Jazz/World

Alsó-Garam-menti népzene

2011.01.13. 18:37
Ajánlom
A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat huszonnyolcadik lemeze az Alsó-Garam-mente népzenéjét mutatja be.

A Garam folyó az Alacsony-Tátra keleti szélén magasló Király-hegyen ered, keresztülfolyik Közép-Szlovákia hegyvidéki régióján, majd kelet felől szegélyezve a Kisalföldet, 289 kilométer megtétele után Garamkövesdnél, Esztergommal szemben ömlik bele a Dunába. A folyó vízgyűjtő területén elhelyezkedő településeket földrajzi szempontból és néprajzi tekintetben is három nagy egységbe lehet sorolni. A Garam felső szakaszán szlovákok élnek, akiknek hagyományos kultúráját máig meghatározza őseik favágással, pásztorkodással, valamint a magas hegyi klíma többi adottságával összefüggő életmódja. A folyó középső szakaszának etnográfiai jellegét a 13. és 14. század folyamán itt alapított bányavárosok: Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Bélabánya és Újbánya határozták meg. E bányavidék első telepesei, majd későbbi, nemesfémkohászatot művelő és királyi pénzverdét működtető büszke polgárai nagyrészt németek voltak. A bányászat mellett annak különféle kiegészítő gazdálkodásait (főleg fakitermelést) folytató németek a központokat övező falvakban is megtelepedtek, s ők alkották a gazdag hagyományos kultúrával rendelkező, „krickehäu" etnikai csoportot. A történeti-levéltári adatok azonban arról tanúskodnak, hogy a Garam mente középső szakaszán az utóbbi évszázadokban már a szlovákok voltak számszerű többségben, s ma már ezen a vidéken nem találunk német anyanyelvű közösséget. A szelíd dombságok övezte síkvidéken elterülő Alsó-Garam mente jó minőségű szántóföldekben bővelkedő, a bortermelésnek is kedvező, klasszikus mezőgazdasági területnek számít. Az itt élő katolikus szlovákok a tájegység északi részét lakják, a Léva városától a Selmeci-hegység, valamint az újbányai hegycsoport déli nyúlványainak vonaláig terjedő térségben. A szomszédos szlovák tájegységektől néprajzilag jól elkülöníthető falvaik önálló viseletcsoportot, valamint sajátos nyelvjárásszigetet alkotnak. A tájnyelv egyik jellegzetességéből származik a környezetük által rájuk ragasz-tott „čilejkár" csoportnév is. Az Alsó-Garam mente Lévától délre elterülő szakaszán szlovák faluközösséget már csak a nyelvszigetet alkotó Kuralon találunk, a lakosság túlnyomó többségét máig magyarok alkotják.

A 19. század közepére valószínűsíthetjük Garamszőlősön az első cigány zenészek megtelepedését. Kiadványunk hangfelvételeinek prímása, az 1925-ben született Fekecs János mindenesetre már a nagyapjára is mint tősgyökeres helybéli muzsikusdinasztia leszármazottjára emlékezett vissza. A garamszőlősi zenészek elsősorban a környék szlovák településeit látták el muzsikával. Szakmai ténykedésük „kizárólagos felségterületét" szülőfalujukon kívül Garamkovácsi, Garamkeszi, Kis- és Nagykozmály, Berekalja (Podluzsány), Garamújfalu, Garamtolmács és Bakabánya alkották. Az, hogy cigány anyanyelvük mellett nem csak szlovákul, de magyarul is jól beszéltek, jelzi, hogy a közeli magyarlakta területeken is gyakran megfordultak. Ebbe a körzetbe tartoztak a Léva környéki magyarok falvai, elsősorban Garamkálna, Alsó- és Felsőszecse, Újbars, Garamszentgyörgy és Vámosladány. Ritkábban, de eljártak a Garam mentén lefelé is, Nemesoroszitól egészen a valaha Esztergom megyéhez tartozó Bényig és Kéméndig. A kiadványunkban szereplő zenészek viszont nem mind garamszőlősiek. Fekecs János régi zenekara az 1970-es évek folyamán jelentősen megcsappant kereslet következtében utánpótlás nélkül maradt, és felbomlott. Lemezünk prímása, sok más kollégájához hasonlóan, a város jobb megélhetési viszonyainak reményében Lévára költözött. Az elmúlt évszázad utolsó két évtizedében így az egyre gyérülő meghívásoknak egyre inkább különféle, alkalmilag összeállt zenekarokban tudott eleget tenni. Gyűjtésünk alkalmából is a régi, garamszőlősi bandájának másodprímásán és klarinétosán kívül a néhai nemesoroszi és garamszentgyörgyi zenekarok megmaradt tagjaival tette teljessé társulatát.

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ülj föl a balatoni jazzhullámokra! – Jön az első Babel Jazz Fesztivál

A Babel Sound világzenei fesztivál szervezői ezúttal a jazz műfaján belül teremtik meg azokat az ünnepi találkozásokat, amik immár a Babel védjegyét jelentik. Május 27. és 29. között Budapesten, május 30-tól június 1-ig pedig Balatonbogláron várnak az izgalmas hazai és külföldi együttesek.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

A gothic metál egyik legnépszerűbb énekesnője a Zsidó Művészeti Napokon

Izgalmas zenei fúzióval érkezik az idei Zsidó Művészeti Napokra Moran Magal izraeli származású énekesnő.
Jazz/World interjú

„Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár”

Berecz András mesemondó, énekes ezúttal a szövevényes görög mitológia labirintusában és a görög népdalokban keresi az igazságot, test és lélek harmóniáját. Síp és lant - Tisztelet Arisztotelésznek című estje május 26-án látható a Nemzeti Színházban. Interjú.
Jazz/World kritika

Omara, a napfény hangja

Omara Portuondo, a Buena Vista Social Club egykori dívája valószínűleg utolsó koncertjét adta Budapesten május 18-án és 19-én, amin beteljesítette az összes Kubáról alkotott pozitív előítéletünket: napfényt hozott az esős budapesti vasárnapba.
Jazz/World ajánló

Zeneünnep - Pop, swing, klezmer

Szűcs Gabi, Falusi Mariann és Váczi Eszter közös koncertje június 1-jén,19 órától látható a MOMkult Színháztermében, a Zsidó Művészeti Napok keretében.