Jazz/World

Annyi a dolgunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk ezt az élményt – interjú a Nasip Kismet tagjaival

2022.03.11. 16:25
Ajánlom
Véletlenek sorozata vagy sorsszerű találkozás? Mély spiritualitás vagy egyszerű népzenei alapokon nyugvó megigéző muzsika? Páros interjúnkban a magyar Mester Dániel és a török Arif Erdem Ocak zenészekkel próbáltuk megfejteni, mit tudnak a törökök és mit tud nekünk adni a Nasip Kismet március 19-én, a Fonó Budai Zeneházban.

Milyen főbb mérföldkövek voltak eddig a zenekar életében?

Mester Dániel: Négy fővel alakultunk meg, akkor még Budapesten élt az első dobosunk, Cem Aksel. Amikor ő hazaköltözött Isztambulba, volt egy kis csend, bár csináltuk egy EP-t négy számmal és volt egy-két fellépésünk is. Az igazi mérföldkő az volt, amikor csatlakozott Szegő Dávid dobos, Smuk Tomi darbukás, illetve Arif testvére, Derya Ocak, aki szintén énekel, akárcsak Arif, emellett kisebb ütőhangszereken játszik. Ez egy nagy löketet adott a zenekarnak.

Hogyan találtatok egymásra?

MD: Ariffal teljesen véletlenszerűen egy németországi fesztiválon találkoztam. Ő is, én is más-más formációkkal léptünk fel. Majd kiderült, hogy Arif Budapesten él. Szintén előadóként találkoztunk a Babel Sound Fesztiválon. Aztán véletlenül futottunk össze a pesti éjszakában egy lampionos kiülős helyen. Akkor mondta, hogy szeretne csinálni egy együttest. Örültem neki, mert a török zene nekem személyes érdeklődésem volt már akkor is. Ennek négy-öt éve.

Vicces, hogy Ariffal eleinte véletlenszerű találkozásaink voltak, de nyilván a közös érdeklődés hozott minket össze.

Lehet, hogy annyira nem is volt véletlen, hogy mindig ugyanott botlottunk egymásba. A többiek pedig a hazai zenészkörökből jöttek. Tomi nagyon jó darbukás, Dávid elismert dobos, Eged Marci szintén neves basszusgitáros. Két éve játszunk így együtt.

Van emblematikus koncertélményetek?

MD: Minden koncertnek nagyon örülünk, és minden koncert eddig nagyon jól sikerült.

Arif Erdem Ocak: Valóban minden koncert különleges, de egyszer felléptünk a Három Hollóban. Nem tudom, mi történt ott. Az elmúlt negyven évben mindenféle helyen jártam már, de ilyen energiákat még nem éreztem soha előtte. Az emberek megőrültek, sikoltoztak, érezték a zenét. Úgy éreztem magam, ahogy a Nirvana érezhette magát a korai időkben, amikor még nem voltak híresek.

MD: Igazad van, a Három Holló olyan volt, hogy azt éreztük, hogy ez az, ez ilyen lesz. Ott volt az első bombasztikus élményünk, tényleg meghülyültek az emberek.

Hogyan alakult ki ez az eklektikus de mégis harmonikus stílus? A török zenét tiszta sor, hogy Arifék hozzák. Mi a helyzet a többiekkel?

MD: A külső szemlélők általában azt jegyzik meg, hogy én hozom a jazzt, mert szaxofonon is játszom és sok improvizációm van. Ez igaz, de ott van Dávid és Marci is, akik szintén jazz zenészek, így én ezt a titulust nem sajátítanám ki. Arifról itthon nem sokan tudják, hogy ő volt a gitárosa a 2000-es évek egyik legnépszerűbb törökországi rockzenekarának. Amellett, hogy török – és minden török rendkívül jól ismeri a saját népzenéjét –, Arif rendelkezik rockos háttérrel is. Hozza az elektromos gitárt a sok effektjével. S ott van Tomi is, aki a török, a közel-keleti, a délszláv és a görög zenében is járatos.

Miért van az, hogy a törökök jól ismerik a saját népzenéjüket?

AEO: Nem tudom, hogy mindenki jól ismeri-e a török népzenét, de szerencsére az én családom nagyon jól ismerte.

A legtöbb dalt a gyerekkorunkból hozzuk a húgommal.

