Jazz/World

"Az Úr Charlie Parkert választotta"

2013.01.13. 07:05
Ajánlom
Esterházy Péter megmondta, de idelent ki szavatolja Parker elsőségét? Julio Cortázar nyomán Vázsonyi Jánosék - írja január 6-án a Budapest Jazz Clubban adott Jazz+Próza estjükről ZIPERNOVSZKY KORNÉL.

Legezzünk egy kicsit. Két hete egy olyan könyvről volt szó ebben a rovatban, amely a jazztörténet leghíresebb alakjainak legendáit a történeti hűség jegyében dekonstruálja, vagyishogy lehántja a hagyma héját. Ugyanez a legendárium bukkant fel egészen más formában és merítésben a Budapest Jazz Clubban Vízkereszt napján, amikor Vázsonyi János kvartettje és Varga Tamás színész adtak Parker-estet.

A produkció ritka kivételnek számít, hogy ugyanis jazz és irodalom ezúttal nem kioltották, hanem erősítették egymást. Ennek a borzasztóan egyszerűnek tűnő követelménynek a megvalósítása átkozottul nehéz. Arról, hogy a jazzt hogyan lehet prózában megszólaltani, még lesz szó. Irodalmi produkciót legalább ilyen nehéz úgy jazzel kísérni, hogy kívül-belül méltó legyen a témájához, de ne nyomja el azt - mindenek előtt akusztikusan. A Parker-estnek ez a józan belátás adta meg az esztétikai alapját is: vállaltan illusztratív szerepe volt a zenének, ugyanúgy elősegítette a dramaturgia érvényesülését, mint a jó filmzene. Vázsonyi és Varga Tamás színész nagy összhangban vezették végig az esten a hallgatóságot: Varga Vázsonyit "vezényelte", Vázsonyi pedig kvartettjét, Becze Gábor nagybőgőst, Görgényi Gábor dobost és Kardos Dániel gitárost.

A koncepció azt is magával hozta, hogy Parker híres számait nem a be-bop kirobbanó és mindent elsöprő expresszivitásával szólaltatták meg, hanem inkább jelzésszerűen. Csakhogy ezek a múlhatatlanul örökzöld letétek így is teljes koncertélményt nyújtottak. A zenekar egyedül a ráadásban engedett a posztmodern és az irónia csábításának: Parker egyik klasszikusát, a Donna Lee-t K-európai kuplészöveggel adták elő: "Várj, kislány el ne hidd, hogy egyszer még az életben én visszajövök hozzád..." (Az alábbi videón egy korábbi Vázsonyi-Esterházy-Parker est felvétele látható - a szerk.)

A jazzről magyarul beszélő prózafelolvasás ugyancsak több, nyelvi és kulturális áttételt tudatosított a BJC közönségében. Egy Parker halálának (1955) részleteit ecsetelő újságcikk adott ihletet Julio Cortázarnak, hogy megírja pályájának egyik kiemelkedően fontos novelláját. Az üldöző először '59-ben jelent meg a Las armas secretas (A titkos fegyverek) című kötetében, egyébként ugyanitt közölte azt az írását is, amelyből később a Nagyítás című korszakalkotó Antonioni-film készült. Az argentín Cortázar (1914-1984) életét és munkásságát meghatározta, hogy európai is volt, és nem sajnálta az időt és a fáradságot kapunyitogatásra, közvetítésre.

Az üldöző interpretációjára alapuló műsorukat Vázsonyi, Varga és Esterházy Péter, ha jól tudom, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a 2009-es Múzeumok Éjszakáján mutatták be. Esterházy a '90-ben megjelent Hrabal könyvéből olvasott fel, amelynek Harmadik fejezete erősen támaszkodik Cortázar szövegére : "...kézbe vette és intertextualizálta, bravúros mondatok (kiéi? mindegy) ülnek a tanúk padján." A Hrabal könyve tehát nem csak a cseh, hanem az argentín író-példakép gondolatait is folytatja, cikkem címe is innen származik. Ne vegyék szerénytelenségnek, de fel kell rá hívjam a figyelmet, hogy Cortázar írásának elbeszelője, a jazzkritikus Bruno, Parker barátja és biográfusa Esterházynál más alakban tér vissza: ő az úristen (aki meg akar tanulni szaxofonozni, ezért is választja, azaz veszi magához Parkert).

De miért az üldöző a novella címe, amikor a szenvedélybetegségétől űzött Parkerről mindenkinek olyan hihetetlen történetek jutnak eszébe, amilyeneket például Cortázar is belekomponál írásába, mint hogy egyszer hazafelé a metrón, az ülés alatt felejtette a szaxofonját? Az üldöző, ami egyébként egy dél-amerikai kisregény-antológia címadó darabja is volt már negyven éve az Európa Kiadónál, erre is választ ad: "Johnny [Parker alteregója - a szerk.] az üldöző, nem őt üldözik, életének minden pillanata a vadászt, nem pedig az űzött vadat érő véletlenek sorozata. Senki sem tudhatja, mit is üldöz Johnny, pedig üldöz valamit, és az benne van az Amorous-ban meg a marihuanában, az elképesztő fejtegetéseiben, a visszaesésekben, a Dylan Thomas füzetben és mindenben, ami Johnny, ami ez a szegény ördög, és ez a valami felmagasztalja, egy képtelen lényt formál belőle: kéz és láb nélküli vadászt, nyulat, mely egy alvó tigris körül futkározik." (Scholz László fordítása)

