- Néhány hete érkeztél haza Indiából, ahol Harcsa Veronikával és zenekarával zenéltél. Hogy sikerült a koncert?
- Egyetlen koncertünk volt Delhi egyik legnagyobb presztízsű intézményében, az India Habitat Center-ben. Itt rendezik a díjátadó ünnepségeket, a filmfesztiválokat és a legnagyobb kiállításokat. Mi a Magyar Kulturális Fesztivál záró gálaelőadásán léptünk fel. Közös koncertet adtunk Johar Ali hegedűssel és zenekarával, illetve Mohit Lal tablással. Rövid koncert volt, melyben a saját zenekari blokkok után egy-egy ráadásszámban nyílt alkalom örömzenélésre.
- Volt alkalmad tanulmányozni az itthonitól nyilván eltérő indiai zenei életet, illetve ismerkedni helyi muzsikusokkal?
- Túl rövid ideig voltunk Indiában ahhoz, hogy érdemi tanulmányokról számoljak be. Annyit megtudtam, hogy északon nem gyakori a szaxofon a klasszikus indiai zenében. Nagy kedvencem Kadri Gopalnath dél-indiai altszaxofonos, akit nagyon sokan ismernek északon is. Az előbb említett Mohittól kaptam néhány nevet, hogy kiket érdemes hallgatni klasszikus indai zenében. Johar pedig nagylelkűen felajánlotta, hogy tanít engem, ha egyszer visszatérek Delhibe.
- Beszéljünk egy kicsit az itthoni dolgaidról. Miként látod generációd lehetőségeit Magyarországon?
- A jazz alapvetően rétegműfaj, nem szabad piaci alapokon megítélni. A helyzet nehéz. Számomra legfontosabb a "zenei érték". Hiszem, hogy az igazi lehetőségek csak ebből fakadnak, semmi másból. A zenei érték mellett természetesen előfeltétel a szakmai felkészültség és a lehetőségek egészséges kihasználása.
- Bár több formációban is játszol, az év elején mégis új együttest alapítottál Fenyvesi Márton gitárossal és Benkó Ákos dobossal, ez az Ávéd János Balance. A nevét azzal magyaráztad, hogy a hangzás egyensúlyát keresed a bőgő nélküli szaxofon-gitár-dob összeállításban.
- Marci és Ákos a barátaim, nagyon jól ismerem minden rezdülésüket. Ez egy kísérleti zenekar. Hallgatjuk a zenét és megkeressük, hogy épp az adott pillanatban mi kell bele, amitől jobb lesz. A bőgő nélküliség implikálja például, hogy egyikünk sem tudja a megszokott dolgait hozni, mert közösen kell például mély hangzást létrehozni. A zenekarban bármit kipróbálhatok, ami éppen pillanatnyilag foglalkoztat a zenében. De azért a félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni, hogy minden más zenekar üzemel továbbra is, nem szüntettem meg őket vagy léptem ki belőlük.
- Nemrég felléptetek a Budapest Jazz Clubban a Fidelio jazzest sorozatban. Hogyan fogadott titeket a közönség?
- A közönség nagyon jól fogadott bennünket. Az emberek ma már kevésbé ijednek meg a kortárs zenétől. Nyitottabbak, mint azelőtt. Rájöttek, hogy ha valami free, attól nem kell félni, attól még az hallgatható. Ezt a hozzáállást lehet érzékelni a színpadon, zenélés közben is. Ahogy mi adunk az embereknek, ők is adnak nekünk valamit. Azt, hogy a zenénkre nyitottak vagy sem, élvezik vagy sem, ezeket érezni lehet játék közben is.
- Augusztusban lehetőségetek nyílik majd újabb kísérletezésre, hiszen az Ávéd János Balance a Sziget Fesztiválon is fellép majd.
- A Sziget valóban más lesz, mint a többi koncert. Az Ávéd János Balance formációra az a jellemző, hogy az eljátszandó számok listája adott, de egyébként minden mást szabadon kezelünk. A számokban nincsenek körök, mint egy standard játszásakor, nem beszéljük meg előre, hogy ki mikor improvizál, a zene folyamatát három ember együtt irányítja. A Balance ezért improvizatívabb, mint a többi felállás, amiben szaxofonozom. Tulajdonképpen ez a kísérletező jelleg, amiért a zenekart létrehoztam. Pontosan ebből adódik, hogy sokszor lepjük meg egymást a színpadon, hiszen az együttes játéka zeneileg kötetlen, soha nem játszunk kétszer ugyanúgy. A meglepetésekre persze mindig reagálnak a hallgatók is, s így a közönség közreműködésével születik meg az előadás.
Ávéd János Balance
Sziget, Fidelio Octopus Összművészeti Helyszín, augusztus 10, 00:30 (szerdáról csütörtökre virradó éjjel)
Jazzfogócska a Fogasházban, augusztus 25, 20:00
hírlevél