Az igaz, hogyha elmész ott egy bárba, ahol élőzene szól, ott általában török zene szól. Török popzenei csatorna van a tévében, és vannak műsorok, ahol tradicionális török népzenét játszanak.

MD: Én Törökországban azt tapasztaltam, hogy mindenhonnan török zene folyik. Ott jobban tapasztaltam ezt, mint Európában bárhol. Itthon ez a táncházmozgalomban van meg, de az sajnos csak egy rétegműfaj. Itthon nincs ott a mainstream médiában a magyar népzene.

Mennyire van benne az oktatási rendszerben a török népzene?

AEO: Egyáltalán nincs. Legalábbis harminc évvel ezelőtt, amikor én iskolába jártam, egyáltalán nem volt. Van olyan egyetem, ahol van népzeneoktatás, de ez csak egy kis szelet. Nincs olyan kormányzati döntés sem, hogy sok török zene kellene a tévébe. A kultúránk része, hogy egészen a XIII. századtól generációról generációra ezeket vittük tovább. Persze nem mindenki, de én például meghalok ezekért a dalokért. Sok hozzám hasonló zenész van, akik miatt ez a kultúra folytatódik tovább. Amit Dani hallott nálunk, az a török pop zene. A mi pop zenénket nem lehet összehasonlítani másokéval. Esetleg az arabokéval. A török pop más, mint a nyugati.

MD: Az is hozzátartozik, hogy Törökország egyes részein nagyon tradicionális viszonyok között élnek az emberek. Ha a déli részre mész, olyan érzésed van, mintha a századfordulón lennél. A kereskedő bácsi megy az úton és talicskát húz maga után. Szinte harmadik világbeli viszonyok vannak még most is, amik kedvezhetnek a tradicionális kultúra megőrzésének.

Ki hozza a zenekarba a spirituális vonalat?

AEO: Senki. Ez a zene sajátja. Az EP-n a számaink még spirituálisabbak voltak. Azon nagyon régi dalok voltak, akár a XIII. századból. Most egy kicsit a gyorsabb dalok felé megyünk.

NasipKismet2-135856.jpg

A magyar-török együttes, a Nasip Kismet (Fotó/Forrás: Alec Macias)

Akár egy számotokon belül is egyszerre érezni, hogy bulis és nyugodt.

MD: Vannak nyugodtabb számaink. A koncerteket úgy állítjuk össze, hogy ezekkel kezdjük, és a végére elszabadul a pokol. Nálunk helye van a szólónak, az improvizációnak. Egy kimondottan buliztatós zenekarnak nem biztos, hogy ez beleférne. Sokfajta zenében a robbanás úgy érhető el, ha van előtte egy kis lenyugodás. Ez így van egyensúlyban.

Hogyan néz ki nálatok az alkotó folyamat?

MD: A kiindulópont Arif török zenei ismerete. Kiválaszt egy népdalt, mi pedig meghallgatjuk, aztán akinek van hozzá ötlete, az bedobja, majd átbeszéljük. Organikus a folyamat.

Szokott lenni nézeteltérés?

MD: Persze.

Hogyan kezelitek?

MD: Nincs olyan, hogy minden ember mindenről ugyanúgy gondolkodik. Ami az egyik embernek ezt jelenti, az a másiknak a szöges ellentétét. Valaki engedhet a végén, ha többen vannak a másik állásponton. Egy idő után minden nyugvópontra kerül.

Ezeket a kompromisszumokat sikerül úgy meghozni, hogy mindenkinek jó legyen?

MD: Én nem kompromisszumnak élem meg, hanem inkább úgy, hogy valaki rávezeti a másikat valam újra. Az egyik legcsodálatosabb érzés, amikor az ember rájön, hogy nem volt igaza. Magad felé könnyebb ezt beismerni, de mások felé egy felhevült vita után nem biztos, hogy rögtön kész erre az ember.

Ez mindenkinek ismerős a magánéletéből.

MD: Igen. Arra rájöttem rá, hogy egy zenekarban való együttlét majdnem olyan, mint egy párkapcsolat. Érzékeny pontokat érintünk, érzékeny emberek vagyunk. Egy párkapcsolatban, egy barátságban vagy egy szülő-gyerek kapcsolatban is vannak feszültségek. Ez elkerülhetetlen. A kérdés az, hogy mi következik utána. Nem attól fejlődik egy kapcsolat, hogy minden rendben van és soha sincs kihívás, hanem pont attól, hogy hogyan tudunk ezen túllépni.

