Jazz/World

Anyanyelvük a zene

2012.11.08. 12:45
Ajánlom
Az a "Buena Vista-nyár..." - így emlékszik vissza Salman Rushdie író Fúriadüh című könyvében az 1998-as évre, s vagyunk így még pár millióan. A Kuba-mániát kirobbantó lemez maradandó nyomot hagyva a világzene alakulásában. Az akkor 80-90 évesen világsztárrá vált zenészek többsége ma már nincs köztünk, a zenekar azonban továbbra is turnézik olyan nagyszerű zenészek főszereplésével, mint Eliades Ochoa vagy az énekes díva, Omara Portuondo.

A Buena Vista Social Club című album kiadójának menedzsere eredetileg százezer eladott példányban reménykedett, amikor a stúdióban összegyűlt zenészekkel elkezdődött a múltidézés. Az ötvenes évek Kubájának romantikáját felidéző son dalok Kubában akkortájt közismertek voltak, akkor is, ha nem a valaha nagynevű Ibrahim Ferrer, vagy Ruben Gonzales prezentálta őket. A világ azonban kevésbé figyelt a salsa gyökereit jelentő műfajra, a tradicionális kubai zene egyik fő típusára. A producer és kiadó Ry Cooder neve és munkássága elég volt ahhoz, hogy a lemez létrejöjjön és a valaha legnagyobb példányszámban (közel tízmilliós nagyságrendben) eladott kubai album legyen. Úgy is emlegetik, mint a „világzene Dark Side of the Moon-ja".

A végleges zenekar összetétele csupán a véletlen műve volt. Eredetileg afrikai és kubai zenészek közös munkáját szerették volna lemezre venni, ám a Maliból meghívott csapat nem kapott vízumot. A kiadónak improvizálnia kellett, s kubai zenészekből állították össze az azóta világhírű zenekart. Ami az idős sztárokat illeti, Ruben Gonzalesnek akkoriban zongorája sem volt, azokban a hetekben mégis felvettek vele egy külön albumot, Ibrahim Ferrer lottószelvényeket árult és cipőket tisztított, s onnan került vissza a mikrofon elé.

Omara Portuondo sem szerepelt a producerek terveiben, de az énekesnő éppen akkor a szomszédos stúdióban rögzítette saját lemezét, és Ry Cooder kérésére két dalban ő is megjelent az első Buena Vista-albumon. A nyolcvankét éves énekesnő turnénaptára ma is tele van, folyamatosan járja a világot, így a Müpa Magazin kérdéseire is két munka között, Dél-Amerikából válaszolt. "Mindig ilyen voltam. Egész életemben dolgoztam, s bár a sok utazás alatt hiányzik a család, én már nem fogok megváltozni" - vallotta be a kubai sztár, aki ameddig csak tud, énekel, és viszi a kubai tradicionális zenét, a bolerókat és az utánozhatatlan atmoszférát, a hatvanas évek romantikus, kicsit bossa novás dalait a világ minél több színpadára. "Néha előfordul, hogy van egy kis szabadidőm, ilyenkor bekapcsolom a klasszikus zenei adót a rádióban, és az ablakomból hosszasan nézem a Malecónt, a mi végeláthatatlan tengerparti sétányunkat." Szerinte amellett, hogy a zene a kubaiak vérében van, és az élet számukra elképzelhetetlen zene nélkül, az utánpótlás is biztosított: "Kubában a fiatalok nagyon jó képzést kapnak a klasszikus és a tradicionális zenében egyaránt, és csodálatos látni, hogy a fiatal zenészek miként formálják saját stílusukra a kubai zenét, hogyan gondolják újra a klasszikus dalokat."

A zene meghatározó eleme a kubai létnek, segít elfeledtetni a nehézségeket, amiből volt bőven, s van máig. A karibi térség legnagyobb szigetének zenéje rendkívül szerteágazó - az ember a legkülönfélébb stílusokkal találkozhat a főváros, Havanna utcáin, vagy a vidék elhagyatottabb zugaiban- Ahogy Latin-Amerika többi országában, a latin zene, és azon belül az egyes nemzetek sajátos dallamai és ritmusai sokkal fontosabb részét képezik a hétköznapoknak és a nemzeti identitásnak, mint mifelénk.

