Jazz/World

Az ősi japán dobok

2008.05.04. 00:00
Ajánlom
Aki hallott már vagy egy tucat japán dobot egyszerre szólni, vagyis hallott taiko zenét, az az ősidőket idéző törzsi hangzástól, a jazz ritmusáig sok mindent felfedezni vélhetett ebben a sajátos előadási stílusban. Bármelyiket is hallotta, igaza volt: a taiko dobot valószínűleg már több ezer éve használják Japánban, míg a taiko stílus csak a huszadik században lett sikertörténet.

A második világháború végén egy Ogucsi Daihacsi nevű japán jazzdobos hazatért Nagano tartománybeli otthonába. Egy rokona azzal kereste meg, hogy állapítsa meg, vajon tényleg egy régi taiko, azaz japándob-kottát talált-e a család relikviái között. A város öregjei kibogozták a jeleket, Ogucsi pedig megpróbálta lejátszani a ritmust. Hagyomány ide vagy oda, a jazzdobos izgalmasabbá tette a monoton régi zenét, s ezzel egy új stílus alapjait teremtette meg, ami aztán pár évtized alatt meghódította az egész világot. A modernizált ritmusokat fesztiválokon adta elő egyre több dobos kíséretében. Megalakult az Osuwa-Daiko együttes, amely a taiko stílus úttörője lett. Az együttesbe nem feltétlenül képzett dobosok kerültek, s ebből Ogucsi úgy kovácsolt erényt, hogy megosztotta az egyes ritmusokat a dobosok között. Kevesebb és egyszerűbb ütések jutottak egy zenészre, az összhangzás mégis ugyanaz maradt.

Különböző hangolású dobokat választott, s mindegyiknek megvolt a maga szerepe a zene hangzásában és dinamikájában. Némelyik zenész egyszerre több dobon is játszott, amelyek a jazzdobokhoz hasonlóan lettek felállítva.

A taiko stílus hamar sikeres lett Japánban, majd az Egyesült Államokban, s végül a világ más részein is. A gyors szárnyalás azonban nem csak a lenyűgöző ritmusoknak volt köszönhető. A háború utáni Japán kulturális közhangulatára egyszerre volt jellemző a pusztulás előtti értékekhez való vágyódás és a múlt elutasítása. Az 1952-es San Franciscó-i békeszerződés után, amely által az ország visszanyerte hivatalos szuverenitását, Japán új identitását kereste. A koreai háború elindította az országot a gazdasági fellendülés útján, ugyanis a Koreában állomásozó amerikai csapatok utánpótlását Japánon keresztül biztosították. Ezáltal az európai Marshall-segélyhez hasonló rendszerben nyersanyagokat és az újjáépítéshez szükséges eszközöket importálhattak. A termelés ismét teljes kapacitással beindult, gyors és tartós gazdasági növekedés indult el, s nem egészen húsz évvel a háború után a tokiói olimpia a szigetországot látványosan a nemzetközi közösség egyenjogú tagjává tette. Az ötkarikás játékokon nagy szerepet kapott a japán előadó-művészet, azon belül is a taiko együttesek az Osuwa-Daiko csoporttal az élen, azaz a japán identitás részévé vált a hagyományokhoz visszanyúló, ugyanakkor az újat is magába fogadó taiko.

Külön utat járt be azonban a japán vidék, mert a városok gazdasági növekedése csak később hozta meg a vidéknek is a jólétet. A gazdaságilag leszakadt területeket a kormányzat egy népművészetet megőrző törvénnyel próbálta felzárkóztatni, és kulturális fesztiválok, kiállítások sorát szervezték meg, amelyeken a helyi közösségek mutatkoztak be. Ezeken a rendezvényeken a taikoegyüttesek is bemutatkoztak. Ennek hatására egyre több ilyen formáció alakult, s mára Japánban már több ezer ilyen együttes létezik.

Az amerikai sikertörténet is hasonló alapokról indult. A nyugati parton az 1960-as években japán származású amerikaiak tették ismertté a taikót. Nem ment könnyen. Az Egyesült Államokban a politikai helyzet miatt nem volt könnyű japánnak lenni, de a hatvanas évek emberi jogi mozgalmai ezeket a feszültségek feloldották, és az ott élő japánok visszataláltak is kulturális örökségükhöz. Ehhez a taikón keresztül vezetett az út, és a műfaj büszkeségük szimbólumává vált. Ma már az Egyesült Államokban mintegy 150 taiko együttes létezik, sok nem japán származású zenésszel, az egyik legnagyobb fesztiválnak pedig San Francisco ad otthont. A taiko hangjai Európáig is elhallatszottak, 2000 óta Magyarországon is alakult (Kelet-Európában elsőként) japándob-csoport.