Van-e fő zenei csapásirány?

MD: Az eddigiek folytatása.

Büszkén mondhatom, hogy a zeneiségünk eléggé kikristályosodott.

A következő lépés, hogy még több embert elérjünk, még több helyen felléphessünk.

A Fonó Budai Zeneházban március 19-én játszatok. Merre zenéltek még a közeljövőben?

MD: Májusban Romániában lépünk fel. Ez lesz az első alkalom, hogy külföldre megyünk a Nasip Kismettel. Tényleg azt gondolom, hogy zeneileg nagyon sok mindent elértünk már. Innentől kezdve elsősorban nem zenei céljaink vannak, inkább az, hogy hogyan tudunk ismertségben előrelépni.

AEO: Áprilisban az Akváriumban, júniusban a Bánkitón, júliusban pedig a Magyar Zene Házában leszünk. Igen, valóban zeneileg már a helyünkön vagyunk, de kell idő ahhoz, hogy megtaláld a megfelelő kapcsolódási pontokat. Ez nagyon fontos, de jó úton haladunk.

Hova szeretnétek nagyon eljutni, hová szeretnétek kapcsolódni?

MD: Dédelgetjük az álmot, hogy egyszer eljutunk Törökországba. Én más projektekkel már jártam ott többször, és ott az élőzene egy egészen kivételes tisztelettel és népszerűséggel bír. Ott állunk zeneileg, hogy a koncert végén mindig megőrülnek az emberek. Innentől annyi a dolgunk, hogy minél több embernek eljuttassuk ezt az élményt.

NasipKismet3-135937.jpg

A Nasip Kismet együttes (Fotó/Forrás: Alec Macias)

AEO: Nagyon szeretnénk eljutni Németországba is, mert ott rengeteg török él. De bárhová szívesen mennénk. A mi zenénk tényleg kivételes lehet mindenhol, mert a közönségünk is nagyon színes.

MD: A koncertünkön látsz nyugat-európait, magyart, törököt, latint. Teljesen vegyes.

Az itt élő törökök azonnal éneklik a dalainkat, a többiek meg egyszerűen élvezik a zene a hatását.

Az állandó közönségünk most alakul ki. A magot a törökök, illetve a mi ismerőseink alkotják, de mindig jönnek egyre többen ugyanazok az arcok, valamint újak is. Budapesten kívül eddig csak Kapolcson játszottunk.

AEO: Megmutatkoztunk Veszprémben is a Music Hungary Showcase Fesztiválon is.

MD: Ott ugyan csak fél órát játszottunk, de nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk.

AEO: Az ott kezdődött kapcsolatok révén játszani fogunk a Bánkitó Fesztiválon, az Akváriumban és Zalaegerszegen is.

MD: Ennek az elején vagyunk: nemhogy Törökországba nem jutottunk még el, de hazánk vidéki városaiba sem. Ez a folyamat most úgy tűnik, elkezdődött.

Mit jelent a Nasip Kismet?

AEO: Ezt nehéz megválaszolni. Megpróbáltuk megtalálni a legjobb kifejezést arra, amikor nagyon vársz valamire. Ez a zenekar az én álmom volt, és valóra vált. Mindig is akartam egy ilyen formációt. Ez a szófordulat a sorsszerűségre utal. „Ha a sors úgy akarja.” Valami ilyesmi.

Mire számítsunk a március 19-i koncerten?

MD: Sok emberre és nagy bulira. Nemrég volt egy koncertünk az Opus Jazz Clubban, és a végén állva táncoltak az emberek. Arra a helyre ez nem jellemző, hiszen az egy ülős, vacsorázós hely. Mondták is a szervezők, hogy legközelebb hagynak táncteret nekünk. Ehhez talán hozzátartozik az is, hogy nincs hasonló zenekar Magyarországon. Ez a török pszichedelikus irány újszerű itthon. A nővérem szerint – bár ő nyilván elfogult – van a zenénknek egy megigéző jellege. Beszippant. Készüljetek fel erre!

Szerző: Vörös Eszter

Támogatott tartalom.

