Jazz/World

Az indiai jazzfánk

2008.03.10. 00:00
Ajánlom
A jazz-zene egyik kiemelkedő pillanata volt a ’70-es években, amikor John McLaughlin megalakította a Shakti zenekart, amely a hangszeres jazz-improvizációt az indiai klasszikus zene körkörös, ciklikus keretei között mutatta be. A Shakti megalakulása egyben a világzene műfajának az alapvetését is jelentette, amikor a nyugati zenei kultúra rácsodálkozott az Európán kívüli zenei civilizációkban rejlő óriási lehetőségekre. Hol tart ma az indiai klasszika és a jazz ötvözéséből kialakult és továbbfejlődött stílus, amelyet olykor indojazz néven is emlegetnek a rajongók?

A Shakti zenekar egyik ütőhangszerese, Zakir Hussain azon sokoldalú zenészek közé tartozik, akik a klasszikus zenében éppúgy otthonosan mozognak, mint a különböző modern műfajokban. Hussain tablája úttörő jelentőségű Indiában is, de népszerűsége Amerika- és Európa-szerte is évtizedek óta töretlen. Pályájának alakulása során kiderült, hogy az összetett indiai ritmikai megoldások képesek harmonikus szerepet kialakítani maguknak a modern jazz áramlataiban is. Hussain újabban Charles Lloyd szaxofonossal és Eric Harland dobossal alakít formabontó triót, ahol a tabla nemcsak egyszerű ütőhangszerként, hanem gyakran szinte egyenrangú dallamhangszerként szólal meg keze alatt, a zenekarvezető hátterében és szólistatársaként egyaránt.

Több hangszert és még több égtáj zenéjét integrálja egybe a bombay-i ütőhangszeres, Trilok Gurtu. Gurtu korai feltűnései ECM-lemezeken történtek olyan kulcsfontosságú jazzfigurák mellett, mint Jan Garbarek, L. Shankar vagy Ralph Towner. Gurtu meghívást kapott a pókháló finomságú akusztikus kamarajazzt játszó Oregon zenekarba, ahol végleg megalapozta a jazzben betöltött szerepét. A ’90-es évek közepén kiadott szólólemezein tudatosan válogatott vendégzenészeket a fúziós, latin és kortárs jazz szélrózsájának minden irányából. Gurtura ma is az a sokoldalúság jellemző, amelyet az északi-indiai zene rugalmasságából és a jazz nyitottságából egyszerre tanult. Az indiai tálarendszerre épülő ritmikai világnézetét szívesen keresztezi olyan másfajta áramlatokkal, amelyeket fekete-afrikai vagy dél-amerikai zenész barátai hoznak magukkal produkcióiba.

Figyelemreméltó, önálló és kicsit zárt közösséget alkot az indiai zenészeknek az az új generációja, amely Londonban nőtt fel, és ott is dolgozik. A hangszerelő, sokhangszeres Nitin Sawhney, a tablás Talvin Singh vagy a brit, de indiai zenéből alapvetően merítő ütőhangszeres, Pete Lockett leginkább egy nagyobb rendszer kisebb részeként kezeli az indiai zenei struktúrákat. Így jelenik meg a különböző underground zenei műfajok sodró lüktetésű zenéjében az indiai ritmusbeszéd (konnakol), az indiai fuvola (bánszuri) vagy a drum and base alapra improvizáló szitár.

A tengerentúlon az amerikai keleti és nyugati part zenészei még szabadabban kezelik az indiai hangszereket. A Satnam Ramgotra és Rodney Lee vezetésével működő Alien Chatter nyugodt szívvel alkalmaz egyszerűbb, letisztult ritmikai mintákat a tablán, és ennek ellenpontjaként összetettebb, sűrűbb megszólalású ciklusokat programoznak elektronikus eszközök segítségével. Az elektronika és a tradíció találkozása a mai fúziós jazzben nem úttörő vállalkozás ugyan, hiszen Miles Davis a ’70-es évek elején dolgozott indiai zenészekkel az akkor megjelent jazzrock sorlemezein (On The Corner, Get Up With It, 1972). Azóta újra és újra megjelenik ez a felállás, és sokszor képes újabb zenei tartalommal bővülni. Az Alien Chatter indojazz zenéjében a billentyűs hangszer és a tabla találkozása, közös improvizálása rejteget izgalmas, újszerű kihívásokat.

(2008. március 10. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Hétfő Esti Jazz a Cadillackel - 9:30 Collective & Alien Chatter koncertje; km.: Huszár Endre (dob), Rodney Lee (billentyűs hangszerek), Satnam Ramgotra (tabla, ütőhangszerek), Norbert Marius (basszusgitár), Desney Bailey, Kozma Orsi (ének), Zsmlye Sándor (altszaxofon), Nagy János (billentyűs hangszerek), Mohai Tamás (gitár))

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Lina_Raül Refree: portugál énekesnő és spanyol producer sikerlistás projektje a Müpában

A portugál kultúra megismeréséhez kulcsfontosságú a gyakran az ország nemzeti zenéjének hívott fado, ám a szigorú szabályokkal rendelkező, hagyományos muzsika alkalmas a kísérletezésre is. Az 1984-ben született, eredetileg operaénekesi tanulmányokat folytató Carolina Cardoso Rodrigues (Lina) a spanyol producer, Raül Refree segítségével hozta létre rendhagyó projektjét, amelyben a fado műfaj megkerülhetetlen nagyasszonya, az 1999-ben elhunyt és hazájában háromnapos nemzeti gyásszal búcsúztatott Amália Rodrigues keserédes dalait dolgozták fel.
Jazz/World ajánló

Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra ad szilveszteri koncertet a Pesti Vigadóban

Pontosan száz éve vette kezdetét a jazz-korszak, s keltek szárnyra az 1920-as, ’30-as, ’40-es évek örökzöld melódiái, melyeket az 1945 utáni Magyarországon, első ízben a Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra kelti életre korhű formában.
Jazz/World gyász

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.
Jazz/World gyász

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Jazz/World ajánló

Biblia Show a Zsidó Művészeti Napokon

Bibliai témájú történetekre, értékekre épülő pop-sanzonokból készít estet Kováts Kriszta színművész-énekesnő, a dalok zeneszerzője Wolf Péter, szövegírója Fábri Péter író lesz.