Jazz/World

Alsó-Garam-menti népzene

2011.01.13. 18:37
Ajánlom
A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat huszonnyolcadik lemeze az Alsó-Garam-mente népzenéjét mutatja be.

A Garam folyó az Alacsony-Tátra keleti szélén magasló Király-hegyen ered, keresztülfolyik Közép-Szlovákia hegyvidéki régióján, majd kelet felől szegélyezve a Kisalföldet, 289 kilométer megtétele után Garamkövesdnél, Esztergommal szemben ömlik bele a Dunába. A folyó vízgyűjtő területén elhelyezkedő településeket földrajzi szempontból és néprajzi tekintetben is három nagy egységbe lehet sorolni. A Garam felső szakaszán szlovákok élnek, akiknek hagyományos kultúráját máig meghatározza őseik favágással, pásztorkodással, valamint a magas hegyi klíma többi adottságával összefüggő életmódja. A folyó középső szakaszának etnográfiai jellegét a 13. és 14. század folyamán itt alapított bányavárosok: Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Bélabánya és Újbánya határozták meg. E bányavidék első telepesei, majd későbbi, nemesfémkohászatot művelő és királyi pénzverdét működtető büszke polgárai nagyrészt németek voltak. A bányászat mellett annak különféle kiegészítő gazdálkodásait (főleg fakitermelést) folytató németek a központokat övező falvakban is megtelepedtek, s ők alkották a gazdag hagyományos kultúrával rendelkező, „krickehäu" etnikai csoportot. A történeti-levéltári adatok azonban arról tanúskodnak, hogy a Garam mente középső szakaszán az utóbbi évszázadokban már a szlovákok voltak számszerű többségben, s ma már ezen a vidéken nem találunk német anyanyelvű közösséget. A szelíd dombságok övezte síkvidéken elterülő Alsó-Garam mente jó minőségű szántóföldekben bővelkedő, a bortermelésnek is kedvező, klasszikus mezőgazdasági területnek számít. Az itt élő katolikus szlovákok a tájegység északi részét lakják, a Léva városától a Selmeci-hegység, valamint az újbányai hegycsoport déli nyúlványainak vonaláig terjedő térségben. A szomszédos szlovák tájegységektől néprajzilag jól elkülöníthető falvaik önálló viseletcsoportot, valamint sajátos nyelvjárásszigetet alkotnak. A tájnyelv egyik jellegzetességéből származik a környezetük által rájuk ragasz-tott „čilejkár" csoportnév is. Az Alsó-Garam mente Lévától délre elterülő szakaszán szlovák faluközösséget már csak a nyelvszigetet alkotó Kuralon találunk, a lakosság túlnyomó többségét máig magyarok alkotják.

A 19. század közepére valószínűsíthetjük Garamszőlősön az első cigány zenészek megtelepedését. Kiadványunk hangfelvételeinek prímása, az 1925-ben született Fekecs János mindenesetre már a nagyapjára is mint tősgyökeres helybéli muzsikusdinasztia leszármazottjára emlékezett vissza. A garamszőlősi zenészek elsősorban a környék szlovák településeit látták el muzsikával. Szakmai ténykedésük „kizárólagos felségterületét" szülőfalujukon kívül Garamkovácsi, Garamkeszi, Kis- és Nagykozmály, Berekalja (Podluzsány), Garamújfalu, Garamtolmács és Bakabánya alkották. Az, hogy cigány anyanyelvük mellett nem csak szlovákul, de magyarul is jól beszéltek, jelzi, hogy a közeli magyarlakta területeken is gyakran megfordultak. Ebbe a körzetbe tartoztak a Léva környéki magyarok falvai, elsősorban Garamkálna, Alsó- és Felsőszecse, Újbars, Garamszentgyörgy és Vámosladány. Ritkábban, de eljártak a Garam mentén lefelé is, Nemesoroszitól egészen a valaha Esztergom megyéhez tartozó Bényig és Kéméndig. A kiadványunkban szereplő zenészek viszont nem mind garamszőlősiek. Fekecs János régi zenekara az 1970-es évek folyamán jelentősen megcsappant kereslet következtében utánpótlás nélkül maradt, és felbomlott. Lemezünk prímása, sok más kollégájához hasonlóan, a város jobb megélhetési viszonyainak reményében Lévára költözött. Az elmúlt évszázad utolsó két évtizedében így az egyre gyérülő meghívásoknak egyre inkább különféle, alkalmilag összeállt zenekarokban tudott eleget tenni. Gyűjtésünk alkalmából is a régi, garamszőlősi bandájának másodprímásán és klarinétosán kívül a néhai nemesoroszi és garamszentgyörgyi zenekarok megmaradt tagjaival tette teljessé társulatát.

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Budapesten játszik a (női) jazzbőgősők egyik legjobbika

Linda May Han Oh már unja, ha arról kérdezik, milyen érzés nőként egy erősen férfias szerepben, jazzbőgősként és basszusgitárosként létezni. Csak teszi a dolgát szívből, az emberek pedig nem győznek ámuldozni.
Jazz/World interjú

Salamon Soma: „A népzene vibráló energiája átjön a színpadon is"

Salamon Soma nemrég az USA egyik legnagyobb presztízsű zeneoktatási intézményében, a Berklee College of Music-on szemléltette a magyar népzenekutatás módszereit Hodorog András moldvai furulyással. Erről az útról is kérdeztük a Népzene Tanszék oktatóját, aki zenészként is praktizál.
Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.