Jazz/World

Akinek sikerült kiszakítani a jazzt a klubok zárt világából

KULT50: Barabás Lőrinc
2018.10.13. 11:00
Ajánlom
Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Zenészként és zeneszerzőként is megállja a helyét. Barabás Lőrinc a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BarabasLorinc5GalgocziNemethKristof-135145.jpg

Barabás Lőrinc (Fotó/Forrás: Galgóczi Németh Kristóf)

Barabás Lőrinc azon kevés hazai jazz-zenészek egyike, akinek sikerült kiszakadnia – és ami fontosabb: kiszakítania a műfajt – a jazzklubok zárt közegéből és eljutni egy szélesebb közönséghez. Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Persze ehhez kellett egy olyan széles zenei érdeklődés is, mint az övé, amely nem korlátozódik a jazz nagy öregjeinek hagyatékára, hanem a műfaj mindenre nyitott szellemiségének jegyében magában foglalja megannyi stílus legizgalmasabb elemét, legyen szó popról, soulról, funkról, népzenéről vagy az elektronikus zene különböző válfajairól. Ezzel olyan autentikus nyelvet sikerült létrehoznia, amit a nyitott fülű hallgatóság kortól, nemtől, zenei képzettségtől függetlenül képes meghallani, mert felfedezi mögötte az érző és gondolkodó, mondanivalóval bíró művészt. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, amilyen természetességgel a végtaghiányát kezeli: jobb karja hiányzik könyöktől lefelé, ám zenéjével elérte, hogy erről teljesen megfeledkezzünk, ahogy saját bevallása szerint ő is rendre elfeledkezik róla.

Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszakán szerezte, majd 22 évesen létrehozta a Barabás Lőrinc Eklektricet, amely egy huszáros vágással hasította keresztül a műfajok közé emelt határokat. A zenekar hihetetlenül népszerű lett itthon, és úgy csempészte bele a jazzt az emberek fülébe, hogy azt észre sem vették. 2005-ben megjelent debütálólemezük, a Ladal óriási örömzene volt. Rengetegen kezdték el rendszeresen látogatni a zenész ötlete nyomán született, Random Szerda nevű klubesteket, ahol már a jazz lényegét reprezentáló jam-sessionökön mutatták be az improvizációban rejlő óriási szabadságot.

A mai napig létező sorozatból 2008-ban lemez is született Small Talk címmel.

Nem kellett sokáig várni a következő Eklektric-albumra sem: 2009-ben jelent meg a zenekar Trick című lemeze, amely folytatta az előző sikerét. Ezután azonban Barabás Lőrinc letért a népszerűség addigra jól kikövezett útjáról, és az akkoriban elképesztően modernnek ható eszköz, a looper segítségével kezdett el azon kísérletezni, hogyan tud egymaga előállítani sokdimenziós, telt hangzású zenét – ráadásul élőben. Az irányváltáshoz minden bizonnyal köze volt annak is, hogy a trombitás-zeneszerző 2011-ben részt vett a New York-i SAE Institute elektronikus zenei producer kurzusán.

A koncertezés mellett filmes és színházi zeneszerzői munkákra is rendszeresen felkérik. Nemrég Somogyvári Gergő Élet a Dunán című dokumentumfilmjéhez, valamint a Vaskakas Bábszínház számára komponált. Saját bevallása szerint a legtöbbször képi analógiákban gondolkodik zeneszerzés közben, ami nem meglepő, hiszen képzőművészcsaládban nőtt fel: édesapja Barabás Márton festőművész, szobrász, nővére Barabás Zsófia festő, grafikus.

Akár alakok, színek, különböző mozgóképek formájában, de mindig van egy képi absztrakciója a zenének, amit megkomponálok. Ezt erős inspirációnak gondolom.

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Kapcsolódó

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Barabás Lőrinc az egyik legnépszerűbb figurája a hazai jazz-életnek. Zenéje ellenáll a kategorizálásnak, valószínűleg pont ezért ellenállhatatlan. Március 21-én kvartettjével az Other Than Unusual című, új lemezanyaggal érkeznek a Müpába, amiben egy hozzá hasonlóan úttörő zenész, Takuya Kuroda lesz a társuk.

A 2013-ban kiadott Sastrát két évvel később még egy szólóalbum, az Elevator Dance Music követte, ezt követően viszont ismét újabb inspirációk után indult. Hosszabb amerikai tartózkodása során az indián népzenét kutatta, amiből egy igazi 21. századi, groove-os, pszichedelikus jazzlemez született Beardance címmel. Ez az album abból a szempontból is új korszakot jelez, hogy Barabás Lőrinc hét év után ismét visszatért a zenekari felálláshoz: Cséry Zoltán billentyűssel, Herr Attila basszusgitárossal és Nagy Zsolt dobossal alkotott egy elektronikát sem nélkülöző kvartettet, amely 2018-ban már a második albumát jelentette meg Other Than Unusual címmel. A lemezt a világhírű fúziós jazztrombitás, Takoya Kuroda vendégeskedése mellett mutatták be a Müpában, ahol művészi igényű vetítés kísérte a zenei élményt. A két trombitás találkozása a színpadon bizonyította, hogy Barabás Lőrinc zenészként és zeneszerzőként is abszolút megállja a helyét a világklasszis progresszív jazz-zenészek sorában.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Barabás Lőrinc (fotó: Galgóczi Németh Kristóf)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.
Vizuál

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Színház

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Jazz/World müpa

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World ajánló

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Jazz/World ajánló

Szerelmes Chagall – Horgas Eszter és Bálint András estje

A mester életútját követve orosz, zsidó, francia és amerikai klasszikus és jazz zeneművekből válogatott bravúros feldolgozásokat hallhat a közönség május 25-én az Urániában.
Jazz/World hír

A spanyol királyi család is elismerően nyilatkozott a Snétberger-módszerről

A Nemzetközi Roma Napon, április 8-án vette át a Spanyol Roma Kulturális Intézet díját (Nuevos Creadores) Snétberger Ferenc a Spanyol Nemzeti Múzeumban, a Pradóban, ahol a királyi család tagjai is gratuláltak a Felsőörsön zajló tehetséggondozáshoz.