Jazz/World

„Az én vallásom a zene"

2009.09.23. 08:36
Ajánlom
A Sex Mobbal tavasszal járt Budapesten, szeptember 4-én viszont a Big Four kvartett tagjaként lépett föl az A38-on Steven Bernstein. A világhírű trombitás-szopránharsonással a koncert után beszélgettünk jazzről, zeneiparról, vacak slágerekről.

Fidelio Est: Régebben kikérte magának, hogy jazz-zenész lenne, a ma esti Big Four koncerten ehhez képest tradicionális alapú jazzt hallhattunk. Öregszik?

Steven Bernstein: Amikor elkezdtem zenélni New Yorkban, a punktól kezdve a hip-hopon keresztül, a funkon át a jazzig minden belefért abba, amit játszottunk. Nem készült sok felvétel, leginkább élőben játszottak, akik a downtown-irányzathoz tartoztak, de fontos időszak volt. Amikor a Sex Mobot összehoztam 1995-ben, akkor sem arra törekedtem, hogy jazz legyen, hanem arra, hogy saját hangzást alakítsak ki. Egyszerre viszont azon kaptam magam, hogy nagy jazz fesztiválokon játszunk és mi vagyunk a fő attrakció. Be kellett látnom, hogy jazz-zenész vagyok. A Big Four produkció viszont nem az én projektem, hanem Max Naglé.

FE: Általában ön a főnök. Miért vállalta ezt a produkciót, ahol nem?

SB: Zenész vagyok. Ez a munkám. Van két gyerekem, akiket taníttatni kell - ha hívnak, ott vagyok és játszom. Persze a lényeg minden formációnál ugyanaz, ha egyszer már kialakult a stílusod, a ritmusok, amelyeket szeretsz, a hangzások, amelyek a sajátjaid. Akár a Sex Mobról, vagy a másik zenekaromról, a Millennial Territory Orchestráról van szó, esetleg a Diaspora Projectről - mindig arra törekszem, hogy a saját zenémet játsszam.

FE: A John Zorn nevével fémjelzett Diaspora Projectben való részvétel zsidósága miatt volt fontos, vagy a zenei kihívás izgatta?

SB: Amikor John először megkért, hogy készítsek zsidó lemezt, nemet mondtam. Nem akartam, hogy zsidó zenészként vonuljak be a köztudatba. Amikor már ismertek, megvoltak a saját projektjeim, akkor mondtam csak igent. Persze benne van a dologban, hogy ezeket a spirituális, vallási töltetű dallamokat az apám, a nagyapám és a dédapám is ismerte.

FE: Ön hívő?

SB: Persze. Hiszek Duke Ellingtonban, meg Sly Stone-ban. És Louis Armstrongban, akinek a hatására a trombitát a kezembe vettem. Az én vallásom a zene. A jazz ugyanúgy a hagyomány folytatását jelenti, amelyet persze minden egyes új generációnak a saját képére kell formálnia.

FE: A ma hallott Big Four eredetije 1940-ből való. Ez az időszak fontos önnek is, vagy csupán Max Nagl hívására dolgozott a lemezen?

SB: Mindig fontos volt nekem Sidney Bechet és Muggsy Spanier, akik a Big Four eredetijét létrehozták, igaz, épp ezeket a felvételeket nem ismertem tőlük. Pedig a maguk korában rendkívül népszerűek voltak. Összesen három lemezről beszélünk, azaz hat dalról - ma ez egy CD felét sem tenné ki, összesen tizennyolc percnyi zene. Régen ez rengetegnek számított.

FE: Most, hogy az internet bejött a képbe, újra inkább dalokat lehet eladni, mintsem albumokat. Képes lehet a jazz arra, hogy újra slágereket szüljön?

SB: Úgy, ahogy annak idején mondjuk Louis Armstrong képes volt, nem hiszem. Az talán lehetséges, hogy instrumentális slágert írjunk - Levon Helmmel, a Band dobosával talán össze tudnánk hozni egyet. Remek zenész, és nagyon népszerű. A helyzet viszont őszintén szólva az, hogy a jazz a világon semmit sem jelent az embereknek. Ami ma sláger, az röviden: vacak. Mint mondjuk az American Idol.

FE: Nálunk is futott hasonló, Megasztár címen.

SB: Akkor tudják. Nem az a baj, hogy popzene szól. Minden zenét szeretek. De ezek a valóságshow-k nem a zenéről szólnak, hanem a tévéről, a pénzről, a hülyítésről. Régen Duke Ellington, Sly Stone, Salvador Dali, Robert Kennedy voltak a műsorok vendégei. Értelmiségiek. Ma már nincs a tömegek által is ismert intellektuális elit.

FE: A zenének intellektuálisnak kell lennie? Eredetileg a jazz is csak arra volt, hogy táncoljanak rá.

SB: Persze, de ehhez is intellektus kell. Louis Armstrong, Little Richard, James Brown zseniálisan találták ki, hogyan lehet megtáncoltatni az embereket. Nekem is fontos, hogy szeressék, amit játszom. Szeretem az erős ritmusokat, a befogadható melódiát - a Sex Mob népszerűsége is ezeknek köszönhető.

FE: Miért ragaszkodik akkor az instrumentális zenéhez?

SB: Nem ragaszkodom. Az új projektemben, amely Sly Stone zenéjére épül, lesz vokál. Ha kérném, olyan énekesek dolgoznának velem, mint Rufus Wainwright, Lou Reed, Marianne Faithfull, csakhogy a mai zeneipart ez nem érdekli. Nincs is igazán zeneipar. Ami másrészről nagyon jó. Így ugyanis bárkivel egyenértékű vagyok a jazz világában, hiszen senki sem ad el sokat. Úgyhogy azt tehetem, amit csak akarok. Ha minden igaz, nemsokára a U2-val fogok játszani a Carnegie Hallban, de hamarosan Magyarországra, a Művészetek Palotájába is visszajövök.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Vizuál

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között
Vizuál

Hatalom és tehetetlenség témáját boncolgatja új filmjében Prikler Mátyás

Február 1-jén mutatkozott be a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon Prikler Mátyás legújabb filmje, a Hatalom. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült alkotás főszerepében Hajdu Szabolcs látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Jazz/World magazin

A fiatalok útkereséséről szól a Bolyki Tamás Quartet első lemeze

A GPS című album személyes értékek és élmények gyűjteménye. A lemez borítóját mesterséges intelligencia készítette, a megadott „hívószavak” alapján.
Jazz/World ajánló

Afousis Kréta szigetéről – megjelent a Meybahar új online kislemeze

Online kiadványként napvilágot látott a görög-magyar gyökerű Meybahar újabb single-je Afousis címmel. A zenekar első, Abyss (2019) című albuma rögtön a nemzetközi toplistákra került, az új kislemez klipje pedig azonnal nagy elérést produkált az online felületeken.
Jazz/World ajánló

Máshogy szól a Cimbaliband – remaster koncert a Fonóban

A többszörösen nemzetközi toplistás és Fonogram-díjas zenekar legnépszerűbb műsorában régi slágereiket keverte újra, igazította jelenlegi hangzásvilágukhoz. A dalok január 28-án két nagyszerű vendéggel együtt szólalnak meg: Maszkurával és Lócival.
Jazz/World ajánló

A jövő jazztehetségeit ismerhetjük meg a Müpa Jazz Showcase programján

2023. január 27. és 29. között ismét jelentkezik a közép-európai régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéje, a Jazz Showcase. A fiatal jazzcsapatok bemutatkozására is a Müpa Fesztivál Színházában kerül sor.