Jazz/World

"Az Úr Charlie Parkert választotta"

2013.01.13. 07:05
Ajánlom
Esterházy Péter megmondta, de idelent ki szavatolja Parker elsőségét? Julio Cortázar nyomán Vázsonyi Jánosék - írja január 6-án a Budapest Jazz Clubban adott Jazz+Próza estjükről ZIPERNOVSZKY KORNÉL.

Legezzünk egy kicsit. Két hete egy olyan könyvről volt szó ebben a rovatban, amely a jazztörténet leghíresebb alakjainak legendáit a történeti hűség jegyében dekonstruálja, vagyishogy lehántja a hagyma héját. Ugyanez a legendárium bukkant fel egészen más formában és merítésben a Budapest Jazz Clubban Vízkereszt napján, amikor Vázsonyi János kvartettje és Varga Tamás színész adtak Parker-estet.

A produkció ritka kivételnek számít, hogy ugyanis jazz és irodalom ezúttal nem kioltották, hanem erősítették egymást. Ennek a borzasztóan egyszerűnek tűnő követelménynek a megvalósítása átkozottul nehéz. Arról, hogy a jazzt hogyan lehet prózában megszólaltani, még lesz szó. Irodalmi produkciót legalább ilyen nehéz úgy jazzel kísérni, hogy kívül-belül méltó legyen a témájához, de ne nyomja el azt - mindenek előtt akusztikusan. A Parker-estnek ez a józan belátás adta meg az esztétikai alapját is: vállaltan illusztratív szerepe volt a zenének, ugyanúgy elősegítette a dramaturgia érvényesülését, mint a jó filmzene. Vázsonyi és Varga Tamás színész nagy összhangban vezették végig az esten a hallgatóságot: Varga Vázsonyit "vezényelte", Vázsonyi pedig kvartettjét, Becze Gábor nagybőgőst, Görgényi Gábor dobost és Kardos Dániel gitárost.

A koncepció azt is magával hozta, hogy Parker híres számait nem a be-bop kirobbanó és mindent elsöprő expresszivitásával szólaltatták meg, hanem inkább jelzésszerűen. Csakhogy ezek a múlhatatlanul örökzöld letétek így is teljes koncertélményt nyújtottak. A zenekar egyedül a ráadásban engedett a posztmodern és az irónia csábításának: Parker egyik klasszikusát, a Donna Lee-t K-európai kuplészöveggel adták elő: "Várj, kislány el ne hidd, hogy egyszer még az életben én visszajövök hozzád..." (Az alábbi videón egy korábbi Vázsonyi-Esterházy-Parker est felvétele látható - a szerk.)

A jazzről magyarul beszélő prózafelolvasás ugyancsak több, nyelvi és kulturális áttételt tudatosított a BJC közönségében. Egy Parker halálának (1955) részleteit ecsetelő újságcikk adott ihletet Julio Cortázarnak, hogy megírja pályájának egyik kiemelkedően fontos novelláját. Az üldöző először '59-ben jelent meg a Las armas secretas (A titkos fegyverek) című kötetében, egyébként ugyanitt közölte azt az írását is, amelyből később a Nagyítás című korszakalkotó Antonioni-film készült. Az argentín Cortázar (1914-1984) életét és munkásságát meghatározta, hogy európai is volt, és nem sajnálta az időt és a fáradságot kapunyitogatásra, közvetítésre.

Az üldöző interpretációjára alapuló műsorukat Vázsonyi, Varga és Esterházy Péter, ha jól tudom, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a 2009-es Múzeumok Éjszakáján mutatták be. Esterházy a '90-ben megjelent Hrabal könyvéből olvasott fel, amelynek Harmadik fejezete erősen támaszkodik Cortázar szövegére : "...kézbe vette és intertextualizálta, bravúros mondatok (kiéi? mindegy) ülnek a tanúk padján." A Hrabal könyve tehát nem csak a cseh, hanem az argentín író-példakép gondolatait is folytatja, cikkem címe is innen származik. Ne vegyék szerénytelenségnek, de fel kell rá hívjam a figyelmet, hogy Cortázar írásának elbeszelője, a jazzkritikus Bruno, Parker barátja és biográfusa Esterházynál más alakban tér vissza: ő az úristen (aki meg akar tanulni szaxofonozni, ezért is választja, azaz veszi magához Parkert).

De miért az üldöző a novella címe, amikor a szenvedélybetegségétől űzött Parkerről mindenkinek olyan hihetetlen történetek jutnak eszébe, amilyeneket például Cortázar is belekomponál írásába, mint hogy egyszer hazafelé a metrón, az ülés alatt felejtette a szaxofonját? Az üldöző, ami egyébként egy dél-amerikai kisregény-antológia címadó darabja is volt már negyven éve az Európa Kiadónál, erre is választ ad: "Johnny [Parker alteregója - a szerk.] az üldöző, nem őt üldözik, életének minden pillanata a vadászt, nem pedig az űzött vadat érő véletlenek sorozata. Senki sem tudhatja, mit is üldöz Johnny, pedig üldöz valamit, és az benne van az Amorous-ban meg a marihuanában, az elképesztő fejtegetéseiben, a visszaesésekben, a Dylan Thomas füzetben és mindenben, ami Johnny, ami ez a szegény ördög, és ez a valami felmagasztalja, egy képtelen lényt formál belőle: kéz és láb nélküli vadászt, nyulat, mely egy alvó tigris körül futkározik." (Scholz László fordítása)

