Jazz/World

Amikor még nem volt szentségtörés jazzre táncolni, sőt...

Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy egykor tömegek ropták a jazzre. Kerekes György és Pallai Péter írásából kiderül, milyen volt az, amikor a '20-as években 930 négyzetméteren mintegy 4000 vendég mozdult egyszerre a swing ritmusára.

Hiába volt a swingre vevőnek bizonyuló fiatal közönség túlnyomó része fehér, ezekre az afro-amerikaiak által játszott, vagy tőlük ellesett ritmusokra nem adott kielégítő mozgási lehetőséget a fehérek által kiagyalt, túlságosan kényelmes foxtrott. Egy afrikai mondás szerint azonban „amikor változik a muzsika, változik a tánc is”.

Lindy Hop

Lindy Hop

A húszas évek végén, az új ritmusok újfajta táncokra gerjesztették Harlemben az ottani legnépszerűbb táncterem, a Savoy törzsközönségét. A Savoy Ballroom az afro-amerikai válasz volt a fehérek által frekventált híres Roseland táncteremre. A Savoyt egyébként a Roseland fehér tulajdonosa, Jay Faggen hozta létre a zsidó üzletember, Moe Gale segítségével. 1926. március 12-én nyitott a táncterem, melynek menedzsere a fekete ingatlanfejlesztő, Charles Buchanon lett. Az ő elképzelése volt egy „olyan luxus táncterem, amely otthont ad annak a sok ezer embernek, akik ízlésesen kifinomult-, semmint kis fülledt termekben vagy bűzlő füstös pincékben létesített éjjeli szórakozóhelyeken környezetben óhajtanak táncolni,.” A 930 négyzetméteres Savoy két zenekari pódiummal, villogó fényekkel, óriási kristály csillárral, márvány lépcsőkkel, tükrökkel, rózsaszín tapétával, a korabeli amerikai elegancia fogalom minden kellékével megáldva, 4000 vendég fogadására volt alkalmas. Rövid idő leforgása alatt ez lett - a fekete költő, Langston Hughes szavaival élve – 

Harlem szívdobbanása”.

A megnyitó napján kígyózó sorok vártak a bejutásra, de kétezer így is kint rekedt. Onnantól kezdve minden nap a zsúfolásig tömve volt a Savoy.

Ami igazán érdekes, hogy szemben az azonos tulajdonban lévő Roseland-del, a Savoy az első pillanattól kezdve integrált szórakozóhely volt. Fehér fiatalok is jártak oda, hogy ellessék a Harlemben születő új táncfigurákat, vagy, hogy megmérettessenek a parkettán. A húszas évek végén jött ott divatba az új táncőrület, a Lindy Hop amely már kifejezetten a swing muzsikára volt szabva.

Ez az akrobatikus, „kidobós”, rongylábakat igénylő tánc az Atlanti Óceánt átrepülő Charles Lindbergh után kapta a nevét, mert ugyebár a táncpartnerek, gyakran a fiúk is, csak úgy repültek egyes figuráknál. A Savoyban kialakítottak egy ún. Cat's corner-t (az eredetileg macskát jelentő „cat” kifejezés bennfentes tagot jelentett akkor jazz körökben), ahol a legjobb táncosok villoghattak és bemutathatták az új figurákat. A Lindy Hop akkor vált elterjedtté, amikor a Savoy fő-kidobó embere, Herbert „Whitey” White a legjobban táncoló törzsvendégekből bemutató csapatot szervezett, amely a „Whitey's Lindy Hoppers” néven vonult be a tánctörténetbe. Azért figyelmeztetnénk a nyájas olvasót a kockázatokra és mellékhatásokra, mielőtt megnézik a youtube-on fellelhető eredeti klippet:

A Lindy Hop ragályosan kezdett terjedni. A fehér fiatalok azonnal felkapták és „jitterbug” (amit talán „rázkódós kórokozónak” lehetne fordítani) néven is bevonult a köztudatba. Az azonos sémára lejtett, egyszerűbb, kidobós táncot egyszerűen „swing”-nek, vagy „swing tánc”-nak hívták. Ez lett a Rákosi rendszer zenére lázadó jampeceinek a tánca, amit nemes egyszerűséggel „bugizásnak” is hívtak, és ez volt táncban a rock'n'roll előfutára is.

Jön a jazznap.hu!

Április 30-át Herbie Hancock javaslatára az UNESCO és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2011-ben Nemzetközi Jazz Nappá nyilvánította. A részletes magyarországi programokat a jazznap.hu oldalon olvashatod.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.