Jazz/World

Alázattal kísérletezni

2018.06.16. 10:25
Ajánlom
Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.

Ha jól tudom, már a bölcsődnél is széki népdalokat dúdolt neked édesanyád, hiszen a szüleid is táncházasok, népzenészek voltak.

Igen, a népzene szeretete a szüleimtől ragadt rám. Amikor kislány voltam, ők a saját zenekarukkal rendszeresen kísértek néptánc együtteseket.

Majd a későbbiekben az édesanyám mint az énektanárom is jelen volt az életemben, hiszen a salgótarjáni zeneiskola népzene tanszakán nála tanultam énekelni.

Az egy érdekes helyzet lehetett, hogy ő volt a mestered is. Ezt hogyan élted meg? Gördülékenyen ment?

Voltak nehézségei, hiszen az anya-lánya viszony erősebb a tanár-növendék kapcsolatnál, és ezt nem lehet kettéválasztani. Anyukám a mai napig egy nagyon jó és kritikus szakmai tükör számomra. Azt gondolom, hogy a kettős helyzet miatt ő kicsit más szemszögből fogalmaz meg kritikát egy-egy koncertem kapcsán, mint egy „kívülálló”. Ez a dolog nem volt mindig zökkenőmentes és egyszerű, de a hozadéka óriási dolog számomra.

A Dűvő zenekar énekeseként már egészen fiatalon koncerteztél, és 2015-ben velük készítetted el a Magam járom című albumot, akit az első önálló lemezedként definiálsz. Nehéz lépés volt a zenekar élére állni ezen a lemezen?


Eddigre már nagyon sok lemezen közreműködtem különböző zenekarokkal. Ez nem volt új dolog, az viszont igen, hogy végre úgy gondoltam, eljött az az idő, hogy én magam állítsak össze egy olyan zenei anyagot, ami teljes mértékben az enyém. Ez nem azt jelentette nálam, hogy mindennel szakítani akartam. A Dűvő Zenekar, akikkel lassan egy évtizede dolgozom, biztos támaszt jelentett számomra, ezért is kértem fel őket arra, hogy a lemezemen kísérjenek engem. Rajtuk kívül Szokolay Dongó Balázs fúvós-zenész, Bolya Mátyás kobzás, illetve Unger Balázs cimbalmos is játszott a lemezen. Ez az első albumom, névjegyként tekintek rá. Azt hiszem, hogy minden előadónak egy nagy levegőt kell venni, mikor arra szánja magát, hogy elkészíti az első szólólemezét. El kell fogadni, hogy ez csak lenyomata az akkori állapotnak, ami soha nem lesz tökéletes. Én arra törekedtem a Magam járom kapcsán is, hogy az addigi munkásságom összegzését mutassam be.

Ehhez képest a mostani, Rustico című lemez egy viszonylag nagy elmozdulás, mivel egyedibb hangszerelési megoldásokkal is éltek.


A Rustico lemezre nem a saját szólólemezemként tekintek, hiszen Szokolay Dongó Balázs furulyás-dudással és Zimber Ferenc cimbalmossal közös ötleteinkből született, együtt alkottuk. Egy közös koncertünk kapcsán vettem a fejembe, hogy ezt bizony érdemes lemezre venni. Azt hiszem, a varázsát is ez adja, hogy benne van az élő koncertek élménye.

Ez a lemez egy picit szakít az autentikus népzenei hagyományokkal és kicsit nagyobb teret enged az improvizációnak, a cimbalom és a furulya virtuóz játékának.

Nem ragaszkodtunk annyira ahhoz, hogy stílushűen adjuk elő a dalokat, hanem inkább saját zenei ötleteinknek kerestünk igényes formát. De a zenei nyelv gyökere a magyar népzene.

JOCO4340-135007.jpg

Szokolay Dongó Balázs, Zimber Ferenc és Kubinyi Júlia: Rustico (Fotó/Forrás: Bánhelyi József Zoltán)

Te hogyan éled meg az „autentikus népzene versus feldolgozott népzene”-kérdést, ami még mindig éles vitákat szül?

Én alapvetően magamat olyan előadóként definiálom, aki autentikus módon közvetíti a népdalokat. De nem tartom megvetendőnek, hogy a tradicionális népzenei nyelvet, amelyből mindhárman kiindulunk, egy picit a saját képünkre formáljuk. Ezért nem tudnék egyik vagy másik oldalon helyet foglalni ebben a vitában.

Azt gondolom, hogy szabad kísérletezni, ám fontos, hogy alázattal és mély ismeretekkel alátámasztva nyúljunk egy-egy népdalhoz a feldolgozás során.

