Jazz/World

Akit a mélybe rántott a jazz

2016.12.01. 08:31
Ajánlom
Billie Holiday élete egyetlen hosszúra nyúlt hanyatlás, ami csak az őt hallgatók fülében lecsapódva képes feloldódni. Senkiéhez sem hasonlíthatóan törékeny, melankolikus hangjában mindvégig ott tükröződött az sorsa. Ennek fényében különösen tragikus a kontraszt a fiatal éveinek bátor, mégis bizonytalan vitalitása és az utolsó időszak színevesztettsége közt, amelyet azonban az élet és az életmű ismerete torokszorítóan hitelessé tesz. Kevesen voltak Billie Holiday-hez foghatók.
Billie Holiday orchideával a hajában az ötvenes évek elején

Billie Holiday orchideával a hajában az ötvenes évek elején (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

1915-ben Eleanora Fagan néven jött a világra, anyja ekkor mindössze tizenhárom, apja tizenöt éves volt. Gyermekkorát részben rokonoknál, részben anyjánál, részben intézetben töltötte. A különböző életrajzok – az önéletrajzát is ideértve – meglehetősen keveset szólnak ezekről az évekről, annyi azonban így is tudható, hogy tele voltak erőszakkal és megaláztatással.

Tizennégy se volt, mikor New Yorkban prostituáltnak állt, majd miután börtönbe került, éjszakai klubokban kezdett el táncolni, majd énekelni.

Ekkor került bele abba a világba, amely részben kiemelte a korábbi sorsa alapján könnyedén előre jelezhető jövőből, ugyanakkor áthelyezte egy olyan közegbe, amely végül ugyanúgy a vesztét okozta, anélkül, hogy valódi esélye lehetett volna arra, hogy saját javára fordítsa a játszmát.

Billie Holiday fekete volt, ráadásul nő.

Emellett mindig a saját feje után ment, ami megengedhetetlen volt a szórakoztatóiparban, ahol feketeként másodrangú, nőként pedig eleve csak megtűrt és kihasználható személynek számított. Az elsők között volt, akik a hallgatólagosan, mégis könyörtelen alapossággal lefektetett szabályok ellenében kiálltak magukért és -bár voltak apró győzelmei- az itt magára szedett keserűség is csak gyorsította a folyamatot, ami a korai halálát okozta.

Megfordult a korszak elismert zenekarai közül néhányban, öntörvényűsége azonban rendszerint ellene fordította a többi zenészt.

Nem is az allűrjei jelentették a problémát, sokkal inkább az, hogy szerette helyenként magához igazítani a hangszereléseket. Néhány zenésszel azonban nagyon jól megértették egymást. Ilyen volt Teddy Wilson - akivel kapcsolatban talán az lett volna a meglepő, ha valakihez nem képes hibátlan eleganciával illeszkedni -, vagy Lester Young, akinek a végtelenül higgadt, összpontosított lazasága képes volt kidomborítani Holiday hangjának elsőre talán kevésbé nyilvánvaló árnyalatait is. Az utolsó éveiben aztán időnként Ben Webster öblös tenorja ellenpontozta az eddigre némileg erejét vesztett hangját. 

Ezeknek a felvételeknek a drámaisága egyedülálló a jazz történetében.

Holiday minden elcsuklásával az élete maradékaiba kapaszkodik, hangjának fátyolossága helyenként olyan, mintha a túlvilágról szólna.

Elődeivel, Ma Rainey-vel, vagy Bessie Smith-szel ellentétben Holiday hangja jóval visszafogottabb, viszont igazi újdonságot hozott a jazz műfajába a maga korábban teljesen újszerű frazeálásával és azzal, hogy képes volt egy adott dalt mindig a saját hangulatához igazítani, estéről estére a megfelelő helyre helyezve a hangsúlyokat.

1939-ig nem tudott igazán sikeres lenni, az ebben az évben megjelent Strange Fruit azonban országos elismertséget hozott neki. A dal szövege erőteljes állásfoglalás az ekkor még virágzó faji szegregáció és a polgárjogát még el nem vesztett rasszizmus ellen. A következő években aztán valódi sztár lett, akinek a dalai nem csak a fekete előadók dalait tartalmazó R&B, de éppúgy a pop listákon is gyakran szerepeltek. A negyvenes évek közepéig még kisebb zenekarokkal, esetleg big banddel készített felvételeket, 1944-től azonban már komplett vonósszekcióval kiegészülve is.

Billie Holiday Louis Armstronggal

Billie Holiday Louis Armstronggal (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Két évvel később Louis Armstronggal közösen játszott a New Orleans című filmben, aztán 1947-ben letartóztatták heroin birtoklásáért és egy évre börtönbe került.

Holiday a harmincas évek végén kezdett el heroint használni, ez pedig, az alkohollal karöltve, csak a szerencsének köszönhetően nem pusztította el sokkal hamarabb.

Billie Holiday 1959-ben

Billie Holiday 1959-ben (Fotó/Forrás: Evening Standard / Getty Images Hungary)

Az életét azonban gyorsan tönkretette. Hiába keresett sok pénzt, bőkezűen osztogatta azt, ráadásul mindig olyan férfiakkal hozta össze a sors, akik a függőségét csak táplálták, a pénzt pedig nem utasították vissza. A börtönbüntetése letöltése után nagy sikerrel tért vissza a Carnegie Hall közönsége előtt, a függőségeit azonban eddigre képtelen volt kontrollálni, az úgynevezett Kabaré Kártyáját elvették tőle, vagyis nem léphetett fel a hátralévő életében egyetlen olyan helyen sem, ahol alkoholt szolgáltak fel, ez pedig elvágta őt a korábbi bevételei jelentős részétől. Az ötvenes években játszott időnként Európában, az Egyesült Államokban azonban egyre inkább a zenei világ perifériájára szorult, mivel képtelen volt változtatni az életvitelén. 1958-ban jelent meg az utolsó két albuma, a kisebb zenekarral felvett All Or Nothing At All, valamint a nagyzenekari Lady in Satin, utóbbin már tisztán hallhatóan búcsúzik, mert elfogyott az ereje.

1959-ben, alig két hónappal jó barátja, Lester Young halála után kórházba került. Az orvosai még az év elején májzsugort állapítottak meg nála, ő azonban képtelen volt józan maradni. Alig két héttel a kórházba kerülése után letartóztatták és egy rendőr posztolt a szobája előtt, akit aztán 1959. július 17-én, nyolc évvel John Coltrane halála előtt hazarendeltek.

Olvasd el jazzportré-sorozatunk korábbi részeit ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.