Jazz/World

Alázattal kísérletezni

2018.06.16. 10:25
Ajánlom
Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.

Ha jól tudom, már a bölcsődnél is széki népdalokat dúdolt neked édesanyád, hiszen a szüleid is táncházasok, népzenészek voltak.

Igen, a népzene szeretete a szüleimtől ragadt rám. Amikor kislány voltam, ők a saját zenekarukkal rendszeresen kísértek néptánc együtteseket.

Majd a későbbiekben az édesanyám mint az énektanárom is jelen volt az életemben, hiszen a salgótarjáni zeneiskola népzene tanszakán nála tanultam énekelni.

Az egy érdekes helyzet lehetett, hogy ő volt a mestered is. Ezt hogyan élted meg? Gördülékenyen ment?

Voltak nehézségei, hiszen az anya-lánya viszony erősebb a tanár-növendék kapcsolatnál, és ezt nem lehet kettéválasztani. Anyukám a mai napig egy nagyon jó és kritikus szakmai tükör számomra. Azt gondolom, hogy a kettős helyzet miatt ő kicsit más szemszögből fogalmaz meg kritikát egy-egy koncertem kapcsán, mint egy „kívülálló”. Ez a dolog nem volt mindig zökkenőmentes és egyszerű, de a hozadéka óriási dolog számomra.

A Dűvő zenekar énekeseként már egészen fiatalon koncerteztél, és 2015-ben velük készítetted el a Magam járom című albumot, akit az első önálló lemezedként definiálsz. Nehéz lépés volt a zenekar élére állni ezen a lemezen?


Eddigre már nagyon sok lemezen közreműködtem különböző zenekarokkal. Ez nem volt új dolog, az viszont igen, hogy végre úgy gondoltam, eljött az az idő, hogy én magam állítsak össze egy olyan zenei anyagot, ami teljes mértékben az enyém. Ez nem azt jelentette nálam, hogy mindennel szakítani akartam. A Dűvő Zenekar, akikkel lassan egy évtizede dolgozom, biztos támaszt jelentett számomra, ezért is kértem fel őket arra, hogy a lemezemen kísérjenek engem. Rajtuk kívül Szokolay Dongó Balázs fúvós-zenész, Bolya Mátyás kobzás, illetve Unger Balázs cimbalmos is játszott a lemezen. Ez az első albumom, névjegyként tekintek rá. Azt hiszem, hogy minden előadónak egy nagy levegőt kell venni, mikor arra szánja magát, hogy elkészíti az első szólólemezét. El kell fogadni, hogy ez csak lenyomata az akkori állapotnak, ami soha nem lesz tökéletes. Én arra törekedtem a Magam járom kapcsán is, hogy az addigi munkásságom összegzését mutassam be.

Ehhez képest a mostani, Rustico című lemez egy viszonylag nagy elmozdulás, mivel egyedibb hangszerelési megoldásokkal is éltek.


A Rustico lemezre nem a saját szólólemezemként tekintek, hiszen Szokolay Dongó Balázs furulyás-dudással és Zimber Ferenc cimbalmossal közös ötleteinkből született, együtt alkottuk. Egy közös koncertünk kapcsán vettem a fejembe, hogy ezt bizony érdemes lemezre venni. Azt hiszem, a varázsát is ez adja, hogy benne van az élő koncertek élménye.

Ez a lemez egy picit szakít az autentikus népzenei hagyományokkal és kicsit nagyobb teret enged az improvizációnak, a cimbalom és a furulya virtuóz játékának.

Nem ragaszkodtunk annyira ahhoz, hogy stílushűen adjuk elő a dalokat, hanem inkább saját zenei ötleteinknek kerestünk igényes formát. De a zenei nyelv gyökere a magyar népzene.

