A hangszeres és vokális készségek – „oh Gavino, that voice!” – kínálták magukat, már csak némi idő, rengeteg alázat, el- és befogadás kellett egymás és a zene mindent betöltő szelleme iránt, hogy valóban csoda születhessen. Valami hihetetlen áradású és elcsendesülésű, örömteli, kontrasztokkal, jó energiákkal, játszi könnyedséggel vegyített eltéveszthetetlenség. Mert megcsinálták. Kubai, magyar, mozambiki és szárd származású, elismert jazzisták simították össze tehetségüket, lelkesedésüket és ötleteiket: Lukács Miklós (cimbalom), Mogyoró Kornél (dobok és zörgők), Gavino Murgia (fúvós hangszerek: szaxofon, ősi szárd pásztorsíp, zörgő eszközök és ének), Omar Sosa (billentyűk, szintetizátor és ének), Childo Tomas (basszusgitár és ének), hogy valami teljesen egyedit alkossanak. Ez a GetCloser Session No.01. De nem álltak meg a sessionnél, úgy érezték menet közben, hogy már zenekart alkotnak. Nem alkalmit. Időközben nevük is lett, a próbaterem Bábelében az egyik közvetítőként használt spanyolon született, mert így hangzott jól: Sexto Elemento – azaz a Hatodik Elem. Alig csodálkozom. Kleb Attila szerint
mindannyiukban ott rejlik az őserő.
A formálódó supergroup egyik végső próbáján járhattunk március 3-án, a VIII. kerületben. Jártak már jazz-próbán? Na, még én sem. Így alig lepődtem meg azon, hogy
egy fantasztikus futam – kis eltéréssel, de más hangsúllyal vagy érkezéssel megismételhető, hogy a belépések és kitartások, valamint a dallamvezetés és a ritmus (az ég szerelmére, a ritmus!) hogyan tartja magát vagy csendesedik el…
Itt még a betérő is azonnal meleg fogadtatásra számíthat, árad a közeg, sugárzik az életöröm és az energia a játékukból. Hol Omar dirigál, hol Gavino fúj egy váratlant, hol pedig Miklós int. Teljes a vezetési kakofónia és meglepő a harmónia. Egyetértés: zenélnek. Van angol, meg olasz, meg spanyol, de itt a közös nyelv – mindegy, hogy húrokról vagy fémtányérokról, billentyűk alól vagy egy rézformából szólal meg – a zene. A Jazz.
Hogy jutottak el idáig?
Magától értetődőn, ahogy Kleb Attila meséli: Mogyoró Kornélnak már szinte „kötelező” a jelenléte a GetCloseren, az első három fesztiválon különböző formációkkal vett részt, és hát aztán történelmileg így alakult. Miklós meg a szervező másik szíve csücske, „egy ufó és nemzeti kincs, végtelen intelligenciával”, összedugták a fejüket. A hihetetlen Omar Sosa eleve a jazznapok fellépői közt szerepelt – Miklós is már régen szeretett volna vele valami közöset alkotni –, Omar korábban pedig együtt játszott a lenyűgöző energiájú Childo Tomas-szal. Hát így. Omar hozzájuk képzelt egy énekesnőt is, de a kiszemelt sajnos lebetegedett, pedig lelkesedett, és Attila akkor bedobta a szárd szaxofonos-énekes Gavino Murgia nevét, akivel teljes lett a lista. Dallamok jöttek-mentek…
„Omar két nappal a többiek előtt érkezett, és nálam, otthon dolgoztunk. Mutattam neki soundokat, mindnek örült. Oké, akkor írjunk köré zenét, harmonizáljunk meg egy témát. Aztán jött Miki az ő számaival. Oké, akkor úgy lesz, komplexen szól majd. És persze nem úgy lett – meséli Mogyoró Kornél. - Aztán megérkezett Gavino és az ő ötletei.
Dallamokat dobáltunk egymásnak, és ebből Omar vezetésével kialakult egy nagyon jó zenei anyag, hangsúlyozva azt, hogy egyik dal sem az övé, hanem a zenekaré. Ez a szuper az egészben, ez egy akkora találkozás!”
