Jazz/World

„Az én vallásom a zene"

2009.09.23. 08:36
Ajánlom
A Sex Mobbal tavasszal járt Budapesten, szeptember 4-én viszont a Big Four kvartett tagjaként lépett föl az A38-on Steven Bernstein. A világhírű trombitás-szopránharsonással a koncert után beszélgettünk jazzről, zeneiparról, vacak slágerekről.

Fidelio Est: Régebben kikérte magának, hogy jazz-zenész lenne, a ma esti Big Four koncerten ehhez képest tradicionális alapú jazzt hallhattunk. Öregszik?

Steven Bernstein: Amikor elkezdtem zenélni New Yorkban, a punktól kezdve a hip-hopon keresztül, a funkon át a jazzig minden belefért abba, amit játszottunk. Nem készült sok felvétel, leginkább élőben játszottak, akik a downtown-irányzathoz tartoztak, de fontos időszak volt. Amikor a Sex Mobot összehoztam 1995-ben, akkor sem arra törekedtem, hogy jazz legyen, hanem arra, hogy saját hangzást alakítsak ki. Egyszerre viszont azon kaptam magam, hogy nagy jazz fesztiválokon játszunk és mi vagyunk a fő attrakció. Be kellett látnom, hogy jazz-zenész vagyok. A Big Four produkció viszont nem az én projektem, hanem Max Naglé.

FE: Általában ön a főnök. Miért vállalta ezt a produkciót, ahol nem?

SB: Zenész vagyok. Ez a munkám. Van két gyerekem, akiket taníttatni kell - ha hívnak, ott vagyok és játszom. Persze a lényeg minden formációnál ugyanaz, ha egyszer már kialakult a stílusod, a ritmusok, amelyeket szeretsz, a hangzások, amelyek a sajátjaid. Akár a Sex Mobról, vagy a másik zenekaromról, a Millennial Territory Orchestráról van szó, esetleg a Diaspora Projectről - mindig arra törekszem, hogy a saját zenémet játsszam.

FE: A John Zorn nevével fémjelzett Diaspora Projectben való részvétel zsidósága miatt volt fontos, vagy a zenei kihívás izgatta?

SB: Amikor John először megkért, hogy készítsek zsidó lemezt, nemet mondtam. Nem akartam, hogy zsidó zenészként vonuljak be a köztudatba. Amikor már ismertek, megvoltak a saját projektjeim, akkor mondtam csak igent. Persze benne van a dologban, hogy ezeket a spirituális, vallási töltetű dallamokat az apám, a nagyapám és a dédapám is ismerte.

FE: Ön hívő?

SB: Persze. Hiszek Duke Ellingtonban, meg Sly Stone-ban. És Louis Armstrongban, akinek a hatására a trombitát a kezembe vettem. Az én vallásom a zene. A jazz ugyanúgy a hagyomány folytatását jelenti, amelyet persze minden egyes új generációnak a saját képére kell formálnia.

FE: A ma hallott Big Four eredetije 1940-ből való. Ez az időszak fontos önnek is, vagy csupán Max Nagl hívására dolgozott a lemezen?

SB: Mindig fontos volt nekem Sidney Bechet és Muggsy Spanier, akik a Big Four eredetijét létrehozták, igaz, épp ezeket a felvételeket nem ismertem tőlük. Pedig a maguk korában rendkívül népszerűek voltak. Összesen három lemezről beszélünk, azaz hat dalról - ma ez egy CD felét sem tenné ki, összesen tizennyolc percnyi zene. Régen ez rengetegnek számított.

FE: Most, hogy az internet bejött a képbe, újra inkább dalokat lehet eladni, mintsem albumokat. Képes lehet a jazz arra, hogy újra slágereket szüljön?

SB: Úgy, ahogy annak idején mondjuk Louis Armstrong képes volt, nem hiszem. Az talán lehetséges, hogy instrumentális slágert írjunk - Levon Helmmel, a Band dobosával talán össze tudnánk hozni egyet. Remek zenész, és nagyon népszerű. A helyzet viszont őszintén szólva az, hogy a jazz a világon semmit sem jelent az embereknek. Ami ma sláger, az röviden: vacak. Mint mondjuk az American Idol.

FE: Nálunk is futott hasonló, Megasztár címen.

SB: Akkor tudják. Nem az a baj, hogy popzene szól. Minden zenét szeretek. De ezek a valóságshow-k nem a zenéről szólnak, hanem a tévéről, a pénzről, a hülyítésről. Régen Duke Ellington, Sly Stone, Salvador Dali, Robert Kennedy voltak a műsorok vendégei. Értelmiségiek. Ma már nincs a tömegek által is ismert intellektuális elit.

FE: A zenének intellektuálisnak kell lennie? Eredetileg a jazz is csak arra volt, hogy táncoljanak rá.

SB: Persze, de ehhez is intellektus kell. Louis Armstrong, Little Richard, James Brown zseniálisan találták ki, hogyan lehet megtáncoltatni az embereket. Nekem is fontos, hogy szeressék, amit játszom. Szeretem az erős ritmusokat, a befogadható melódiát - a Sex Mob népszerűsége is ezeknek köszönhető.

FE: Miért ragaszkodik akkor az instrumentális zenéhez?

SB: Nem ragaszkodom. Az új projektemben, amely Sly Stone zenéjére épül, lesz vokál. Ha kérném, olyan énekesek dolgoznának velem, mint Rufus Wainwright, Lou Reed, Marianne Faithfull, csakhogy a mai zeneipart ez nem érdekli. Nincs is igazán zeneipar. Ami másrészről nagyon jó. Így ugyanis bárkivel egyenértékű vagyok a jazz világában, hiszen senki sem ad el sokat. Úgyhogy azt tehetem, amit csak akarok. Ha minden igaz, nemsokára a U2-val fogok játszani a Carnegie Hallban, de hamarosan Magyarországra, a Művészetek Palotájába is visszajövök.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.
Jazz/World kult50

TársasJáték - Fekete Kovács Kornél és Molnár Áron noÁr a Kult50-ben

Humorról, játékosságról, a közösség felhajtó erejéről és persze a jazz-ről beszélget Fekete Kovács Kornél, a Modern Art Ochestra vezetője és Molnár Áron noÁr a Kult50 kamerái előtt.
Jazz/World ajánló

Tom Waits állandó gitárosa koncertezik Budapesten

Marc Ribot, az introvertált irónia mestere, aki az extremitás felfedezésére is vállalkozik, és nem riad vissza attól, hogy a szépség mellé a csúfat is odaállítsa, május 17-én ad koncertet a BMC-ben.
Jazz/World magazin

Gyönyörű zene született Frida Kahlo ihletésére

Melissa Aldana, az egyik legismertebb női szaxofonos Frida Kahlo és a latin művészek előtt tiszteleg új, május 24-én megjelenő lemezével, amelynek első száma már hallható cikkünkben.