Jazz/World

Akinek sikerült kiszakítani a jazzt a klubok zárt világából

KULT50: Barabás Lőrinc
2018.10.13. 11:00
Ajánlom
Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Zenészként és zeneszerzőként is megállja a helyét. Barabás Lőrinc a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BarabasLorinc5GalgocziNemethKristof-135145.jpg

Barabás Lőrinc (Fotó/Forrás: Galgóczi Németh Kristóf)

Barabás Lőrinc azon kevés hazai jazz-zenészek egyike, akinek sikerült kiszakadnia – és ami fontosabb: kiszakítania a műfajt – a jazzklubok zárt közegéből és eljutni egy szélesebb közönséghez. Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Persze ehhez kellett egy olyan széles zenei érdeklődés is, mint az övé, amely nem korlátozódik a jazz nagy öregjeinek hagyatékára, hanem a műfaj mindenre nyitott szellemiségének jegyében magában foglalja megannyi stílus legizgalmasabb elemét, legyen szó popról, soulról, funkról, népzenéről vagy az elektronikus zene különböző válfajairól. Ezzel olyan autentikus nyelvet sikerült létrehoznia, amit a nyitott fülű hallgatóság kortól, nemtől, zenei képzettségtől függetlenül képes meghallani, mert felfedezi mögötte az érző és gondolkodó, mondanivalóval bíró művészt. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, amilyen természetességgel a végtaghiányát kezeli: jobb karja hiányzik könyöktől lefelé, ám zenéjével elérte, hogy erről teljesen megfeledkezzünk, ahogy saját bevallása szerint ő is rendre elfeledkezik róla.

Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszakán szerezte, majd 22 évesen létrehozta a Barabás Lőrinc Eklektricet, amely egy huszáros vágással hasította keresztül a műfajok közé emelt határokat. A zenekar hihetetlenül népszerű lett itthon, és úgy csempészte bele a jazzt az emberek fülébe, hogy azt észre sem vették. 2005-ben megjelent debütálólemezük, a Ladal óriási örömzene volt. Rengetegen kezdték el rendszeresen látogatni a zenész ötlete nyomán született, Random Szerda nevű klubesteket, ahol már a jazz lényegét reprezentáló jam-sessionökön mutatták be az improvizációban rejlő óriási szabadságot.

A mai napig létező sorozatból 2008-ban lemez is született Small Talk címmel.

Nem kellett sokáig várni a következő Eklektric-albumra sem: 2009-ben jelent meg a zenekar Trick című lemeze, amely folytatta az előző sikerét. Ezután azonban Barabás Lőrinc letért a népszerűség addigra jól kikövezett útjáról, és az akkoriban elképesztően modernnek ható eszköz, a looper segítségével kezdett el azon kísérletezni, hogyan tud egymaga előállítani sokdimenziós, telt hangzású zenét – ráadásul élőben. Az irányváltáshoz minden bizonnyal köze volt annak is, hogy a trombitás-zeneszerző 2011-ben részt vett a New York-i SAE Institute elektronikus zenei producer kurzusán.

A koncertezés mellett filmes és színházi zeneszerzői munkákra is rendszeresen felkérik. Nemrég Somogyvári Gergő Élet a Dunán című dokumentumfilmjéhez, valamint a Vaskakas Bábszínház számára komponált. Saját bevallása szerint a legtöbbször képi analógiákban gondolkodik zeneszerzés közben, ami nem meglepő, hiszen képzőművészcsaládban nőtt fel: édesapja Barabás Márton festőművész, szobrász, nővére Barabás Zsófia festő, grafikus.

Akár alakok, színek, különböző mozgóképek formájában, de mindig van egy képi absztrakciója a zenének, amit megkomponálok. Ezt erős inspirációnak gondolom.

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Kapcsolódó

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Barabás Lőrinc az egyik legnépszerűbb figurája a hazai jazz-életnek. Zenéje ellenáll a kategorizálásnak, valószínűleg pont ezért ellenállhatatlan. Március 21-én kvartettjével az Other Than Unusual című, új lemezanyaggal érkeznek a Müpába, amiben egy hozzá hasonlóan úttörő zenész, Takuya Kuroda lesz a társuk.