Mert eredendően egy koncertre szólt a felkérés, de hát ők közben zenekar lettek, ebben mindenki egyetért. És a csodát senki sem akarja elengedni. Még próbálnának, játszanának együtt tovább, újra és újra.
„Mert nagyon jó energiák működnek ebben a projektben és a zenénkben" – mondja Gavino Murgia is. Ő szárd származását szűri át minden alkalommal, minden lélegzetvételével, s az hol hihetetlen, ősi rítusokat idéző énekhangján, hol fúvós hangszerein, szaxofonján vagy akár egy 3500 éves pásztorsíp rekonstruált változatán keresztül tör felszínre.
És így van ezzel a basszusgitáros Childo Tomas is. Hiába él jelenleg Barcelonában, akárcsak Omar Sosa, ő is rendkívül büszke saját származására (mozambiki születésére); missziójának tartja, hogy kulturális gyökereit ne csak hordozza, de meg is ossza. És ennek eszköze most ez a határok nélküli zene, amit játszanak:
„Néhányan azt mondják, hogy a jazz szomorú. Dehogy!
A jazz táncra született! Ha boldog zenét játszunk, attól mi is boldogok leszünk! Egy olyan mixet hoztunk össze, aminek az elemei Mozambikból, Olaszországból, Magyarországról és Kubából származnak. Ezek nem versengő szólamok”
– hallom Childo Tomas-tól, és így lehetnek ezzel a többiek is. Omar Sosa, aki március 5-én a Quarteto AfroCubanoval koncertezik a MOMkultban, biztosan. Omar szerint még csak formálják az üzenet átadását, bár a csapat filozófiája készen áll, és ez pedig, hogy „mindannyian együtt lehetünk”.
„Meg kell mutatni a világnak, hogy meg lehet állítani a konfliktusokat és ennek egyetlen módja, hogy ha szeretjük egymást, ha megmutatjuk és megosztjuk egymással az eredetünket, az emberségünket. Senki se lehet főnök ezen a bolygón, a főnök az élet és a szeretet – ezt próbáljuk a zenénkkel is kifejezni”
– foglalja össze. Mondom, könnyű neki, milyen tehetséges. Mire érkezik a riposzt: mindannyiunknak van egy nagy adománya: az élet; az üzenetét aztán magunk kanonizálhatjuk.
Az együttműködésről a cimbalomvirtuóz, a jazzbe a komolyzene irányából érkező Lukács Miklós is csak szuperlatívuszokban tud beszámolni amikor végre sikerül kiszakadnia a próbateremből: „Csodálatos partnereink vannak – ebből csak csoda születhet! Nagyon várjuk már a vasárnapi fellépést, de addig még gyakorolnunk kell.
Amikor egy új együttműködésbe csöppenünk, mindig sok út áll előttünk, és a legfontosabb ennek a kémiája. Hogy kivel meddig mehetünk el. És itt hamar kiderült az, hogy teljesen hasonlóan gondolkozunk, és bármeddig el lehet menni a másikkal.
Nyilván fel kell építeni a produkciót, most éppen ezen dolgozunk. És ez nagyon fontos történet, a legfontosabb – mert amikor felmegyünk a színpadra, akkor már csak élvezzük a végeredményt.”
És az nyilván nem csak Lukács Miklóst újítja meg, hogy most valami teljesen mást csinál, mint úgy általában. Bár, kérdezgetve, senkinek sem „mindennapos” a folytatás. A cimbalomművész jövő héten már a Cimbiózis koncertfilmjét forgatja Hajdu Szabolcs rendezésében, Mogyoró Kornél a János vitézre készül, aminek március 15-én lesz a premierje a BJC-ben, Gavino Murgia Kanada felé veszi az irányt, ott turnézik majd, Omar Sosa pedig brazil énekesekkel és egy olasz trombitással készül közös lemezre.
Áradnak szét a szélrózsa lehetetlen irányaiba. Mint hangjaik, ezelőtt. Mintha mi sem történt volna. Pedig – valami – nagyon. Hallgassák meg őket!
GetCloser Session No.01.
Sexto Elemento
március 6., 19:00 MOMkult
További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>
Fejléckép: A Sexto Elemento nemzetközi csapata (fotó: Kleb Attila)