A jazztörténeti tények és Cortázar lendületes, nagyívű írásának összefüggéseinél maradva le kell szögezni, hogy Parker életéről azóta, hogy ez a novella megszületett, sokkal többet tudunk. Akit mélyebben érdekel a téma, annak például a Bird Lives! című monográfia ajánlható Ross Russell tollából. Cortázar kulcsregényt írt, a főhős neve Johnny Carter, egyik pártfogója Pannonica bárónő, akinek lakosztályában Bird meghalt, Tica néven szerepel. Ezzel egyébként vége is Tica és a történelmi személy hasonlóságainak, a bárónő sem a kábítószerezésben, sem az ágyban nem volt Parker társa. Parker haláláról akkor majdnem az egész világ csak egy bulvárlap rosszindulatú cikkei nyomán tájékozódott. A fenti idézetben hivatkozott szám, az Amorous minden bizonnyal a Lover Man, a könyvbeli Streptomicyne pedig nyílván a Klactoveedsedtene. Nem egészen világos, hogy amikor az Out of Nowhere-ről például valós címmel beszél Cortázar egyes szám első személyű elbeszélője, akkor mindezekre miért volt szükség.

Mindenesetre tény, hogy a Lover Man leghírhedtebb felvételén Parker alig volt magánál, és természetesn a rosszul sikerült, egyesek szerint gyalázatos felvételt józanul már nem vállalta. A paradoxonok - mint  hogy életében jazzklubot neveztek el róla New York-ban, ám hamarosan ki is tiltották onnan - adják a Parker-legendárium esszenciális darabjait. Az elbeszélés nehézségeit az olvasó már Bruno nézőpontjából átéli, aki már nem tud (könyvéhez) használható mondatokat kipréselni barátjából, a lecsúszott zseniből, aki éppen a tükörképről magyaráz neki, ahelyett, hogy zenei dolgokat világítana meg neki. Mélyebben jazzben ücsörgő olvasóknak néhány, inkább jelentéktelen részletet nem szabad komolyan venni, például a blues-zal kapcsolatosan, hogy az ne lett volna kitüntetetten fontos Parkernek. Cortázar Carterének skizofrén tünetei is vannak, ez nem tekinthető teljesen bizonyítottnak Parker esetében. A novella mai, jazzkedvelő olvasója Carter helyenként zavaros monológjaival tud legkevésbé azonosulni. Egyébként ezeket sem Esterházy, sem a két író szövegeit mesterien vegyítő Varga Tamás nem nagyon vette át. Nagyon gazdag viszont a novellának az a rétege, amely megmutatja a Carter környezetében élő emberek különböző, főleg őt védeni próbáló viszonyulásait hozzá.

Jazz és irodalom tud úgy keveredni, mint a tej és a víz, de amikor kevésbé avatott prózaíró próbálja meg a jazz rögtönzését és más formai jegyeit reprodukálni, sokszor csak felvizezett italra hasonlít az eredmény. Cortázar és Esterházy olvasói, illetve Vázsonyiék hallgatói viszont igazi esszenciában részesültek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Első ízben adják át a Fonó-díjakat

A jazz és a népzene művészeit, produkcióit díjazza a Fonó. Vasárnap online formában tekinthetik meg a nézők a díjátadót.
Jazz/World interjú

„A zene célja, hogy értéket teremtsen” – interjú Ülkei Dáviddal

Ülkei Dávid a Modern Art Orchestra szaxofonistája, akit a big band mellett több, a hazai zene legérdekesebb és kivétel nélkül kimagasló színvonalú formációjából is ismerhetünk már. Dávid mesél nekünk hangszerének kiválasztásáról, művészi prioritásairól és a MAO-val való kapcsolatáról. (X)
Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Egy teljes hét zene és együttlét: Fonó Selection

Ebben az időszakban még fontosabb az egymásra figyelés, a beszélgetés, a másik szempontjainak megértése, a támogatás. A Fonó Selection sorozata idén erről szól. Hétfőtől kezdve minden reggel 8 órakor podcastban beszélgetnek a szakma részvevői, művészek, intézményvezetők, újságírók a piac szereplőit mozgató kérdésekről, esténként pedig duó formációban különleges művészek találkozásaira kerülhet sor, így együtt lép fel Dresch Mihály és Tóth Viktor, Bede Péter és Unger Balázs, Kacsó Hanga és Szabó Dániel, Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza, Varga Veronika és Réti Benedek, ifj Szerényi Béla és Fekete Márton. A hét vasárnap a Fonó 25 díj átadásával zárul, amely a közönség és a szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze, tíz kategóriában díjazzák az alkotókat. A Fonó Selection tartalmai ingyenesen érhetők el a Fonó YouTube- és Facebook-csatornáján.
Jazz/World magazin

Chick Corea – Hogyan kezdjünk ismerkedni a legendás billentyűs zenéjével?

Összeszedtünk tíz felvételt – stúdiólemezeket és élő felvételeket egyaránt –, amelyek remekül bevezetnek Chick Corea világába, ha még nem ismered a művészetét. Azok számára pedig, akik ismerik már az életművet, lehetőséget teremtünk az emlékezésre.