JOCO4340-135007.jpg

Szokolay Dongó Balázs, Zimber Ferenc és Kubinyi Júlia: Rustico (Fotó/Forrás: Bánhelyi József Zoltán)

Te hogyan éled meg az „autentikus népzene versus feldolgozott népzene”-kérdést, ami még mindig éles vitákat szül?

Én alapvetően magamat olyan előadóként definiálom, aki autentikus módon közvetíti a népdalokat. De nem tartom megvetendőnek, hogy a tradicionális népzenei nyelvet, amelyből mindhárman kiindulunk, egy picit a saját képünkre formáljuk. Ezért nem tudnék egyik vagy másik oldalon helyet foglalni ebben a vitában.

Azt gondolom, hogy szabad kísérletezni, ám fontos, hogy alázattal és mély ismeretekkel alátámasztva nyúljunk egy-egy népdalhoz a feldolgozás során.

Tehát nagyon fontos a népdalokat saját közegükben megismerni, és tudni, hogy mik az egyes tájegységek stílusjegyei. Én nagyon örülök, hogy olyan zenészekre találtam, akikkel zeneileg és emberileg is jól megértjük egymást és egy közös gondolkodási folyamatba kavarodtunk bele – nem gondolom, hogy ez valamiféle felületes értelmezése lenne a magyar népzenének. Szerintem használja mindenki szabadon a népzenét, de tudja, mi a tiszta forrás!

A mostani lemezre mi alapján válogattátok ki a dalokat?

Mivel a magyar népi fúvóshangszerek – a furulya, hosszúfurulya, kaval, duda – és a cimbalom közös játéka kicsit formabontó, ezért olyan tájegységek zenéjéhez nyúltunk, ahol mindkét hangszer játékára van példa, ha nem is együtt. Nyilván aztán a játékmód elrugaszkodottabb, mint az autentikus forma, de mégsem túlzottan formabontó. Ezért kerültek a lemezre moldvai, székelyföldi, somogyi dallamok is.

A trió játéka a Mesterségek ünnepén már biztosan hallható lesz. 

Kubinyi Júlia:

Kapcsolódó

Kubinyi Júlia: "Ma nem a nagymamánktól tanuljuk a népdalokat"

A népdalénekes első önálló lemezének anyagát május 8-án mutatja be a Fonóban. A fiatal énekesnő a Magam járom című lemez mellett arról is beszélt, hogy mennyire tartja ma élőnek a népzenét.

Kubinyi Júlia a Fonó új népzenei művészeti vezetője

Kubinyi Júlia a Fonó új népzenei művészeti vezetője

Berecz István táncos népzenei igazgatóként, Kubinyi Júlia énekes pedig népzenei művészeti vezetőként dolgozik ősztől a Fonó Budai Zeneházban. A vezetői feladatokat eddig egyedül ellátó Berecz István azt ígéri, tovább erősödik az intézmény népzenei vonala.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Nem kopik – Suzanne Vega elvarázsolta Budapestet

Kortalan és nemtelen, maszkulin famme fatale, bohóc bőrbe bújt díva, drámai alkat és komika, kislány és érett nő, világhírű sztár és a „lány a szomszédból” – ez mind egy személyben Suzanne Vega, és még valami: időtlen dalok énekes-dalszerzője.
Jazz/World bjo

Jazz és inspiráció - interjú Náray Erikával és Urbán Orsival

Szilveszter estéjén két vendéggel, Náray Erika és Urbán Orsi jazz énekesnőkkel egészül ki a Budapest Jazz Orchestra (BJO) a Pesti Vigadó Dísztermében hallható koncertjén.
Jazz/World hírek

Szabó Dániel jazz-zeneszerző rangos amerikai díjat kapott

Az USA legnagyobb zenei jogkezelő szervezete, az ASCAP és a Symphonic Jazz Orchestra ítélte oda neki az 5000 dollárral és egy zeneszerzői felkéréssel járó Commissioning Prize nevű díjat – írta meg a dalszerzo.hu.
Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.