Jazz/World

Alázattal kísérletezni

2018.06.16. 10:25
Ajánlom
Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.

Ha jól tudom, már a bölcsődnél is széki népdalokat dúdolt neked édesanyád, hiszen a szüleid is táncházasok, népzenészek voltak.

Igen, a népzene szeretete a szüleimtől ragadt rám. Amikor kislány voltam, ők a saját zenekarukkal rendszeresen kísértek néptánc együtteseket.

Majd a későbbiekben az édesanyám mint az énektanárom is jelen volt az életemben, hiszen a salgótarjáni zeneiskola népzene tanszakán nála tanultam énekelni.

Az egy érdekes helyzet lehetett, hogy ő volt a mestered is. Ezt hogyan élted meg? Gördülékenyen ment?

Voltak nehézségei, hiszen az anya-lánya viszony erősebb a tanár-növendék kapcsolatnál, és ezt nem lehet kettéválasztani. Anyukám a mai napig egy nagyon jó és kritikus szakmai tükör számomra. Azt gondolom, hogy a kettős helyzet miatt ő kicsit más szemszögből fogalmaz meg kritikát egy-egy koncertem kapcsán, mint egy „kívülálló”. Ez a dolog nem volt mindig zökkenőmentes és egyszerű, de a hozadéka óriási dolog számomra.

A Dűvő zenekar énekeseként már egészen fiatalon koncerteztél, és 2015-ben velük készítetted el a Magam járom című albumot, akit az első önálló lemezedként definiálsz. Nehéz lépés volt a zenekar élére állni ezen a lemezen?


Eddigre már nagyon sok lemezen közreműködtem különböző zenekarokkal. Ez nem volt új dolog, az viszont igen, hogy végre úgy gondoltam, eljött az az idő, hogy én magam állítsak össze egy olyan zenei anyagot, ami teljes mértékben az enyém. Ez nem azt jelentette nálam, hogy mindennel szakítani akartam. A Dűvő Zenekar, akikkel lassan egy évtizede dolgozom, biztos támaszt jelentett számomra, ezért is kértem fel őket arra, hogy a lemezemen kísérjenek engem. Rajtuk kívül Szokolay Dongó Balázs fúvós-zenész, Bolya Mátyás kobzás, illetve Unger Balázs cimbalmos is játszott a lemezen. Ez az első albumom, névjegyként tekintek rá. Azt hiszem, hogy minden előadónak egy nagy levegőt kell venni, mikor arra szánja magát, hogy elkészíti az első szólólemezét. El kell fogadni, hogy ez csak lenyomata az akkori állapotnak, ami soha nem lesz tökéletes. Én arra törekedtem a Magam járom kapcsán is, hogy az addigi munkásságom összegzését mutassam be.

Ehhez képest a mostani, Rustico című lemez egy viszonylag nagy elmozdulás, mivel egyedibb hangszerelési megoldásokkal is éltek.


A Rustico lemezre nem a saját szólólemezemként tekintek, hiszen Szokolay Dongó Balázs furulyás-dudással és Zimber Ferenc cimbalmossal közös ötleteinkből született, együtt alkottuk. Egy közös koncertünk kapcsán vettem a fejembe, hogy ezt bizony érdemes lemezre venni. Azt hiszem, a varázsát is ez adja, hogy benne van az élő koncertek élménye.

Ez a lemez egy picit szakít az autentikus népzenei hagyományokkal és kicsit nagyobb teret enged az improvizációnak, a cimbalom és a furulya virtuóz játékának.

Nem ragaszkodtunk annyira ahhoz, hogy stílushűen adjuk elő a dalokat, hanem inkább saját zenei ötleteinknek kerestünk igényes formát. De a zenei nyelv gyökere a magyar népzene.

JOCO4340-135007.jpg

Szokolay Dongó Balázs, Zimber Ferenc és Kubinyi Júlia: Rustico (Fotó/Forrás: Bánhelyi József Zoltán)

Te hogyan éled meg az „autentikus népzene versus feldolgozott népzene”-kérdést, ami még mindig éles vitákat szül?

Én alapvetően magamat olyan előadóként definiálom, aki autentikus módon közvetíti a népdalokat. De nem tartom megvetendőnek, hogy a tradicionális népzenei nyelvet, amelyből mindhárman kiindulunk, egy picit a saját képünkre formáljuk. Ezért nem tudnék egyik vagy másik oldalon helyet foglalni ebben a vitában.

Azt gondolom, hogy szabad kísérletezni, ám fontos, hogy alázattal és mély ismeretekkel alátámasztva nyúljunk egy-egy népdalhoz a feldolgozás során.

Tehát nagyon fontos a népdalokat saját közegükben megismerni, és tudni, hogy mik az egyes tájegységek stílusjegyei. Én nagyon örülök, hogy olyan zenészekre találtam, akikkel zeneileg és emberileg is jól megértjük egymást és egy közös gondolkodási folyamatba kavarodtunk bele – nem gondolom, hogy ez valamiféle felületes értelmezése lenne a magyar népzenének. Szerintem használja mindenki szabadon a népzenét, de tudja, mi a tiszta forrás!

A mostani lemezre mi alapján válogattátok ki a dalokat?

Mivel a magyar népi fúvóshangszerek – a furulya, hosszúfurulya, kaval, duda – és a cimbalom közös játéka kicsit formabontó, ezért olyan tájegységek zenéjéhez nyúltunk, ahol mindkét hangszer játékára van példa, ha nem is együtt. Nyilván aztán a játékmód elrugaszkodottabb, mint az autentikus forma, de mégsem túlzottan formabontó. Ezért kerültek a lemezre moldvai, székelyföldi, somogyi dallamok is.

A trió játéka a Mesterségek ünnepén már biztosan hallható lesz. 

Kubinyi Júlia:

Kapcsolódó

Kubinyi Júlia: "Ma nem a nagymamánktól tanuljuk a népdalokat"

A népdalénekes első önálló lemezének anyagát május 8-án mutatja be a Fonóban. A fiatal énekesnő a Magam járom című lemez mellett arról is beszélt, hogy mennyire tartja ma élőnek a népzenét.

Kubinyi Júlia a Fonó új népzenei művészeti vezetője

Kubinyi Júlia a Fonó új népzenei művészeti vezetője

Berecz István táncos népzenei igazgatóként, Kubinyi Júlia énekes pedig népzenei művészeti vezetőként dolgozik ősztől a Fonó Budai Zeneházban. A vezetői feladatokat eddig egyedül ellátó Berecz István azt ígéri, tovább erősödik az intézmény népzenei vonala.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.