Jazz/World

Alkotói szabadságtól lesz a zene aktuális – Berecz István és Szőke Szabolcs a Kult50-ben

2019.07.04. 14:50
Ajánlom
A Kult50 legújabb részében Berecz István néptáncos és Szőke Szabolcs zenész beszélgetnek Indiáról, kortárs zenéről, népzenéről.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Berecz István – táncos, koreográfus

berecz_Istvan1-144656.jpg

Berecz István (Fotó/Forrás: Emmer László)

Ha a néptáncnak ma van arca, akkor Berecz István biztosan az. Beleszületett ebbe a kultúrába. Édesapja, Berecz András énekes, mesemondó révén már kora gyermekkorában ellátogathatott magyarországi és erdélyi faluközösségekbe, találkozhatott énekes és táncos „adatközlőkkel”, magába szívhatta azt a levegőt, ami Bartók Bélát is mélyen megérintette. Ebből kifolyólag hivatalos táncképzés nélkül is – hiszen ő maga jogászként végzett – már nagyon fiatalon autentikusan beszélte a különböző tájegységek táncnyelveit.

Az autentikusság nála nem szolgai másolást jelent, hanem önazonosságot: energikus, atletikus mozgásában – ha fel is fedezhető azonosság néhány mesterével, Fitos Dezsővel vagy Kis Istvánnal – egészen egyedi, amivel divatot is teremtett a nála fiatalabb férfi táncosok körében.

Így már akkor is a néptánc egyik legismertebb arca volt, mielőtt megnyerte a Fölszállott a páva első szériáját. Budapesti születése, nyitott személyisége ugyanakkor mintha tolmácsszerepre is predesztinálná őt, amennyiben nagyon jól tud közvetíteni a falu szereplői és a városi emberek között. A Fonó Budai Zeneház művészeti vezetőjeként minőségi programokkal népszerűsíti a népi kultúrát, házigazdaként a humorával pedig pillanatok alatt oldott hangulatot teremt bármilyen táncházban vagy koncerten. 2018-ban főszerepet táncolt a Duna Művészegyüttes Müpában bemutatott, Szerelmünk, Kalotaszeg című előadásában, miközben koreográfusként is fontos munkákat készített. A Sztalker Csoport Kinek az ég alatt már senkije sincsen vagy a Míg fekszem kiterítve című előadásainak, valamint a Vígszínház Bíborsziget című darabjának szerves részét képezték azok a néptáncalapú koreográfiák, amelyek nemcsak a darabok szavakon túli dimenzióját töltötték meg rendkívüli feszültséggel, de bizonyították, hogy színházi közegben, kiemelve a népzenei környezetből is organikusan működhet ez a mozgásforma.

Szőke Szabolcs – zenész

fotoSzokeDanielBogdan4copy-144654.jpg

Szőke Szabolcs (Fotó/Forrás: Bogdán Dániel)

Három dallam- és tizenegy rezgőhúr. Van némi jó értelemben vett fanatizmus abban, ha valaki negyven évet tölt azzal, hogy kihozza ebből a legtöbbet. Szőke Szabolcs, a gadulka mestere ilyen. Az első, Szőke Szabolccsal kapcsolatos – szinte gyerekkori – emlékem mélyen belém égett. Egy fesztiválon esőhelyszínként szocreál iskolai tornateremben tartották meg koncertjüket Ektar nevű formációjával. Más előadók talán méltatlankodtak volna, hogy a visszhangos, rideg terem alkalmatlan egy ilyen intim koncert számára, ők azonban játszottak, én pedig úgy éreztem, megnyílik a föld és az ég – ha lehet ilyet mondani, spirituális élményben volt részem. Szőke Szabolcs azok közé tartozik, akik ízig-vérig művészek. Őket arról lehet megismerni, hogy bármilyen műfajhoz is nyúlnak, utánozhatatlant alkotnak. Előbb klasszikus hegedűsnek, majd képzőművésznek készült, miközben rátalált a színházra, ahonnan visszakanyarodott a zenéhez. A hegedűs pályát részben azért hagyta el, mert szintén zenész apját – aki nagy reményeket táplált fia klasszikus zenei pályája iránt – korán elvesztette. A gadulka hangszíne és kifejezőereje viszont első hallásra rabul ejtette. A képzőművészetből díszlet- és bábtervezés lett az általa alapított Hólyagcirkusz Társulatban, ahol a zene teátrális szerepe is elkezdte foglalkoztatni, kísérleti hangszerekkel hozott létre performatív előadásokat.

Szőke Szabolcsnál ezek a művészeti platformok mindig is szintézisben működtek, ahogy a zenében is műfajok párbeszédét hozza létre:

a Tin Tin Quartetben, az Ektar Szőke Quartetben vagy legutóbbi formációjában, a Trio Squeliniben is a jazz, a Balkán, India és Nyugat-Afrika unióját teremti meg zenésztársaival. Bár ez csak egyetlen momentum az ő gazdag pályájából, amiért 2018-ban mégis a legjobbak között emlegetjük, az a Müpában adott Dialógus koncertje, ahol az elmúlt 30-40 év alkotótársaival elegyedett felejthetetlen párbeszédbe.

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Pisztrángötös jazzköntösben – Maria João a BMC színpadán

Úszónak készült, de ma már a hangok hullámain evez hatalmas magabiztossággal Maria João, aki január 28-án az Ensemble Darcos kamarazenekarral közös, legújabb lemeze, az Agora muda tudo (Most minden megváltozik) anyagával, és Schubert Pisztrángötösével ünnepli a portugál kultúrát a BMC Koncerttermében.
Jazz/World hegedű

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.
Jazz/World hír

Világszínpad? – Zenei felkészítő magyar zenekaroknak 

A magyar zenészek, énekesek és zenekarok többnyire a műsorra helyezik a hangsúlyt, ez viszont már közel sem elég az ismertség eléréséhez. Ebben segít a Hangvető, a Halmos Béla Programiroda és a Hagyományok Háza ingyenes zenei felkészítő workshopja, amit a budapesti Womexhez kapcsolódóan szerveznek.
Jazz/World bmc

Francia barátaival közös koncerten játszik Ávéd János

Az elismert magyar jazzszaxofonos zenekara, az Ávéd János Balance két francia formációval, a D.U.O.-val és a REVERSE-zel mozdul ki a műfaji keretek közül: január 25-én az Opus Jazz Clubban kép és hang szenvedélyes, szoros házasságát kötik meg performatív estjükön.
Jazz/World ajánló

Micheller Myrtill örökzöld swingdalokat énekel a Müpában

The Great American Songbook címmel ad koncertet Micheller Myrtill a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben január 24-én.