Jazz/World

Akinek sikerült kiszakítani a jazzt a klubok zárt világából

KULT50: Barabás Lőrinc
2018.10.13. 11:00
Ajánlom
Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Zenészként és zeneszerzőként is megállja a helyét. Barabás Lőrinc a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BarabasLorinc5GalgocziNemethKristof-135145.jpg

Barabás Lőrinc (Fotó/Forrás: Galgóczi Németh Kristóf)

Barabás Lőrinc azon kevés hazai jazz-zenészek egyike, akinek sikerült kiszakadnia – és ami fontosabb: kiszakítania a műfajt – a jazzklubok zárt közegéből és eljutni egy szélesebb közönséghez. Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Persze ehhez kellett egy olyan széles zenei érdeklődés is, mint az övé, amely nem korlátozódik a jazz nagy öregjeinek hagyatékára, hanem a műfaj mindenre nyitott szellemiségének jegyében magában foglalja megannyi stílus legizgalmasabb elemét, legyen szó popról, soulról, funkról, népzenéről vagy az elektronikus zene különböző válfajairól. Ezzel olyan autentikus nyelvet sikerült létrehoznia, amit a nyitott fülű hallgatóság kortól, nemtől, zenei képzettségtől függetlenül képes meghallani, mert felfedezi mögötte az érző és gondolkodó, mondanivalóval bíró művészt. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, amilyen természetességgel a végtaghiányát kezeli: jobb karja hiányzik könyöktől lefelé, ám zenéjével elérte, hogy erről teljesen megfeledkezzünk, ahogy saját bevallása szerint ő is rendre elfeledkezik róla.

Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszakán szerezte, majd 22 évesen létrehozta a Barabás Lőrinc Eklektricet, amely egy huszáros vágással hasította keresztül a műfajok közé emelt határokat. A zenekar hihetetlenül népszerű lett itthon, és úgy csempészte bele a jazzt az emberek fülébe, hogy azt észre sem vették. 2005-ben megjelent debütálólemezük, a Ladal óriási örömzene volt. Rengetegen kezdték el rendszeresen látogatni a zenész ötlete nyomán született, Random Szerda nevű klubesteket, ahol már a jazz lényegét reprezentáló jam-sessionökön mutatták be az improvizációban rejlő óriási szabadságot.

A mai napig létező sorozatból 2008-ban lemez is született Small Talk címmel.

Nem kellett sokáig várni a következő Eklektric-albumra sem: 2009-ben jelent meg a zenekar Trick című lemeze, amely folytatta az előző sikerét. Ezután azonban Barabás Lőrinc letért a népszerűség addigra jól kikövezett útjáról, és az akkoriban elképesztően modernnek ható eszköz, a looper segítségével kezdett el azon kísérletezni, hogyan tud egymaga előállítani sokdimenziós, telt hangzású zenét – ráadásul élőben. Az irányváltáshoz minden bizonnyal köze volt annak is, hogy a trombitás-zeneszerző 2011-ben részt vett a New York-i SAE Institute elektronikus zenei producer kurzusán.

A koncertezés mellett filmes és színházi zeneszerzői munkákra is rendszeresen felkérik. Nemrég Somogyvári Gergő Élet a Dunán című dokumentumfilmjéhez, valamint a Vaskakas Bábszínház számára komponált. Saját bevallása szerint a legtöbbször képi analógiákban gondolkodik zeneszerzés közben, ami nem meglepő, hiszen képzőművészcsaládban nőtt fel: édesapja Barabás Márton festőművész, szobrász, nővére Barabás Zsófia festő, grafikus.

Akár alakok, színek, különböző mozgóképek formájában, de mindig van egy képi absztrakciója a zenének, amit megkomponálok. Ezt erős inspirációnak gondolom.

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Kapcsolódó

A trombitás, aki eltér a szokatlantól

Barabás Lőrinc az egyik legnépszerűbb figurája a hazai jazz-életnek. Zenéje ellenáll a kategorizálásnak, valószínűleg pont ezért ellenállhatatlan. Március 21-én kvartettjével az Other Than Unusual című, új lemezanyaggal érkeznek a Müpába, amiben egy hozzá hasonlóan úttörő zenész, Takuya Kuroda lesz a társuk.

A 2013-ban kiadott Sastrát két évvel később még egy szólóalbum, az Elevator Dance Music követte, ezt követően viszont ismét újabb inspirációk után indult. Hosszabb amerikai tartózkodása során az indián népzenét kutatta, amiből egy igazi 21. századi, groove-os, pszichedelikus jazzlemez született Beardance címmel. Ez az album abból a szempontból is új korszakot jelez, hogy Barabás Lőrinc hét év után ismét visszatért a zenekari felálláshoz: Cséry Zoltán billentyűssel, Herr Attila basszusgitárossal és Nagy Zsolt dobossal alkotott egy elektronikát sem nélkülöző kvartettet, amely 2018-ban már a második albumát jelentette meg Other Than Unusual címmel. A lemezt a világhírű fúziós jazztrombitás, Takoya Kuroda vendégeskedése mellett mutatták be a Müpában, ahol művészi igényű vetítés kísérte a zenei élményt. A két trombitás találkozása a színpadon bizonyította, hogy Barabás Lőrinc zenészként és zeneszerzőként is abszolút megállja a helyét a világklasszis progresszív jazz-zenészek sorában.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Barabás Lőrinc (fotó: Galgóczi Németh Kristóf)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Terence Blanchard: „Itt az ideje az előítéletekről nyíltan beszélni”

A többszörös Grammy-díjas jazztrombitás, filmzene- és operaszerző azok közé tartozik, akiknek határozott véleménye van a világról, és ezt zenéjükben sem rejtik véka alá. Terence Blanchard november 21-én a Budapest Jazz Clubban játszik E-Collective nevű zenekarával, ezt megelőzően beszélgettünk telefonon.
Jazz/World kult50

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
Jazz/World ajánló

A Dunán ringatózva mutatja be új lemezét Cséry Zoltán

A zongoraművész - zeneszerző november 24-én az A38 Kiállítótérben mutatkozik be első önálló, szólózongorás nagylemezével, a Life Is A Playground című chillout, ambient albummal.
Jazz/World

Nem kopik – Suzanne Vega elvarázsolta Budapestet

Kortalan és nemtelen, maszkulin famme fatale, bohóc bőrbe bújt díva, drámai alkat és komika, kislány és érett nő, világhírű sztár és a „lány a szomszédból” – ez mind egy személyben Suzanne Vega, és még valami: időtlen dalok énekes-dalszerzője.
Jazz/World bjo

Jazz és inspiráció - interjú Náray Erikával és Urbán Orsival

Szilveszter estéjén két vendéggel, Náray Erika és Urbán Orsi jazz énekesnőkkel egészül ki a Budapest Jazz Orchestra (BJO) a Pesti Vigadó Dísztermében hallható koncertjén.