A jazztörténeti tények és Cortázar lendületes, nagyívű írásának összefüggéseinél maradva le kell szögezni, hogy Parker életéről azóta, hogy ez a novella megszületett, sokkal többet tudunk. Akit mélyebben érdekel a téma, annak például a Bird Lives! című monográfia ajánlható Ross Russell tollából. Cortázar kulcsregényt írt, a főhős neve Johnny Carter, egyik pártfogója Pannonica bárónő, akinek lakosztályában Bird meghalt, Tica néven szerepel. Ezzel egyébként vége is Tica és a történelmi személy hasonlóságainak, a bárónő sem a kábítószerezésben, sem az ágyban nem volt Parker társa. Parker haláláról akkor majdnem az egész világ csak egy bulvárlap rosszindulatú cikkei nyomán tájékozódott. A fenti idézetben hivatkozott szám, az Amorous minden bizonnyal a Lover Man, a könyvbeli Streptomicyne pedig nyílván a Klactoveedsedtene. Nem egészen világos, hogy amikor az Out of Nowhere-ről például valós címmel beszél Cortázar egyes szám első személyű elbeszélője, akkor mindezekre miért volt szükség.

Mindenesetre tény, hogy a Lover Man leghírhedtebb felvételén Parker alig volt magánál, és természetesn a rosszul sikerült, egyesek szerint gyalázatos felvételt józanul már nem vállalta. A paradoxonok - mint  hogy életében jazzklubot neveztek el róla New York-ban, ám hamarosan ki is tiltották onnan - adják a Parker-legendárium esszenciális darabjait. Az elbeszélés nehézségeit az olvasó már Bruno nézőpontjából átéli, aki már nem tud (könyvéhez) használható mondatokat kipréselni barátjából, a lecsúszott zseniből, aki éppen a tükörképről magyaráz neki, ahelyett, hogy zenei dolgokat világítana meg neki. Mélyebben jazzben ücsörgő olvasóknak néhány, inkább jelentéktelen részletet nem szabad komolyan venni, például a blues-zal kapcsolatosan, hogy az ne lett volna kitüntetetten fontos Parkernek. Cortázar Carterének skizofrén tünetei is vannak, ez nem tekinthető teljesen bizonyítottnak Parker esetében. A novella mai, jazzkedvelő olvasója Carter helyenként zavaros monológjaival tud legkevésbé azonosulni. Egyébként ezeket sem Esterházy, sem a két író szövegeit mesterien vegyítő Varga Tamás nem nagyon vette át. Nagyon gazdag viszont a novellának az a rétege, amely megmutatja a Carter környezetében élő emberek különböző, főleg őt védeni próbáló viszonyulásait hozzá.

Jazz és irodalom tud úgy keveredni, mint a tej és a víz, de amikor kevésbé avatott prózaíró próbálja meg a jazz rögtönzését és más formai jegyeit reprodukálni, sokszor csak felvizezett italra hasonlít az eredmény. Cortázar és Esterházy olvasói, illetve Vázsonyiék hallgatói viszont igazi esszenciában részesültek.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny
Színház

„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…” – interjú Dr. Kucsera Tamás Gergellyel

Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Lengyel-magyar barátság - Emszt/Koszowski Duó első lemeze

A Folks című albumon lengyel és magyar zeneszerzők művei szólalnak meg az alkotók átiratában, szoprán szaxofonon és zongorán.
Jazz/World ajánló

A legendás underground zenekar ráadáskoncertje

A Kontroll Csoport megalakulása 40. évfordulója alkalmából idén augusztusban egy koncert erejéig újra összeállt, viszont engedve a közönség kérésének október 22-én az A38 Hajón még egyszer színpadra lépnek, különleges vendégek társaságában.
Jazz/World ajánló

5 + 1 kötelező cikk egy vadonatúj Liszt Ünnep magazinból

Hogyan boldogulnak a fiatal, ragyogóan egyedi hangú nők ma a zeneiparban? Mi a titok, ami Oscar-díjig repítette Antonio Gades és Carlos Saura flamecofilmjét? Mit hallgat egy óvodás kisfiú, akinek az anyukája és az apukája is kiváló zongoraművész, és vajon ő maga is csodálatos zongorista lesz-e?
Jazz/World hír

A világ legjobb kiadói között a Fonó

A napokban tették közzé hírlevélben és a Womex (World Music Expo) weboldalán a világ legjobb világzenei kiadóinak nemzetközi listáját. A WOMEX Top Label 2021 listán egyetlen magyar kiadóként szerepel a Fonó.
Jazz/World ajánló

Fantasztikus hatos – friss díjnyertes jazzkompozíciók, amiket hallani kell!

Eltérő zenei univerzumok, izgalmas művészi elképzelések és koncepciók széles skálája, változatos témák és formációk, feltörekvő fiatalok és a szakma elismert tagjai, improvizáció és kötött formák: igen, ez mind belefér a jazz kategóriájába, és nincs annál jobb, mint látni és hallani a műfaj legizgalmasabb alkotóinak friss ötleteit!