A vajdasági Topolyán (Backa Topola) született egy pedagógus házaspár fiaként. Első hangszerét, egy citerát tízévesen anyjától kapta, a hegedűt hatodikos korában vette a kezébe, az alsó fokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen (Mali Idos). A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva, kölcsönkért hegedűvel indult el Budapestre, ahol a Dresch Quartett tagja lett; azóta ingázik a magyar főváros és a magyar határtól három kilométerre fekvő vajdasági Palics között.

„Amikor eltanácsoltak az iskolától, akkor kaptam egy könyvet, Yehudi Menuhin Életreceptek című írását. Nagyon sok mindent lehet tanulni belőle, kezdve olyan témákkal, hogy miknek kell benne lenni egy hegedűtokban, egészen a zenéhez való hozzáállásig mindenről. De hát főleg a zenén keresztül tanul az ember. Ha valaki autodidakta, akkor biztos, hogy mindenhonnan próbál ellesni valamit. Nem lopni, hanem tulajdonképpen megpróbál mindent magába szívni, aztán átdolgozni." - nyilatkozta legkorábbi zenei inspirációi kapcsán egy korábbi interjúban.

Lajkó Félix zenéjét nem könnyű meghatározni. Muzsikájában fellelhető a kelet-közép-európai népzene, a jazz, a klasszikus zene, a rock és a blues hatása, eredeti módon ötvözi a folk, a jazz, a cigányzene és a zsidó klezmer muzsika elemeit. Saját bevallása szerint mindenféle zenét hallgat, számára nem a műfajok a fontosak, hanem a zene. Szeret sokat gyakorolni, bár nem rutinszerűen iskolázik: fölveszi a hangszert és muzsikál. Egy korábbi nyilatkozata szerint hét hegedűje és négy brácsája van, ezek közül legjobban egy 17. századi olasz, de nem márkás hegedűt szeret, amelynek hangzása puha és mégis erős.

Lajkó Félix sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott, játékával világszerte elbűvölte közönségét. Ő komponálta az 1998-as szarajevói kulturális fesztivál himnuszát, 2000-ben ő nyitotta meg a monacói Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot, s zenét írt a Velencei Biennále Új Atlantisz felé című projektjéhez. 2001-ben zenekarával vendége volt Pina Bausch világhírű német tánckoreográfus wuppertali fesztiváljának, fellépett a World Music Expón (Womex) is. Szülőföldjén, a vajdaságban 2009-ben turnézott először. Sokféle formációban játszott: tagja volt a Szabados György által alapított MaKUZ-nak (Magyar Királyi Udvari Zenekar), fellépett Varnus Xavér orgonaművésszel, Balázs János zongoraművésszel több alkalommal is improvizációs duóvá állt össze, szimfonikus-improvizatív koncertet adott a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Többször találkozott a hangverseny-pódiumon a román Alexander Balanescu hegedűvirtuózzal és a szerb Boban Markovic rézfúvós zenekarával is. A vezénylés ugyanakkor nem foglalkoztatja, az érdekli, ahogy Haydn vagy Johann Strauss vezették együttesüket: hangszerrel a kezükben.

Az "ördög hegedűsének" is nevezett zenész első lemezét épp húsz éve adta ki. 2009-ben jelent meg Brasnyó Antal brácsás társaságában készített különleges albuma, A bokorból, amelynek anyagát a Palics környéki erdőben vették fel. A két zenész két évvel később kilenc Makovecz Imre által tervezett épületben koncertezett, a turné anyaga CD-n is megjelent. A szuggesztív előadásmódjáról ismert virtuóz nemzetközileg is ismert és elismert. Mező című albuma (2013), amelyen csak citerán játszott, a World Music Chart Europe világzenei toplista élén állt - hasonlóra csak majdnem húsz évvel ezelőtt volt példa, akkor Sebestyén Márta egy felvétele került ilyen rangos helyre. A napokban két lemeze is megjelent: a Végtelen című szimfonikus lemezét a Budafoki Dohnányi Zenekarral készítette, míg a másikat Lajkó Félix - Balázs János Jelszó címmel adta ki.

Lajkó Félix volt Mundruczó Kornél 2008-ban bemutatott, Delta című filmjének zeneszerzője, s egyben főszereplője is, miután a rendező Bertók Lajos színművész halála után őt kérte fel erre. A Duna-deltában játszódó alkotás elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, s a legjobb filmzenének járó díját is. Két éve Lajkó írta annak a dokumentumfilmnek a zenéjét, amelyet Szerbia az Oscar-díjra nevezett. Lajkó Félix filmes munkái mellett a színház számára is dolgozik, komponál balettelőadáshoz, többek közt Bozsik Yvett koreográfiájához. Jancsó Miklós róla forgatta Játssz Félix, játssz! című kisfilmjét.

Lajkó Félix 1993-ban - a Dresch Quartettel - megkapta a Magyar Rádió eMeRTon díját, 1999-ben a Magyar Művészetért díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. 2000-ben Szabadka díszpolgára lett, idén év elején a vajdasági magyar zenei kultúra nagyköveteként a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) aranyplakettjét vehette át.

Negyvenedik születésnapja alkalmából Lajkó Félix Maraton címmel ad koncertsorozatot 2014. december 19. és 2015. február 28. között, ennek első állomása Szabadka, az utolsó pedig a budapesti Művészetek Palotája lesz.