Jazz/World

Az ördög magyar hangja – 20 éves a Quimby Ékszerelmére című lemeze

2019.11.29. 20:05
Ajánlom
Nagyjából konszenzus van a körül a magyar popkultúrában, hogy az Ékszerelmére Kiss Tibiék pályafutásának eddigi kreatív csúcspontja, egyben a magyar könnyűzene elmúlt 30 évének egyik legjobb lemeze. Az album idén 20 éves, a zenekar jubileumi turnéra is viszi a lemezanyagot. Úgy gondoltuk, mi is futunk vele egy kört. Ebben segítségünkre van Balanyi Szilárd, a Quimby billentyűse.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a Dunaújváros-Budapest tengelyen – a srácok korábbi gimnáziumi zenekarának romjain – alakult Quimby már az évtized közepén az egyik legsikeresebb hazai klubzenekar volt, aztán azzal, hogy két saját kiadású lemez, pontosabban egy kazetta (A Sip Of Story) és egy lemez (Jerrycan Dance) után nagykiadóhoz igazolt, és az akkoriban több alternatív zenekart is bevásárló Polygramnál megjelent Majom-tangó című lemezzel (bár azon még szerepelt néhány angol nyelvű dal, a Quimby korábban ugyanis kizárólag angolul énekelt) átváltott magyarra, nem csak egyfajta identitásváltáson ment keresztül, de szintet is lépett.

Az első teljesen magyar nyelvű lemezével, a Diligrammal („Diligramm, kiadja a Polygram” – hangzott a korabeli rádióreklám) a zenekar már minden közepesebb és nagyobb budapesti játszóhelyet megtöltött és vidéken is egyre sikeresebb lett. A Hol volt, hol nem volt című klipes dalt (a videót a későbbi játékfilmrendező Antal Nimród készítette) ronggyá játszotta a hazai klipcsatorna, a Z+, és tulajdonképpen várható is volt, benne is volt a levegőben, hogy jön a még nagyobb, a valódi, nagy áttörés.

73

73 (Fotó/Forrás: quimby.hu)

És az meg is érkezett az Ékszerelmére című lemezzel. Az album nem csak a Quimby akkori lendületes, zaklatott, bohém, elszállt, akkor még bájosan szétesett belvilágának pontos dokumentációja, de az ezredforduló előtti, a körüli Budapest hangulatait is magán viseli, a modernizálódó, egyszerre gyorsuló és elidegenedő, de közben rettentően fűtött, éppen leginkább a partikultúrában pörgő város színét és visszáját.

Angyal (sőt, méreten aluli angyalok!), ördög (és az ördög magyar hangja), kobold, gyönyörű android, bárpult, szúrós szagú aldehid, műköröm és műanyag gomb, a Hold, a háztetőn végighúzott szív, valamint

legyen a gépnek halleluja, hányok az édestől és izzadok a sóstól, nem vagyok én részeg / csak hát igen-igen kába, ahol a halál parfümillatú / pokolra hív a randevú, unom a dealert, unom a pápát / a szentelt vizet és a marihuánát,

és így tovább – az alapértelmezett Kiss Tibi-bestiárium és -toposzrendszer a maga teljességében felvonul a lemezen, plusz a nem kevés idézhető és idézni való fordulat.

„Amúgy más dolgunk se volt, mint zenélni, zenét hallgatni, bulizni. Sülve főve együtt voltunk, folyamatosan próbáltunk. Szeretem ezt a lemezt, mert tele van ötlettel. Az is igaz, hogy mai aggyal sokkal okosabban vennénk fel és sokkal állatabbul is szólna. De az akkor volt, most meg most van” – mesél Balanyi Szilárd a lemez készítéséről, „Arra, hogy pontosan hogyan kezdtünk neki, nem emlékszem. Arra igen, hogy a Pedofíling és az Olé zenei alapja már korábban megíródott, mert azt Tibivel ketten az Az ördög éve című Réz András darabhoz írtuk, aminek ezek voltak a nyitányai az első és második felvonásban. 1999 nyarát Gerdesits Faszival kettesben töltöttük az első pesti lakásomban, ahol előkészítettük az albumot. Rengeteg témát, dallamot rögzítettünk és vadásztunk a jó dobhangokra. Én így, ennek a lemeznek a munkálatai alatt ismerkedtem a számítógéppel.”

quimby4-194955.jpg

Sziget 25 (Fotó/Forrás: quimby.hu)

Igen, a számítógép: az Ékszerelmére azért eléggé másképp szól, mint az, amit a Quimby addig csinált. A dalokban akkor újnak és különlegesnek ható „gépi” megoldások ülnek a hangszeres zene alatt, vibrálnak közöttük; az elektronikus tánczene hatásai, hiphop-grúvok, a pszichedelikus elszállásokra rásegítő effektek. „Abban az időben nyakig benne voltunk a zenehallgatásban” – meséli Balanyi. „Herbie Hancock elektronikus albumaitól a parti-zenéken keresztül mindent hallgattunk. Éppen ezért szerettük volna frissíteni a hangzást, és tettük is, amennyire az akkori tudásunk engedte.”

Most, a 20 éves évfordulón a Quimby – szokásával ellentétben, hiszen a zenekarnak amúgy nem kenyere a nosztalgia, nem is éltek eddigi pályafutásuk során ilyen gesztusokkal – turnéra viszi az Ékszerelmére albumot. „Azt mi is éreztük, hogy ez egy mérföldkő a zenekar életében, ezért ezt a lemezt hajlandóak vagyunk megünnepelni a közönséggel. Más lemezzel nem csinálnánk ezt, de az Ékszerelmére kivétel” – mondja a zenész. A koncertkörút már elindult, Szilárd szerint „nagyon jól működik, nagyon jó és érdekes érzés ezeket a dalokat élőben előadni. Visszahoz valamit a múltból, ami jó, lendületes és bizsergető.”

A végére pedig már csak egyetlen, az obligát zárókérdés marad: milyennek tűnik mai füllel (vagy fejjel?) az Ékszerelmére. „Pont olyannak, amit ma jobban csinálnék” – mondja Balanyi és ezzel az önreflektív gesztussal valamennyire el is üti a nosztalgia élét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Vizuál

Paul Almásy válogatott fotográfiáiból rendezett tárlatot a Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház A képírás mestere – Paul Almásy címmel rendezett kiállítást a világhírű franciaországi magyar fotóriporter munkáiból, mely május 11. és június 6. között látogatható.
Könyv

Alföldi Róbert dedikálja közelmúltban megjelent hangoskönyveit

Személyre szóló üzenettel viszi házhoz a Wolt május 14-én, péntek délután azokat Hungaroton gondozásában megjelent lemezeket, amelyeken Alföldi Róbert olvassa fel a magyar és világirodalom három klasszikusát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Megjelent a Zűrös Banda 2021 című új lemeze

A Zűrös második lemeze a 2021 címet viseli, egy nehéz évben született, de tele alkotó energiákkal és saját számokkal! A zenekar talán nem is fejezhette volna be jobbkor az albumot, hiszen itt a nyitás: a lemezbemutatóra már élőben, közönség előtt kerül sor a Fonó nagytermében június 4-én.
Jazz/World hír

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.