Újra Budapestre jön a WOMEX, az egyik legnagyobb világzenei esemény. Idén a különleges helyzetre való tekintettel a rendezvények egy része online elérhető, de lesz néhány élő koncert, amit szerintünk sem lehet kihagyni október 22-24. között.

Ötödik Évszak

A zenekar énekesnője, Izabella Caussanel édesanyja magyar, édesapja francia, s ennek megfelelően az Ötödik Évszak mindkét nyelven énekel dalokat. Első lemezükön például egy magyar népdalt is hallani francia nyelven (Invertita).

Ötödik évszak

Hogy miként fér meg egymással ez a két világ, arról az énekesnő így beszélt: „A franciáknak nagyon idegen az egész népzene: cimbalom, hegedű – néznek, hogy ez mi, furcsa nekik, de ha elmagyarázod, hogy neked ebben mi tetszik, rájönnek, hogy nincs ehhez hasonló Franciaországban, és egy idő után elkezdik megszeretni, egyre kíváncsibbá válnak.”

zenéjükben fontos szerepe van az improvizációnak, a népdalok és a sanzonok hatásának egyaránt. Tagjai olyan hazai zenekarokban játszottak, mint Lajkó Félix bandája, a BudafolkBand, a Dresch Vonós Quartet és a Magyar Állami Népi Együttes. Az Ötödik Évszakban Hegedűs Máté (hegedű), Csoóri Sándor “Sündi” (brácsa, hosszúnyakú tambura, koboz, ének), Zimber Ferenc (cimbalom) és Szabó Csobán Gergő (bőgő, ének) játszik.

Magos

Legfőképpen kalotaszegi, mezőségi, székelyföldi, szatmári és dunántúli dallamokat játszik a 2008 márciusában, Székesfehérváron alakult Magos együttes. Tagjai közül többen tanárként dolgoznak zeneiskolákban. Nem csak az fontos számukra, hogy a népzenét hitelesen szólaltassák meg, hanem az is, hogy ezt a tudást továbbadják.

Magos együttes

Többször voltak gyűjtőúton, ami persze a 21. században jóval nehezebb feladat, mint ötven vagy száz évvel ezelőtt. Egy interjúban elárulták, hogy néz ki ez a gyakorlatban: felhívják telefonon Aladár bácsit, megkérdezik, tojnak-e a tyúkok, lemennek hozzá, esznek, isznak, beszélgetnek, aztán egy-két nap múlva előkerülnek a hangszerek és a felvevőkészülék.

Úgy vélik, a zenészeknek illik tudni különbséget tenni a különböző tájak stílusai között. Egyik prímásuk, Soós Csaba sokat tanult Neti Sanyi bácsi kalotaszegi prímástól, másik prímásuk, Kovács Márton a mezőségi zenéket ismeri jól, Enyedi Ágnes énekes és testvére, Tamás cimbalmos boncidai származású. „Nekünk, népzenészeknek is kötelességünk megmutatni a magyar népzene sokoldalúságát és mélységét” – mondta Enyedi Tamás.

Babra

„A tamburazene bódító párát eresztett a Kárpát-medence felett, mi pedig most kábultan szívjuk magunkba ezt a »nevettető-zokogtató«, dús, napfényes és légies muzsikát, ami úgy megcsiklandozza a lelket” – ilyen költőien fejezik ki zenéjük lényegét a Babra együttes tagjai.

Babra

Ők a délszláv és balkáni népek stílusából alakították ki saját hangjukat, hogy azzal rögtön megtalálják a helyüket a Budapest környéki táncházi életében. Talán mondani sem kell, hogy mennyire fontosak zenéjükben a tamburacsalád tagjai: négyük játszik a hangszer valamely típusán (Koller Dániel, Pozsonyi  Dávid, Babcsán Bence és Varga Veronika), Réti Benedek harmonikázik, hangzásukat a klarinét és a régies, többszólamú éneklés határozza meg.

A Babra első lemeze a Fonó kiadásában jelent meg, amely rögtön tizedik helyre került a World Music Charts Europe tavaly májusi listáján. A zenekar az elmúlt években a Budapest Ritmo fesztiválon, és több európai rendezvényen is fellépett.

Dalinda

Két éve üstökösként bukkant fel a hazai folkégbolton a Dalinda. Nem szokványos zenei világ az övék: egy a capella női trió, akik népdalokat énekelnek modern hatásoktól sem mentesen. Paár Julianna, Tímár Sára és Orbán Johanna a Zeneakadémia népzene szakán tanultak, hogy aztán hárman, három kacskaringós úton eljussanak a Dalinda megalapításáig.

Első lemezük révén rögtön túlléptek a hazai világzene célközönségén, természetes, egyszerűségében lenyűgöző hangjuk azoknak a szívét is meghódította, akiket kevésbé énekel a népdal. Pedig a népdal fontosságát mindennél erősebben hirdetik: „az összes népdalnak örökérvényű üzenete van, legyen szó szerelemről, bánatról, hitről. Olyan gyönyörű költői képeket hordoznak népdalaink, amik egyenértékűek a szépirodalmi szövegekkel” – mondta a lapunknak adott interjúban Tímár Sára.

Kapcsolódó

„Az összes népdalnak örökérvényű üzenete van”

Nádasdy Fanni, Paár Julianna és Tímár Sára útja a Zeneakadémián fonódott össze, ahol rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy hasonló cél lebeg a szemük előtt: bebizonyítani, hogy hangszerek nélkül is ütősen hangzanak a magyar népdalok. A Dalinda 2015 óta koncertezik, és Kína és India után idén a WOMEX közönsége előtt mutatkozhat be. Tímár Sárával, a Dalinda vezetőjével beszélgettünk.

Ez az első lemez azért is érdekes, mert a három nő önkéntelenül is női témákra talált: a lány- és az asszonysors állomásait érintik ezek a dalok. Idén ősszel jelenik meg második albumuk, azt ígérik, az elsőnél kísérletezőbb, sokszínűbb lesz. Még annál is? Izgatottan várjuk.

Lakatos Mónika

Második alkalommal nyeri el magyar zenész a WOMEX életműdíját, a Muzsikás után idén Lakatos Mónika kapja meg az elismerést (egyébként október 24-án, a Müpában). Az énekesnő arra is büszke, hogy ő az első cigány, akit így díjaznak.

Több mint húsz éve van a pályán, férjével, Rostás Mazsival alapították a Romengo zenekart, kettejük formációjával, a Romanimóval pedig egy olyan lemezzel hívta fel magukra a figyelmet, amely az egyszeri zenehallgatónak és az értékmentő szakmának egyaránt fontos: a 2017-es albumon cigány hallgatók és pörgetők hallhatók.

Lakatos Mónika hangjának nehéz ellenállni. Olyan zenei tradíció örököse, amelyet nem lehet megtanulni, csak beleszületni. „Amikor Mónika a színpadon énekel, nemcsak a saját hangját hallatja, de erőteljes, szuggesztív jelenlétébe belesűríti a felmenői örömét és bánatát is attól függően, hogy épp vidám pergetőt vagy szomorú hallgatót hallunk tőle” – írtuk róla korábban.

Hogy milyen ez a stílus, arra nem egyszerű számára válaszolni:

– mondta a lapunknak adott interjúban.

Új együttese, a családtagok részvételével működő Lakatos Mónika és a Cigány Hangok a WOMEX-en mutatja be első lemezét a Müpa színpadán.