiben egy hozzá hasonlóan úttörő zenész, Takuya Kuroda lesz a társuk.

A 2013-ban kiadott Sastrát két évvel később még egy szólóalbum, az Elevator Dance Music követte, ezt követően viszont ismét újabb inspirációk után indult. Hosszabb amerikai tartózkodása során az indián népzenét kutatta, amiből egy igazi 21. századi, groove-os, pszichedelikus jazzlemez született Beardance címmel. Ez az album abból a szempontból is új korszakot jelez, hogy Barabás Lőrinc hét év után ismét visszatért a zenekari felálláshoz: Cséry Zoltán billentyűssel, Herr Attila basszusgitárossal és Nagy Zsolt dobossal alkotott egy elektronikát sem nélkülöző kvartettet, amely 2018-ban már a második albumát jelentette meg Other Than Unusual címmel. A lemezt a világhírű fúziós jazztrombitás, Takoya Kuroda vendégeskedése mellett mutatták be a Müpában, ahol művészi igényű vetítés kísérte a zenei élményt. A két trombitás találkozása a színpadon bizonyította, hogy Barabás Lőrinc zenészként és zeneszerzőként is abszolút megállja a helyét a világklasszis progresszív jazz-zenészek sorában.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Barabás Lőrinc (fotó: Galgóczi Németh Kristóf)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.