Jazz/World

„Az összes népdalnak örökérvényű üzenete van”

Tímár Sára-interjú
2020.10.11. 10:10
Ajánlom
Nádasdy Fanni, Paár Julianna és Tímár Sára útja a Zeneakadémián fonódott össze, ahol rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy hasonló cél lebeg a szemük előtt: bebizonyítani, hogy hangszerek nélkül is ütősen hangzanak a magyar népdalok. A Dalinda 2015 óta koncertezik, és Kína és India után idén a WOMEX közönsége előtt mutatkozhat be. Tímár Sárával, a Dalinda vezetőjével beszélgettünk.

A cappella, női témák – ilyen hívószavakkal nem a népzene jutna elsőre eszembe.

A népdalénekesi tanulmányaink során azt vettük észre, hogy nagyon sok ének szól hétköznapi eseményekről. Ha tüzetesebben áttanulmányozzuk a népzenei anyagot, tisztán kirajzolódik az, hogy számos jelesnapi énekünk mellett rengeteg népdal szól az emberi életfordulókról.

Akarva akaratlanul az első lemezünk fontos női témákat érint, azokat a dalokat dolgoztuk fel, amik megszólítottak minket.

Mivel ezek a népdalok mindannyiunkról mesélnek, úgy szerkesztettük a tematikát, hogy bemutassák a női életutat is.

Mennyire aktualizálhatók ezek a témák egy 21. századi nőre?

Szerencsére van már olyan rálátásunk erre a gazdag szövegvilágra, hogy könnyen kiválasztjuk azt, amit aktuálisnak érzünk. Számunkra nagyon fontos, hogy hitelesek legyünk előadóként, és az is fontos, hogy ne olyan szöveget énekeljünk a városi embereknek, ami számukra érthetetlen. Éppen ezért kerüljük a túlzsúfolt, táji kifejezésekkel teli szövegeket. Szinte

az összes népdalnak örökérvényű üzenete van, legyen szó szerelemről, bánatról, hitről. Olyan gyönyörű költői képeket hordoznak népdalaink, amik egyenértékűek a szépirodalmi szövegekkel.

timar-sara-portre09-133922.jpg

Tímár Sára

Mindig tematikusan gyűjtitek össze a dalokat?

Ez változó. Ha zenekarral énekel az ember, általában egy tájegység dalait veszi elő. Egy a cappella formáció sokkal szabadabb tud lenni, nagyobb merítésből válogathat: kisebb témák is előkerülhetnek, most éppen a rabság történetét dolgozzuk fel. Ez összecseng azzal, amit globálisan átéltünk a karantén alatt – hogy mindenki beszorult az otthonába és kicsit elidegenedett a társadalomtól. Még a saját rokonainktól is távolságot kellett tartanunk, ami egy nagyon nehéz élethelyzet, viszont gyönyörűen ki lehet fejezni a népdalokkal. Ennek terápiás jellege is van. Visszatérve a kérdésedre, sokat gondolkodunk tematikákban például ünnepek kapcsán, de szerintünk épp az az a cappella szépsége, hogy kis- és nagymerítéssel is dolgozhatunk.

Gyakran jellemzitek a zenéteket „indaszerűként”. Ezek szerint ez a vegyes merítésre értendő?

Az a szép ebben a kifejezésben, hogy nagyon sok mindent mögé lehet érezni. Utal arra, hogy sokszínű szövegvilágot tudunk hozni, de arra is, hogyan építjük egymás mellé a hangzásokat, a vokálokat. Ezek indaszerűen kapcsolódnak, fonódnak egybe. Emellett három teljesen eltérő karakterű nő, énekhang, személyiség találkozik a színpadon, és azt is figyeljük, hogy tudjuk egymást támogatni, emelni a produkcióban.

timar-sara-portre01-133922.jpg

Tímár Sára

Nagyobb kihívást jelent a cappella formációként alkotni, mint nagyzenekarban?

Megvannak az előnyei és hátrányai is. Az csodálatos dolog, hogy mekkora tárházból dolgozhatunk, viszont fizikailag és szellemileg nagyon megterhelő egy teljes órán át összpontosítani szövegre, dallamra, belépésekre. Nagyon komoly munkát és sok próbát igényel. Rendszeresen újraértelmezzük a szerepeket, próbáljuk megtalálni, kinek mi illik a karakteréhez. Hozzászoktunk, hogy egy zenekar esetében fronthölgyek vagy szólisták vagyunk, itt viszont meg kell tanulnunk csapatként dolgozni. Gyönyörű feladat.

