Jazz/World

Az újító jazzgitár tervezője 100 éve született

2015.06.09. 08:09
Ajánlom
Les Paul amerikai gitáros, az egyik legnépszerűbb elektromos gitár, a Gibson Les Paul tervezője. Hatása szinte felmérhetetlen a jazzre és a rockzenére, Keith Richards szerint "ő építette azt az utat, amelyen jelenleg is haladunk".

1915. június 9-én Lester Polfus néven született Wisconsin államban, Waukesha városkában. Nyolcévesen kapta első harmonikáját, majd néhány zongoraórát is vett, zenei képzése ezzel véget is ért. Kottát olvasni, legalábbis a legenda szerint később sem tanult meg, de muzikalitása révén erre nem is volt szüksége. Rövid ideig a bendzsóval "flörtölt", majd kikötött a gitár mellett. Tizenhét évesen otthagyta az iskolát és zenésznek állt, hillbilly és jazz rádióműsorokban szerepelt Rhubarb Red művésznéven.

Már országszerte ismert (rádió)zenész volt, amikor 1941-ben szerelgetés közben áramütés érte. Túlélte, majd Los Angelesbe költözött, ahol fürge futamaival egyre nagyobb népszerűségre tett szert, kísérte a világsztár Bing Crosbyt és az általa bálványozott Nat King Cole-t is. Az áttörésre 1947-ig kellett várnia, amikor saját stúdiójában az akkoriban forradalminak számító többsávos felvétellel kísérletezve nyolc elektromos gitár hangját játszotta egymásra. A sikert nem sokáig élvezhette: egy autóbaleset miatt egy éves pihenőre kényszerült, karját kis híján amputálni kellett.

Felépülése után egy Mary Ford nevű fiatal gitáros-énekesnővel társult, akit nemsokára feleségül is vett. A duó az ötvenes évek elejétől ontotta a népszerű jazzstandardek sajátos átiratait, mint amilyen a Tiger Rag, a Mockin' Bird Hill, a How High the Moon és a poplistákat is megjárt Vaya con Dios. A kritika szapulta őket rendesen, de Pault ez nemigen izgatta, ő a közönségét akarta és tudta is szórakoztatni.

Egy évtized után a sikersorozat, majd a házasság is véget ért, Paul lényegében visszavonult. A hetvenes években készített néhány albumot a gitár mesterének számító Chet Atkins és Al DiMeola társaságában, majd ismét felhagyott a felvételekkel. A kilencvenes évek elején váratlanul egy négylemezes válogatással örvendeztette meg rajongóit, erre több tucatnyi vadonatúj dal is felkerült. A legendás gitáros hetente egyszer zenélt is egy New York-i klubban. Les Paul kilencvenedik születésnapjára készítette el első rocklemezét: a korongon csodálói és tanítványai - köztük Eric Clapton, Buddy Guy, Keith Richards, Jeff Beck, Sting, Steve Miller, Richie Sambora - játszottak vele duetteket. Érdekesség, hogy az ő nevéhez fűződik a valaha lemezen kiadott legrövidebb szám is: az 1955-ben megjelent Magic Melody, Part Two című korongon két hang hallható, hossza egy másodperc. Ennek megértéséhez tudni kell: sok rádiós lemezlovas panaszkodott, hogy a Magic Melody című szám vége a "levegőben lóg" - meg is kapták a hiányolt lezárást, csak külön lemezen.

A zenészt nemcsak a zene, hanem maga a hangszer is érdekelte, s mivel elégedetlen volt az akkoriban kapható elektromos gitárokkal, otthon kezdte bütykölni őket. A csaknem két évtizedes kísérletezés eredménye lett az 1952-ben a Gibson cég által piacra dobott Les Paul, az egyik legnépszerűbb sorozatban gyártott elektromos gitár. A cég az első terveket még visszautasította, de végül igent mondtak, és némi áttervezés után Les Paul néven hozták forgalomba a hangszert. A siker elsöprő volt, a gitárosok fele nemsokára ezen játszott (a másik fele Fender Stratocasteren). A Gibson Les Pault azóta is gyártják, számtalan modell készült belőle, többek között Jimmy Page, Slash, Gary Moore és Eric Clapton nevével fémjelezve. Keith Richards, a Rolling Stones gitárosa úgy fogalmazott: Les Paul nélkül a későbbi nemzedékek képviselői vécétisztítással és nem zenével foglalatoskodnának, "ő építette azt az utat, amelyen jelenleg is haladunk".

Les Paul 94 évesen, 2009. augusztus 13-án halt meg tüdőgyulladásban. A legrangosabb zenei kitüntetést, a Grammy-díjat zenészként és életművéért is megkapta, máig egyetlenként a rock és az amerikai feltalálók dicsőségcsarnokába is bekerült, szülővárosában múzeum őrzi emlékét. Az általa tervezett ikonikus gitár prototípusa, a Fekete Szépségnek nevezett hangszer, amelyen haláláig játszott, februárban majdnem százmillió forintnak megfelelő összegért kelt el egy árverésen.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A hazai jazz sztárjaival ünnepli a 70-et Zsoldos Béla

Zsoldos Béla egyike azon keveseknek, akik a hazai jazz világában felbecsülhetetlen tudással rendelkeznek az ütőhangszerek világáról: komponista, előadóművész, több mint húsz éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Hetvenedik születésnapja alkalmából különleges koncertre készül a Müpában január 27-én.
Jazz/World ajánló

Megjelent Lukács Miklós első szólólemeze

A Fonó gondozásában jelent meg 2021 végén Lukács Miklós, a hazai kortárs zene legsokoldalúbb előadójának első cimbalom szólólemeze, a No Man’s Land. Az album a világon egyedülálló módon csak a cimbalom eszköztárát használja a lemezen hallható kísérleti elektronikán keresztül is. A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.
Jazz/World hír

FSZEK Zenei Gyűjteményébe került Gonda János hagyatéka

Gonda János, a magyar jazz kiemelkedő alakja január 11-én lett volna 90 éves. Halála előtt a Zenei Gyűjteménynek adományozta dokumentumgyűjteményét. A hagyaték a katalogizálás, és a digitalizálás után fokozatosan kutathatóvá, közkinccsé válik.
Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!
Jazz/World ajánló

Világhírű vendégekkel és az Átlátszó Hanggal kezdi az évet a Modern Art Orchestra

A Modern Art Orchestra Art of Virus című kezdeményezésének egyes számú ágának műveit hallhatja a közönség január 16-án a BMC-ben Vajda Gergely és ifj. Kurtág György, a projekt két zeneszerzőjének közreműködésével.