Fejléckép: A Nasip Kismet (fotó: Alec Macias / Fonó)

Újragondolt hagyományok: a világ zenéje a Fonóban

Kapcsolódó

Újragondolt hagyományok: a világ zenéje a Fonóban

Zenei kísérletek, különleges fúziók, műfaji határokon átívelő improvizációk, török pszichedelikus zene, rézfúvósók moldvai dallamokra - hogy csak néhányat említsünk a Fonó márciusi koncertprogramjának színes tematikájából.

Fonó Budai Zeneház

Budapest folkfőváros, ahol összegyűlik a Kárpát-medence színes zenei világa és a mezőségi muzsikák, a balkáni fúvósok, vagy a roma közösségek zenéje békésen megfér egymás mellett. Ennek a színes zenei világnak az egyik első számú központja a Fonó, amely az újbudai Sztregova utcában olyan, mint egy városi falu: napról napra megtöltik a táncházak, a kötetlen örömzenélős közösségek, a világzenei- és a jazzkoncertek, teret adva a kísérletezésnek, az új utaknak épp úgy, mint bemutatva a nagy neveket, ápolva jelentős életműveket.

Itt próbál, találkozik, kávézik, sörözik a nép-, világ és jazz muzsika színe-java, ha betérsz, nagy eséllyel találkozol valakivel, akit ismersz, színpadról, vagy azon kívül. Kiadóként a kelet-közép-európai piac első számú képviselője a Fonó, a WOMEX a Top Label listán a régió egyetlen szereplőjeként jegyzi. Itt rögzítették az ezredforduló legnagyobb népzenei gyűjtését, az Utolsó Órát, amelynek gyűjteménye a mai napig meghatározó anyag a népzenészek számára.

A Fonó igazi zeneház, fészek, istálló, ahol tisztelik a régit és bátran adnak teret a gyökereinkből kinövő új zenei gondolatoknak, ahol az idős erdélyi hagyományőrzők épp úgy visszatérő vendégei a háznak, mint Dresch Mihály, Ferenczi György, vagy Harcsa Veronika.

Legolvasottabb

Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Jazz/World

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.
Klasszikus

Ne féltsük a kortárs zenét!

Maratoni hosszúságú diplomakoncerten mutatkoztak be május 6-án este a Zeneakadémia harmadéves zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatói. A rendkívül gazdag és sokszínű programban számos stílus és műfaj szerepelt.
Színház

Kiss Mari visszatér Szombathelyre

Kihirdette jubileumi, 15. évadának új előadásait a szombathelyi Weöres Sándor Színház: 10 bemutatót tartanak a következő szezonban. Új tagokkal is bővül a társulat: Mari Dorottya és Domonkos Zsolt mellett újra az alkotógárdát erősíti majd a teátrum egyik alapítótagja, Kiss Mari.
Zenés színház

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Dél-amerikai gyökerű kortárs zene Emiliano Sampaio-val és a Modern Art Orchestrával az Opusban

Mivé válhat a vírusszerűen terjeszkedő hangsor? Hát jazzé! Már 42 ország 486 szerzője csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez: a Modern Art Orchestra Art of Virus #10 koncert házigazdája Subicz Gábor trombitás, meghívott vendége Emiliano Sampaio lesz május 26-án az Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.
Jazz/World gyász

79 éves korában elhunyt Vangelis

A világhírű görög zeneszerző május 17-én, kedden halt meg egy franciaországi kórházban – adta hírül a Telex. Legismertebb művei közé tartozik a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász és az 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmekhez komponált zenéi.
Jazz/World hír

Fischl Mónika menti meg a Zsidó Művészeti Napok nyitókoncertjét

A Zsidó Művészeti Napok május 19-i nyitókoncertjén Miklósa Erika megbetegedése miatt Fischl Mónika lép színpadra Tóth Vera mellett a Müpában Oláh Kálmán: The Michael Legrand Songbook című estjén, amelyet Bereczki Zoltán rendezett.
Jazz/World ajánló

Felhőtlen hétvége a Pilis szívében: Szelávi! Fesztivál

Gyereknapi programok, koncertek és irodalmi előadások, workshopok és sok-sok természet! Íme a május végi Szeláví! Fesztivál felhozatala május 27. és 29. között, Pilisborosjenő határában.