A 2013-ban kiadott Sastrát két évvel később még egy szólóalbum, az Elevator Dance Music követte, ezt követően viszont ismét újabb inspirációk után indult. Hosszabb amerikai tartózkodása során az indián népzenét kutatta, amiből egy igazi 21. századi, groove-os, pszichedelikus jazzlemez született Beardance címmel. Ez az album abból a szempontból is új korszakot jelez, hogy Barabás Lőrinc hét év után ismét visszatért a zenekari felálláshoz: Cséry Zoltán billentyűssel, Herr Attila basszusgitárossal és Nagy Zsolt dobossal alkotott egy elektronikát sem nélkülöző kvartettet, amely 2018-ban már a második albumát jelentette meg Other Than Unusual címmel. A lemezt a világhírű fúziós jazztrombitás, Takoya Kuroda vendégeskedése mellett mutatták be a Müpában, ahol művészi igényű vetítés kísérte a zenei élményt. A két trombitás találkozása a színpadon bizonyította, hogy Barabás Lőrinc zenészként és zeneszerzőként is abszolút megállja a helyét a világklasszis progresszív jazz-zenészek sorában.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Barabás Lőrinc (fotó: Galgóczi Németh Kristóf)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

A mi Zeneakadémiánk – vallomások a 150 éves Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről

Iskola, koncertterem, a zene szentélye – a Zeneakadémia palotája sok-sok mindent jelent muzsikusok és hétköznapi zenebarátok számára. Az intézmény 150. születésnapja alkalmából kiváló művészeket, egykori zeneakadémistákat kértünk, akik azóta már fellépőként vagy oktatóként is visszatértek az épületbe, hogy osszák meg egy kedves vagy más okból emlékezetes történetüket az intézményről.
Vizuál

Josef Mengele a pokolban

Mi történik, ha a gonosz soha nem bánja meg tetteit? Kirill Szerebrennyikov új filmjében testközelből ismerhetjük meg Josef Mengele háború utáni életét. Meglehet, a kétórás pszichothriller a náci bűnös pokoljárásáról szól, a rendező egyúttal a néző világképét is megingatja.
Jazz/World

Ősi dallamok új fénytörésben – lemezbemutató koncertre készül a Hunclorique

A nyári teltházas Müpa-koncert és sikeres európai miniturné után december 11-én a Fonóban mutatja be új lemezét a Hunclorique. Boggie és Petruska együttese unikálisan ötvözi a magyar népzene motívumait az urbánus akusztikus hangzással.
Klasszikus

Mentorprogram indult Rolla János emlékére

Új művészekkel bővül az Óbudai Társaskör rezidenseinek köre: 2026-ban a Szigeti Quartet és Magyar Valentin zongoraművész viselheti a címet. Ugyancsak jövőre elindul a Rolla János Kamarazenei Műhely Alapítvány mentorprogramja az intézményben.
Vizuál

Közös gondolkodásra invitál a 14. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál

November 26–30. között a 14. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál ismét elhozza Budapestre a zsidó és izraeli filmművészet legizgalmasabb alkotásait. A vetítéseket beszélgetések és kísérőprogramok egészítik ki,

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ősi dallamok új fénytörésben – lemezbemutató koncertre készül a Hunclorique

A nyári teltházas Müpa-koncert és sikeres európai miniturné után december 11-én a Fonóban mutatja be új lemezét a Hunclorique. Boggie és Petruska együttese unikálisan ötvözi a magyar népzene motívumait az urbánus akusztikus hangzással.
Jazz/World ajánló

Miért osztja meg a közönséget a világzene? – konferencián keresik a választ

A magyarországi világzene címmel november 14-én és 15-én kétnapos konferenciát szervez az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. A rendezvénynek a Hagyományok Háza ad otthont.
Jazz/World ajánló

Negyvenötödik születésnapját ünnepli a Budapest Ragtime Band

A jeles alkalomból az együttes november 19-én jubileumi koncertet ad az Óbudai Társaskörben, olyan neves vendégekkel, mint a StEfrem Férfikar, ifj. Szakcsi Lakatos Béla, Balogh Kálmán cimbalomművész és Kovács Ferenc énekes, multiinstrumentalista.
Jazz/World interjú

Borbély Mihály: „A szaxofon a fő hangszerem, a tárogató meg az identitásom”

Borbély Mihály a focipályát a zenei pályára cserélte. Bár jazzt játszik, zenéjében a kortárs klasszikus zenén kívül bőven megtalálható az a sokféle szerb, sváb, tót vagy roma hatás, ami a Pomáz–Szentendre tengelyen érte gyermekkorában.
Jazz/World ajánló

Újszerű zenei közösségi élményt kínál Harcsa Veronika Flow By című lemeze

Harcsa Veronika új zenei projektje a közönség és az előadó közötti határokat kívánja feloldani. A Flow By című album megjelenése azonban egyszerre zenei és vizuális kísérlet, ugyanis Vancsó Zoltán slideshow-jával debütál.