Tehát nagyon fontos a népdalokat saját közegükben megismerni, és tudni, hogy mik az egyes tájegységek stílusjegyei. Én nagyon örülök, hogy olyan zenészekre találtam, akikkel zeneileg és emberileg is jól megértjük egymást és egy közös gondolkodási folyamatba kavarodtunk bele – nem gondolom, hogy ez valamiféle felületes értelmezése lenne a magyar népzenének. Szerintem használja mindenki szabadon a népzenét, de tudja, mi a tiszta forrás!

A mostani lemezre mi alapján válogattátok ki a dalokat?

Mivel a magyar népi fúvóshangszerek – a furulya, hosszúfurulya, kaval, duda – és a cimbalom közös játéka kicsit formabontó, ezért olyan tájegységek zenéjéhez nyúltunk, ahol mindkét hangszer játékára van példa, ha nem is együtt. Nyilván aztán a játékmód elrugaszkodottabb, mint az autentikus forma, de mégsem túlzottan formabontó. Ezért kerültek a lemezre moldvai, székelyföldi, somogyi dallamok is.

A trió játéka a Mesterségek ünnepén már biztosan hallható lesz. 

Kubinyi Júlia:

Kapcsolódó

Kubinyi Júlia: "Ma nem a nagymamánktól tanuljuk a népdalokat"

A népdalénekes első önálló lemezének anyagát május 8-án mutatja be a Fonóban. A fiatal énekesnő a Magam járom című lemez mellett arról is beszélt, hogy mennyire tartja ma élőnek a népzenét.

Kubinyi Júlia a Fonó új népzenei művészeti vezetője

Kubinyi Júlia a Fonó új népzenei művészeti vezetője

Berecz István táncos népzenei igazgatóként, Kubinyi Júlia énekes pedig népzenei művészeti vezetőként dolgozik ősztől a Fonó Budai Zeneházban. A vezetői feladatokat eddig egyedül ellátó Berecz István azt ígéri, tovább erősödik az intézmény népzenei vonala.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Könyv

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Színház

Kálid Artúr kapta idén a Kőszegi Várszínház Hollósi Frigyes-díját

A színművész a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért érdemelte ki az elismerést, amelyről a közönség szavazatai döntöttek. Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház műsorán lesz látható.
Színház

Egyeztetést sürget a Színházi Dolgozók Szakszervezete a kiözelmúltbeli balesetek miatt

A szakszervezet közleményt bocsátott ki, amelyben leírták, csak azokban az esetekben tudnak aktívan fellépni, ha szakszervezeti tag az érintett, ugyanakkor kezdeményezik, hogy más színházi szervezetekkel közösen dolgozzanak ki protokollt a hasonló esetekre.
Vizuál

Játéktól a mesterségig – népi kézműves kiállítás nyílt a Hagyományok Házában

A Hagyományok Háza egyedülálló tárlattal várja a látogatókat Játéktól a mesterségig címmel, amely a népi kézműves szakképzések végzős hallgatóinak vizsgaremekeit mutatja be, szeptember 25-éig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Harminc feltörekvő zenész léphet fel a Magyar Zene Háza külső és belső tereiben

Idén nyáron, a Fringe program keretében zeneiskolásoknak, hobbizenészeknek, feltörekvő zenekaroknak és utcazenészeknek adnak lehetőséget a fellépésre a Magyar Zene Ház különböző pontjain.
Jazz/World magazin

Szabadnak hittük és öröknek – emlékezés Fábián Julira

A tragikusan korán elhunyt énekesnő, Fábián Juli július 9-én lenne 44 éves. Hosszú betegség után, 37 éves korában hunyt el, 2017. december 16-án. Fáy Miklós megemlékezése 2018-ban jelent meg a Fidelio Kult50 kiadványában.
Jazz/World ajánló

Csibész francia jazztrió a BJC-ben

Immár tizenöt éve kezdte meg világhódító útját a Rémi Panossian Trio. A világ nagy jazzfesztiváljain rendszeresen koncertező formáció hamarosan a Budapest Jazz Clubba látogat.
Jazz/World ajánló

A zöld-foki-szigeteki és portugál csillag, LURA és a karibi hangulatú Barrio Latino koncertje a Margitszigeten

Vegyünk egy távoli szigetvilágot, hozzá egy vibráló hangú énekesnőt, sok napfényt, fűszerezzük meg egy felfoghatatlanul gazdag zenei örökséggel, majd tálaljuk Budapest szívében, a legszebb szabadtéri színház színpadán!
Jazz/World hír

Szandai Mátyásról elnevezett díjat hozott létre Balassagyarmat városa

A település képviselő-testülete ily módon kíván emlékezni a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt művészre. A Szandai Mátyás-díjat olyan zenészek kaphatják meg, akik valamilyen módon kötődnek Balassagyarmathoz.