Jazz/World

Akit a mélybe rántott a jazz

2016.12.01. 08:31
Ajánlom
Billie Holiday élete egyetlen hosszúra nyúlt hanyatlás, ami csak az őt hallgatók fülében lecsapódva képes feloldódni. Senkiéhez sem hasonlíthatóan törékeny, melankolikus hangjában mindvégig ott tükröződött az sorsa. Ennek fényében különösen tragikus a kontraszt a fiatal éveinek bátor, mégis bizonytalan vitalitása és az utolsó időszak színevesztettsége közt, amelyet azonban az élet és az életmű ismerete torokszorítóan hitelessé tesz. Kevesen voltak Billie Holiday-hez foghatók.
Billie Holiday orchideával a hajában az ötvenes évek elején

Billie Holiday orchideával a hajában az ötvenes évek elején (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

1915-ben Eleanora Fagan néven jött a világra, anyja ekkor mindössze tizenhárom, apja tizenöt éves volt. Gyermekkorát részben rokonoknál, részben anyjánál, részben intézetben töltötte. A különböző életrajzok – az önéletrajzát is ideértve – meglehetősen keveset szólnak ezekről az évekről, annyi azonban így is tudható, hogy tele voltak erőszakkal és megaláztatással.

Tizennégy se volt, mikor New Yorkban prostituáltnak állt, majd miután börtönbe került, éjszakai klubokban kezdett el táncolni, majd énekelni.

Ekkor került bele abba a világba, amely részben kiemelte a korábbi sorsa alapján könnyedén előre jelezhető jövőből, ugyanakkor áthelyezte egy olyan közegbe, amely végül ugyanúgy a vesztét okozta, anélkül, hogy valódi esélye lehetett volna arra, hogy saját javára fordítsa a játszmát.

Billie Holiday fekete volt, ráadásul nő.

Emellett mindig a saját feje után ment, ami megengedhetetlen volt a szórakoztatóiparban, ahol feketeként másodrangú, nőként pedig eleve csak megtűrt és kihasználható személynek számított. Az elsők között volt, akik a hallgatólagosan, mégis könyörtelen alapossággal lefektetett szabályok ellenében kiálltak magukért és -bár voltak apró győzelmei- az itt magára szedett keserűség is csak gyorsította a folyamatot, ami a korai halálát okozta.

Megfordult a korszak elismert zenekarai közül néhányban, öntörvényűsége azonban rendszerint ellene fordította a többi zenészt.

Nem is az allűrjei jelentették a problémát, sokkal inkább az, hogy szerette helyenként magához igazítani a hangszereléseket. Néhány zenésszel azonban nagyon jól megértették egymást. Ilyen volt Teddy Wilson - akivel kapcsolatban talán az lett volna a meglepő, ha valakihez nem képes hibátlan eleganciával illeszkedni -, vagy Lester Young, akinek a végtelenül higgadt, összpontosított lazasága képes volt kidomborítani Holiday hangjának elsőre talán kevésbé nyilvánvaló árnyalatait is. Az utolsó éveiben aztán időnként Ben Webster öblös tenorja ellenpontozta az eddigre némileg erejét vesztett hangját. 

Ezeknek a felvételeknek a drámaisága egyedülálló a jazz történetében.

Holiday minden elcsuklásával az élete maradékaiba kapaszkodik, hangjának fátyolossága helyenként olyan, mintha a túlvilágról szólna.

Elődeivel, Ma Rainey-vel, vagy Bessie Smith-szel ellentétben Holiday hangja jóval visszafogottabb, viszont igazi újdonságot hozott a jazz műfajába a maga korábban teljesen újszerű frazeálásával és azzal, hogy képes volt egy adott dalt mindig a saját hangulatához igazítani, estéről estére a megfelelő helyre helyezve a hangsúlyokat.

1939-ig nem tudott igazán sikeres lenni, az ebben az évben megjelent Strange Fruit azonban országos elismertséget hozott neki. A dal szövege erőteljes állásfoglalás az ekkor még virágzó faji szegregáció és a polgárjogát még el nem vesztett rasszizmus ellen. A következő években aztán valódi sztár lett, akinek a dalai nem csak a fekete előadók dalait tartalmazó R&B, de éppúgy a pop listákon is gyakran szerepeltek. A negyvenes évek közepéig még kisebb zenekarokkal, esetleg big banddel készített felvételeket, 1944-től azonban már komplett vonósszekcióval kiegészülve is.

Billie Holiday Louis Armstronggal

Billie Holiday Louis Armstronggal (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Két évvel később Louis Armstronggal közösen játszott a New Orleans című filmben, aztán 1947-ben letartóztatták heroin birtoklásáért és egy évre börtönbe került.

Holiday a harmincas évek végén kezdett el heroint használni, ez pedig, az alkohollal karöltve, csak a szerencsének köszönhetően nem pusztította el sokkal hamarabb.

Billie Holiday 1959-ben

Billie Holiday 1959-ben (Fotó/Forrás: Evening Standard / Getty Images Hungary)

Az életét azonban gyorsan tönkretette. Hiába keresett sok pénzt, bőkezűen osztogatta azt, ráadásul mindig olyan férfiakkal hozta össze a sors, akik a függőségét csak táplálták, a pénzt pedig nem utasították vissza. A börtönbüntetése letöltése után nagy sikerrel tért vissza a Carnegie Hall közönsége előtt, a függőségeit azonban eddigre képtelen volt kontrollálni, az úgynevezett Kabaré Kártyáját elvették tőle, vagyis nem léphetett fel a hátralévő életében egyetlen olyan helyen sem, ahol alkoholt szolgáltak fel, ez pedig elvágta őt a korábbi bevételei jelentős részétől. Az ötvenes években játszott időnként Európában, az Egyesült Államokban azonban egyre inkább a zenei világ perifériájára szorult, mivel képtelen volt változtatni az életvitelén. 1958-ban jelent meg az utolsó két albuma, a kisebb zenekarral felvett All Or Nothing At All, valamint a nagyzenekari Lady in Satin, utóbbin már tisztán hallhatóan búcsúzik, mert elfogyott az ereje.

1959-ben, alig két hónappal jó barátja, Lester Young halála után kórházba került. Az orvosai még az év elején májzsugort állapítottak meg nála, ő azonban képtelen volt józan maradni. Alig két héttel a kórházba kerülése után letartóztatták és egy rendőr posztolt a szobája előtt, akit aztán 1959. július 17-én, nyolc évvel John Coltrane halála előtt hazarendeltek.

Olvasd el jazzportré-sorozatunk korábbi részeit ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.
Jazz/World ajánló

Zenei kalandozások az A38 fedélzetén

18 évvel ezelőtt, április 30-án kezdte meg működését az A38 Hajó, Budapest egyik legizgalmasabb koncerthelyszíne. A kulturális központ az amerikai funk és soul jazz szaxofonos, Maceo Parker négyórás, felejthetetlen koncertjével indított, azóta pedig számos jazzkoncertet hallhatott náluk a közönség.
Jazz/World hír

„Tarkovszkijt idéző, álomszerű üzenet” – elkészült Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara új klipje

Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara első közös fellépésén született IT IS OPEN című dalhoz, finnországi tájak inspirálta, látványos videóklip készült.