Jazz/World

Az ördög magyar hangja – 20 éves a Quimby Ékszerelmére című lemeze

2019.11.29. 20:05
Ajánlom
Nagyjából konszenzus van a körül a magyar popkultúrában, hogy az Ékszerelmére Kiss Tibiék pályafutásának eddigi kreatív csúcspontja, egyben a magyar könnyűzene elmúlt 30 évének egyik legjobb lemeze. Az album idén 20 éves, a zenekar jubileumi turnéra is viszi a lemezanyagot. Úgy gondoltuk, mi is futunk vele egy kört. Ebben segítségünkre van Balanyi Szilárd, a Quimby billentyűse.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a Dunaújváros-Budapest tengelyen – a srácok korábbi gimnáziumi zenekarának romjain – alakult Quimby már az évtized közepén az egyik legsikeresebb hazai klubzenekar volt, aztán azzal, hogy két saját kiadású lemez, pontosabban egy kazetta (A Sip Of Story) és egy lemez (Jerrycan Dance) után nagykiadóhoz igazolt, és az akkoriban több alternatív zenekart is bevásárló Polygramnál megjelent Majom-tangó című lemezzel (bár azon még szerepelt néhány angol nyelvű dal, a Quimby korábban ugyanis kizárólag angolul énekelt) átváltott magyarra, nem csak egyfajta identitásváltáson ment keresztül, de szintet is lépett.

Az első teljesen magyar nyelvű lemezével, a Diligrammal („Diligramm, kiadja a Polygram” – hangzott a korabeli rádióreklám) a zenekar már minden közepesebb és nagyobb budapesti játszóhelyet megtöltött és vidéken is egyre sikeresebb lett. A Hol volt, hol nem volt című klipes dalt (a videót a későbbi játékfilmrendező Antal Nimród készítette) ronggyá játszotta a hazai klipcsatorna, a Z+, és tulajdonképpen várható is volt, benne is volt a levegőben, hogy jön a még nagyobb, a valódi, nagy áttörés.

73

73 (Fotó/Forrás: quimby.hu)

És az meg is érkezett az Ékszerelmére című lemezzel. Az album nem csak a Quimby akkori lendületes, zaklatott, bohém, elszállt, akkor még bájosan szétesett belvilágának pontos dokumentációja, de az ezredforduló előtti, a körüli Budapest hangulatait is magán viseli, a modernizálódó, egyszerre gyorsuló és elidegenedő, de közben rettentően fűtött, éppen leginkább a partikultúrában pörgő város színét és visszáját.

Angyal (sőt, méreten aluli angyalok!), ördög (és az ördög magyar hangja), kobold, gyönyörű android, bárpult, szúrós szagú aldehid, műköröm és műanyag gomb, a Hold, a háztetőn végighúzott szív, valamint

legyen a gépnek halleluja, hányok az édestől és izzadok a sóstól, nem vagyok én részeg / csak hát igen-igen kába, ahol a halál parfümillatú / pokolra hív a randevú, unom a dealert, unom a pápát / a szentelt vizet és a marihuánát,

és így tovább – az alapértelmezett Kiss Tibi-bestiárium és -toposzrendszer a maga teljességében felvonul a lemezen, plusz a nem kevés idézhető és idézni való fordulat.

„Amúgy más dolgunk se volt, mint zenélni, zenét hallgatni, bulizni. Sülve főve együtt voltunk, folyamatosan próbáltunk. Szeretem ezt a lemezt, mert tele van ötlettel. Az is igaz, hogy mai aggyal sokkal okosabban vennénk fel és sokkal állatabbul is szólna. De az akkor volt, most meg most van” – mesél Balanyi Szilárd a lemez készítéséről, „Arra, hogy pontosan hogyan kezdtünk neki, nem emlékszem. Arra igen, hogy a Pedofíling és az Olé zenei alapja már korábban megíródott, mert azt Tibivel ketten az Az ördög éve című Réz András darabhoz írtuk, aminek ezek voltak a nyitányai az első és második felvonásban. 1999 nyarát Gerdesits Faszival kettesben töltöttük az első pesti lakásomban, ahol előkészítettük az albumot. Rengeteg témát, dallamot rögzítettünk és vadásztunk a jó dobhangokra. Én így, ennek a lemeznek a munkálatai alatt ismerkedtem a számítógéppel.”

quimby4-194955.jpg

Sziget 25 (Fotó/Forrás: quimby.hu)

Igen, a számítógép: az Ékszerelmére azért eléggé másképp szól, mint az, amit a Quimby addig csinált. A dalokban akkor újnak és különlegesnek ható „gépi” megoldások ülnek a hangszeres zene alatt, vibrálnak közöttük; az elektronikus tánczene hatásai, hiphop-grúvok, a pszichedelikus elszállásokra rásegítő effektek. „Abban az időben nyakig benne voltunk a zenehallgatásban” – meséli Balanyi. „Herbie Hancock elektronikus albumaitól a parti-zenéken keresztül mindent hallgattunk. Éppen ezért szerettük volna frissíteni a hangzást, és tettük is, amennyire az akkori tudásunk engedte.”

Most, a 20 éves évfordulón a Quimby – szokásával ellentétben, hiszen a zenekarnak amúgy nem kenyere a nosztalgia, nem is éltek eddigi pályafutásuk során ilyen gesztusokkal – turnéra viszi az Ékszerelmére albumot. „Azt mi is éreztük, hogy ez egy mérföldkő a zenekar életében, ezért ezt a lemezt hajlandóak vagyunk megünnepelni a közönséggel. Más lemezzel nem csinálnánk ezt, de az Ékszerelmére kivétel” – mondja a zenész. A koncertkörút már elindult, Szilárd szerint „nagyon jól működik, nagyon jó és érdekes érzés ezeket a dalokat élőben előadni. Visszahoz valamit a múltból, ami jó, lendületes és bizsergető.”

A végére pedig már csak egyetlen, az obligát zárókérdés marad: milyennek tűnik mai füllel (vagy fejjel?) az Ékszerelmére. „Pont olyannak, amit ma jobban csinálnék” – mondja Balanyi és ezzel az önreflektív gesztussal valamennyire el is üti a nosztalgia élét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Jazz/World ajánló

Ráadáskoncertet ad Charlie triója a BJC-ben

A nagy érdeklődésre való tekintettel február 20-án a telt házas este nyolc órai koncert után fél tízkor is fellép a Trio Special a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Bartók jazzköntösben a Sárik Péter Trióval

Bartók Béla születésének 143. évfordulója alkalmából ad koncertet a Sárik Péter Trió március 25-én 19 órától az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World videó

Jó hír – már meghallgatható a Dresch Quartet új albumának dala

„Ha van egy jó érzés, akkor azt elkezdem dalként építeni” – meséli a Kossuth-díjas Dresch Mihály, aki Quartetjével 2022 novemberében az EFG London Jazz Fesztiválon lépett fel. A koncert felvételéből március 8-án jelenik meg a Live in London című album.
Jazz/World ajánló

Világsztárok érkeznek áprilisban a Budapest Ritmóra

Mások mellett Salif Keita, Gérald Toto, Gaye Su Akyol és a BCUC is fellép a főváros legnagyobb világzenei fesztiválján április 11. és 13. között.