Jazz/World

Amikor még nem volt szentségtörés jazzre táncolni, sőt...

Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy egykor tömegek ropták a jazzre. Kerekes György és Pallai Péter írásából kiderül, milyen volt az, amikor a '20-as években 930 négyzetméteren mintegy 4000 vendég mozdult egyszerre a swing ritmusára.

Hiába volt a swingre vevőnek bizonyuló fiatal közönség túlnyomó része fehér, ezekre az afro-amerikaiak által játszott, vagy tőlük ellesett ritmusokra nem adott kielégítő mozgási lehetőséget a fehérek által kiagyalt, túlságosan kényelmes foxtrott. Egy afrikai mondás szerint azonban „amikor változik a muzsika, változik a tánc is”.

Lindy Hop

Lindy Hop

A húszas évek végén, az új ritmusok újfajta táncokra gerjesztették Harlemben az ottani legnépszerűbb táncterem, a Savoy törzsközönségét. A Savoy Ballroom az afro-amerikai válasz volt a fehérek által frekventált híres Roseland táncteremre. A Savoyt egyébként a Roseland fehér tulajdonosa, Jay Faggen hozta létre a zsidó üzletember, Moe Gale segítségével. 1926. március 12-én nyitott a táncterem, melynek menedzsere a fekete ingatlanfejlesztő, Charles Buchanon lett. Az ő elképzelése volt egy „olyan luxus táncterem, amely otthont ad annak a sok ezer embernek, akik ízlésesen kifinomult-, semmint kis fülledt termekben vagy bűzlő füstös pincékben létesített éjjeli szórakozóhelyeken környezetben óhajtanak táncolni,.” A 930 négyzetméteres Savoy két zenekari pódiummal, villogó fényekkel, óriási kristály csillárral, márvány lépcsőkkel, tükrökkel, rózsaszín tapétával, a korabeli amerikai elegancia fogalom minden kellékével megáldva, 4000 vendég fogadására volt alkalmas. Rövid idő leforgása alatt ez lett - a fekete költő, Langston Hughes szavaival élve – 

Harlem szívdobbanása”.

A megnyitó napján kígyózó sorok vártak a bejutásra, de kétezer így is kint rekedt. Onnantól kezdve minden nap a zsúfolásig tömve volt a Savoy.

Ami igazán érdekes, hogy szemben az azonos tulajdonban lévő Roseland-del, a Savoy az első pillanattól kezdve integrált szórakozóhely volt. Fehér fiatalok is jártak oda, hogy ellessék a Harlemben születő új táncfigurákat, vagy, hogy megmérettessenek a parkettán. A húszas évek végén jött ott divatba az új táncőrület, a Lindy Hop amely már kifejezetten a swing muzsikára volt szabva.

Ez az akrobatikus, „kidobós”, rongylábakat igénylő tánc az Atlanti Óceánt átrepülő Charles Lindbergh után kapta a nevét, mert ugyebár a táncpartnerek, gyakran a fiúk is, csak úgy repültek egyes figuráknál. A Savoyban kialakítottak egy ún. Cat's corner-t (az eredetileg macskát jelentő „cat” kifejezés bennfentes tagot jelentett akkor jazz körökben), ahol a legjobb táncosok villoghattak és bemutathatták az új figurákat. A Lindy Hop akkor vált elterjedtté, amikor a Savoy fő-kidobó embere, Herbert „Whitey” White a legjobban táncoló törzsvendégekből bemutató csapatot szervezett, amely a „Whitey's Lindy Hoppers” néven vonult be a tánctörténetbe. Azért figyelmeztetnénk a nyájas olvasót a kockázatokra és mellékhatásokra, mielőtt megnézik a youtube-on fellelhető eredeti klippet:

A Lindy Hop ragályosan kezdett terjedni. A fehér fiatalok azonnal felkapták és „jitterbug” (amit talán „rázkódós kórokozónak” lehetne fordítani) néven is bevonult a köztudatba. Az azonos sémára lejtett, egyszerűbb, kidobós táncot egyszerűen „swing”-nek, vagy „swing tánc”-nak hívták. Ez lett a Rákosi rendszer zenére lázadó jampeceinek a tánca, amit nemes egyszerűséggel „bugizásnak” is hívtak, és ez volt táncban a rock'n'roll előfutára is.

Jön a jazznap.hu!

Április 30-át Herbie Hancock javaslatára az UNESCO és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2011-ben Nemzetközi Jazz Nappá nyilvánította. A részletes magyarországi programokat a jazznap.hu oldalon olvashatod.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Vizuál

Másfél méteres hollywoodi óriás: 75 éves Danny DeVito

Szóljatok a köpcösnek, Ikrek, Junior, Batman – csak néhány azok közül a filmek közül, amelyek sokak kedvencévé tették Danny DeVitót, aki 150 centis magasságával Hollywood egyik legnagyobb sztárja.
Klasszikus

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World klip

Dallal emlékeznek Fábián Julira zenésztársai

„Játsszuk azt, hogy csak úgy elbújtál / Dolgod van, csak nekünk nem szóltál...” A Földrevaló című dalban a Konyha együttes mellett olyan előadók szerepelnek, mint Palya Bea, Rúzsa Magdi és Lábas Viki.
Jazz/World interjú

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Jazz/World ajánló

"Akusztikusan zenélni a legszebb dolog"- Dresch Mihály és formációi Kolozsváron és a Fonóban

Dresch Mihály 'húros' formációjával november 29-én Kolozsváron, legendás Dresch Quartetjével pedig november 30-án a budapesti Fonóban lép fel. VIDEÓ!
Jazz/World

Novák Péter és az Etnofon újra a Fonóban

A Fonó Budai Zeneházban tartott nagysikerű nyilvános főpróba és a hat állomásos nyári turné után november 16-án 21 órától újra a Fonóban ad koncertet a Novák Péter és az Etnofon zenekar.
Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.