Egy korábbi interjúban említettétek, hogy a karantén után „edzőtáborban” hangoltátok újra össze az intonációitokat.

Igen. A karantén előtt szépen összeértek a hangjaink, és izgalmas volt megtapasztalni, hogyan lehet ezt újraépíteni három hónap kihagyás után. Egy zenekarral sokkal könnyebb felvenni a fonalat, mint egy a cappella formációval, és a barátságunk szempontjából is fontos volt, hogy végre újra láthatjuk egymást.

Ősszel jelenik meg a második albumotok. Mire számíthat a hallgatóság?

Tavaly november-december felé vettük fel a lemezt, és nagyon szerettük volna hús-vér közönség előtt bemutatni, nem pedig online térben. Emiatt csúsztattuk őszre az alkalmat.

Míg az első lemez egy nő útjáról, az asszonysorsról szólt, a második albumon sokkal koncentráltabban vettünk elő kisebb lelki folyamatokat.

Talán ez kevésbé tematikus, de ha a kis blokkokat vesszük, most is olyan témákat dolgoztunk fel, amik a ma emberét érintik. Hangzásában sokkal kreatívabb és kísérletezőbb, mint a korábbi, szerintünk sokszínűbbre is sikerült. Kíváncsiak vagyunk, hogy fogadja a közönség.

Rengeteg izgalmas helyen felléptetek már, de a WOMEX-re most mentek először. Mit jelent számotokra ez a lehetőség?

Külföldön eddig Kínában és Indiában turnéztunk, továbbá Csehországban is voltunk egy világzenei fesztiválon. Itthon is koncerteztünk már a legnagyobb koncerttermekben. Ennek ellenére úgy érezzük, a Womex egy teljesen más közeg lesz, mint amikkel a korábbi helyeken találkoztunk. Nagyon várjuk, mert a világ minden tájáról jönnek hasonló stílusú zenekarok, jeles koncert- és fesztiválszervezők, menedzserek, akik szinte fejvadászként hallgatják a koncerteket. Hatalmas szakmai elismerés, és nagyon megtisztelő számunkra, hogy 1600 jelentkező közül mi képviselhetjük Magyarországot a Womexen. Egy zenész számára nagyon fontos a közönség szeretete, az pedig különleges élmény, ha ezt a szakmai közönség is elismeri.

 

(Fejlécfotó: Galán Géza)

A magyar Dalinda is az idei Womex fellépői közé került

Kapcsolódó

A magyar Dalinda is az idei Womex fellépői közé került

A magyar Dalinda zenekar is fellép az őszi budapesti világzenei expón. A Womex szervezői hétfőn mások mellett mexikói, algériai, kolumbiai, szlovén, ghánai, marokkói, dél-koreai, amerikai és spanyol előadót is bejelentettek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Első magyar előadóként lépett fel Lukács Miklós az idén 30 éves Jazzopen Stuttgarton

A Jazzopen Stuttgarton debütált Lukács Miklós, Omar Sosa és Paolo Fresu közös projektje. A fellépés a Stuttgarti Liszt Intézet és a JazzFest Budapest együttműködésében valósult meg, a tervek szerint a három művész a közeljövőben Budapesten is bemutatja projektjét.
Jazz/World kritika

Korhatár a csillagos ég – beszámoló a Toto veszprémi koncertjéről

A világhírű, háromszoros Grammy-díjas Toto zenekar koncertjét hónapok óta várta a közönség, az eső azonban váratlanul érkezett 20-án a csontszáraz júliusi hetek után. A VeszprémFest eseményét szabad tér helyett az Arénában tartották.
Jazz/World ajánló

Kultúrák találkozása – LURA margitszigeti koncertje előtt mesélt

A Lisszabonban született, zöld-foki szigeteki származású, vibráló hangú énekesnő, LURA, fesztiválok, szabadtéri színpadok, európai és amerikai klubok visszatérő vendége, aki hamisíthatatlan előadásmódjával ragadja magával közönségét.
Jazz/World hír

Október 6-áig pályázhatnak a fiatal tehetségek a Jazz Showcase-re

Tizennyolcadik alkalommal hirdeti meg tehetségbörzéjét a Müpa, amelynek célja a hazai alkotó- és előadó-művészeti színtér feltörekvő tehetségeinek felkutatása és felkarolása.
Jazz/World interjú

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.