A tradicionális zenét akár autentikus, akár feldolgozott formában játszó kiváló magyar zenekarok színvonala, változatossága és sokasága egyedülálló a nagyvilágban, valódi hungarikum. A négynapos intenzív programfolyam nemcsak a hazai fülnek nyújt minden bizonnyal valódi csemegét, hanem a meghívott külföldi szakembereknek - és remélhetőleg rajtuk keresztül a nagyvilág igényes zenét szerető közönségének is.

Az Értől az Óceánig programsorozat egyben kitörési pont is, hiszen a lemezipar az utolsókat rúgja, a világgazdasági válság hatására egyre kevesebb a szponzor és egyre fogyatkozik a közönség. A különleges aktualitást az adja, hogy 2012-ben negyvenedik évfordulóját ünnepli a magyarországi táncházmozgalom, amelynek az eredményei nélkül ma nem büszkélkedhetnénk ilyen gazdag és sokszínű előadói palettával (gondoljunk csak az azóta felhalmozott gyűjtésekre, a művészeti oktatásra alapfoktól immáron az egyetemi szintig, a tanfolyamok, táborok, táncházak százaira). Ünnepelhetjük, hogy a magyar táncházmódszer 2011 novemberében olyan nemzetközi elismerésben részesült, amelyhez hasonlót kevesen tudnak a világban felmutatni: az UNESCO a szellemi kulturális örökség átörökítésének követendő modelljei közé választotta. A rendezvény lehetőséget nyújt rá, hogy az eredmények nemzeti és nemzetközi szinten is tudatosuljanak, s hogy előadóink reflektorfénybe kerüljenek itthon és külföldön.

A rendezvénysorozat újszerűsége, hogy olyan külföldi fesztivál- és programigazgatók, médiaszakemberek lesznek jelen, akik nyitottak a magyar zenék iránt és dolgoznak is azok népszerűsítéséért. A négynapos programban nemcsak koncertről koncertre látogatva ismerkednek a hazai piaccal, hanem a koncertek előtt-után és a közös étkezések alkalmával is sor kerülhet kötetlen eszmecserékre. Tapasztalataikat egy mindenki számára nyitott konferencián fogják megosztani az érdeklődőkkel, ahol a fellépő zenészek mellett bárki szót válthat velük.

A programsorozatban nép- és világzenénk szinte valamennyi figyelemre méltó produkciója felsorakozik. A négy nagy, különböző tematikájú koncert mellett Budapest éjszakai arcát is meg lehet ismerni az Erzsébet téri Akváriumban, az A38 hajón vagy a Fonó táncházában. Hazánk legsikeresebb szabadtéri múzeumában, a szentendrei Skanzenben pedig a hagyományos életmód mellett a Pünkösdi Sokadalom zenés forgatagába is belekóstolhatnak az érdeklődők. Minden korosztály találhat magának programot: a népzene mellett elkötelezett táncházasoktól az elektronikus zenét kedvelő gimnazistákon át a konszolidáltabb szórakozásra vágyó közönségig bárki meglelheti a szája íze szerinti programokat, az igazi ínyencek pedig már most írják be a naptárukba mind a négy napot.

Amerre járunk majd, mindenhol kitűnő zenét hallhatunk - az értől az óceánig. Az autentikus magyar népzenét kiválóan játszó Tükrös vagy Szeret zenekaroktól a moldvai csángó népzenéből táplálkozó Fanfara Complexáig, a roma folklórban már régóta éllovas Parno Graszttól a még csak nemrég alakult Vojasáig, a tradicionális alapú etnorockkal új időszámítást nyitó Csík zenekartól az etnodzsesszben világklasszis Dresch "Dudás" Mihályig, a gitárprímásként elhíresült Both Miklós Napra nevű zenekarától a feldolgozott népzene, a sanzon és a progresszív rock elemiből új minőséget teremtő Fókatelepig - és sorolhatnánk még...

A Hagyományok Háza a tradicionális népzene, a Fonó Budai Zeneház az etnojazz és a táncházak, az A38 hajó az elektronikus alapú modern világzene otthona lesz, míg a Művészetek Palotája színpadára lépő négy együttes a világzenei fősodort képviselik. Az "urban folk" régi motorosai mellett egészen új formációk is bemutatkoznak majd a fesztivál harmadik estéjén a nemzetközi tapasztalatokat és trendeket megvilágító konferenciának is helyet biztosító kulturális központban.

A Müpa-beli felejthetetlen élményről négy igen karakteres, bár azonos műfajba sorolt, mégis lényegesen különböző együttes gondoskodik. A majd harminc éve alakult, a kezdetben instrumentális etnojazzt játszó Makám néhány éve újjászerveződött, megfiatalodott és olyan új stílusok irányába is nyitott, mint a pop és a reggae. A FolkSide neve ismeretlenül csenghet még a világzenében járatos zenerajongók körében is, hiszen csak a 2011-es koppenhágai Világzenei Vásáron (WOMEX) történt együttmuzsikálás után döntötték el a magyarországi világzene élvonalából érkező tagok (Both Miklós, Dés András, Lukács Miklós, Novák Csaba, Szokolay Dongó Balázs), hogy a közös élmény folytatást kíván. Szintén fiatal csapat a 2009-ben alakult Tárkány Művek, amely a jazzből, népzenéből és a két háború közötti sanzonkultúrából gyúrta össze saját zenei nyelvét. Mellettük a veteránnak számító, több mint húsz éve muzsikáló Csík zenekar bizonyítja majd újszerűségét és frissességét a népzene és a könnyű műfajok eddig soha nem alkalmazott, igazán érdekes és sikeres ötvözésével.

Bízunk benne, hogy a következő években a világ a magyar zenétől és tehetségek sikereitől lesz hangos, és a tervek szerint a két-háromévente megismétlődő rendezvényen való részvételért nemcsak a hazai fellépők versenyeznek majd, hanem a külföldi szakemberek is.  A rendezvénysorozat megálmodói, Marton László Távolodó és a CLmusic ügyvezető igazgatója, Lőkös Csaba mellé társult be a Hagyományok Háza szervezőcsapata, és hittel vallják a fesztivál nevét is kölcsönző Ady Endre szavait: "Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, / Új arcok, új szemek kacagnak az égre. / Új szelek nyögetik az ős magyar fákat, /Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat. / Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, / Vagy ez a mi hitünk valóságra válik."