Omara Portuondo az egyik olyan élő legenda, aki ezt az identitást folyamatosan erősíti. Az énekesnő gyakorlatilag tizenéves kora óta színpadon van. Gyerekként a híres-hírhedt havannai Tropicana klub egyik show-jába ugrott be egy táncosnő helyett, s mivel testvérét, későbbi énekes társát szinte minden próbára elkísérte, azonnal tudta a lépéseket, és tizenöt évesen máris megízlelte a sikert. Ebből a véletlenből később tánctanári diploma is született.

A jazzőrület őt sem kerülte el. Az ötvenes években Duke Ellington és más szerzők slágereit énekelte vokalistaként. Nat King Cole is akkor vette fel spanyol nyelvű albumát, s a Tropicanában együtt is énekelt a huszonéves Omarával. Most többek között erre is emlékezik az énekesnő, aki legújabb albumán Cole-dalokat énekel majd.

A Buena Vista sikere természetesen az ő életét is megváltoztatta, bár számára kevésbé volt nagy ugrás, mint a már visszavonult Ferrernek és Gonzalesnek. Zenei projektjei azonban nemcsak a Buena Vista által képviselt zenei stílusra szorítkoznak. Pár éve közös albumot készített a "brazilok Omarájával" (aki persze jóval fiatalabb), ahol portugálul is énekel bossa novát, de a kubai és a brazil ritmusokat is keverik egy-egy dalban. Sok év után közös albumot készített Chucho Valdesszel is, a kubai zongorafenoménnal, de együtt zenélt a kameruni Richard Bonával és a brazil Chico Barquéval is. Vitalitása lenyűgöző. Ritkaság, hogy a koncertjein ülve maradjon a közönség.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Színház

Upor László beszélgetéssorozatot indít az eTrafón

Véget ért a Trafó TudásTrambulin sorozata, a nézők azonban nem maradnak online műsor nélkül: március 10-én indul a Világhazafiak, amelyben Upor László olyan magyarokkal beszélget, akiket bár számos alkalommal láthatunk Magyarországon, külföldön is jelentős sikereket értek el.
Vizuál

Elszakadás a dogmáktól – Nagy Ágnes állatszobrai bevették Velencét

Nagy Ágnes szobrai egy év leforgása alatt utaztak már repülőn az Egyesült Államokba, hajóztak a Canal Grandén és a velencei lagúnákban. Februárban a pandémia után újranyíló Velencében mutatkoztak be a patinás Albrizi-Capello palotában.
Színház

Venczel Vera előtt tiszteleg a Vígszínház

Venczel Vera 75. születésnapja alkalmából a Vígszínház műsorra tűzi az élet körforgásáról mesélő misztikus darabját, A vörös oroszlánt, melyet a művésznő előadásában március 10-én láthatnak a nézők.
Jazz/World

A zene szép, komoly játék – interjú Dresch Mihállyal

Traktoron nem szól a blues, de a csendben előjön az ének. Dresch Mihályt többszörösen díjazta a Fonó közönsége, ez alkalommal beszélgettünk vele. Arról, hogy mit jelent a népzene, és miben osztozik a jazzel, és arról, hogy miért férhet meg több dudás egy csárdában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Almási István népzenekutató

Nyolcvanhat éves korában hétfőn Kolozsváron elhunyt Almási István Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Jazz/World felhívás

Küldd el saját műalkotásod, és szerepelj Csukás István-videoklipben!

Csukás István 85 éve, április 2-án született és tavaly február 24-én hunyt el. Személyének, alkotásainak, életművének tiszteletére e két időpont közötti hónapban a Bettika duóval közösen alkotói felhívást tesz közzé a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont – ezúttal felnőtteknek!
Jazz/World interjú

A zene szép, komoly játék – interjú Dresch Mihállyal

Traktoron nem szól a blues, de a csendben előjön az ének. Dresch Mihályt többszörösen díjazta a Fonó közönsége, ez alkalommal beszélgettünk vele. Arról, hogy mit jelent a népzene, és miben osztozik a jazzel, és arról, hogy miért férhet meg több dudás egy csárdában.
Jazz/World klippremier

Klippremier: „Árkon-bokron” átívelő dal a Shinterztől WaTáig

Egy angolszász király által építtetett földsánc ihlette a Shinterz zenekar Varga Tamás WaTa-val közös remixét, a Dyke-ot. A trió már biztosan ott lesz idén a Művészetek Völgyében.
Jazz/World klippremier

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.