Míg a modern taiko históriája alig hét évtizedet ölel fel, a taiko dob használata több ezer évre nyúlik vissza. A szó japánul azt jelenti, "kövér dob", noha meglehetősen sokféle alakú és méretű változata létezett. A hangszer sok tekintetben hasonlít a kínai és koreai dobokra, amelyek a 4–10. század táján érkezhettek az országba. Azt is feltételezik, hogy az egyik típusú taiko dob egészen Indiából került az országba a buddhizmus terjedésével. Ezután, a japán kézművesek munkái során alakult ki jellegzetes formájuk.

A hangszert eredetileg csatákban használták az ellenség elrettentésére, később, az 1500-as években parancsok kiadására és a hadsereg mozgásának koordinálására is bevetették. Ez volt ugyanis az egyetlen hangszer, amely a csatatér másik végében is még hallható volt. Fennmaradt rajzokból kiderül, hogy a harcban egy katona vitte a hátán a taikót, amelyet két katona ütött két oldalról.

A harcokban betöltött szerep mellett a hangszer főleg a császári udvar kultúrájában kapott nagy szerepet. A 7–8. században ugyancsak a buddhizmussal az országba kerülő gagaku zene egyik fő hangszere volt a taiko, vagyis annak néhány, rendkívül díszes változata. A gagaku zene a legrégebb óta játszott uralkodói udvari zene a világon, amely még ma is felcsendül a japán császár szórakoztatására.

Egyes források szerint a taikót már mintegy 4000 évvel ezelőtt is használták, és feltehetően a falvakban a különböző tevékenységek jelzésére szólaltatták meg. Egyszerű ritmusokat használtak a vadászat során, a vihar közeledtének jelzésére vagy az asszonyoknak jelezték a száradó hús vagy gyümölcsök behozatalának idejét. S mivel ezek a jelek kiemelten fontosak voltak a hétköznapokban, az emberek életének egy fő eleme lett a taiko, és azt tartották, hogy a dobban istenek laknak.

Később már csak a vallási vezető szólaltathatta meg, és ez a szokás a sintó és a buddhista vallások elterjedésével sem változott. Így az egyetlen hangszer, amelyet szentélyekben és templomokban tartottak, a taiko volt. Csak kivételes alkalmakkor játszottak rajta, és csak olyan ember férhetett hozzá, akinek a közösség vezetője erre engedélyt adott. Ebben az időben a taikón többnyire egyedül, esetleg párban játszottak.

Ez a kivételezett helyzetet ma már sokezer ember élvezheti. Workshopok, fesztiválok népszerűsítik az ősi japán dobok erejét, és külön weboldalon tudhatjuk meg, hogyan kell saját taiko csoportot alakítani. Szenegálból, Írországból, Indonéziából, és még ki tudja, mely pontjáról a világnak érkeznek taikoegyüttesek a nemzetközi rendezvényekre, és adják bele a jellegzetes japán zenébe egy kicsit mind a maguk kultúráját. És a sikertörténetnek még nincs vége...

(2008. május 7. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - A Kijima Taiko Dobegyüttes (Japán) koncertje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Színház

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.
Jazz/World

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tom Jones és Jamie Cullum is fellép a jövő évi VeszprémFesten

Megvan a július 12. és 18. tartandó VeszprémFest két világsztárja. Már érkeznek a programok, a szervezők rendkívül gazdag kínálatot ígérnek.
Jazz/World klippremier

Egyedül a hangszerparkban – Négy dal Barabás Lőrinc készülő lemezéről

A Fidelio közönsége hallhatja elsőként Barabás Lőrinc legújabb számait, amik a következő szólólemezen is szerepelnek majd. Hangerőt fel, húszperces koncert következik az egyik legizgalmasabb jazztrombitástól.
Jazz/World fonó

Adventi dalokkal készülnek az ünnepre – Elindult a Fonó online sorozata

November 29-én útjára indult a Fonó online sorozata, melybe hétről hétre bárki bekapcsolódhat. Kubinyi Júlia népdalénekes, a Fonó népzenei művészeti vezetője adventi énekeket tanít vasárnaponként az érdeklődőknek, december 2-án pedig Gyimesi est várja a közönséget a virtuális Fonóban.
Jazz/World hír

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Jazz/World videoklip

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.