Jazz/World

Balogh Kálmán: „A dallam közös, élő egység”

2019.10.10. 16:00
Ajánlom
Balogh Kálmán cimbalomművész 60. születésnapja alkalmából jubileumi koncertet ad a Zeneakadémián október 30-án. Az ünnepi koncert szellemi kerete a népzene lesz, de az akadémiai cimbalom-oktatás múltját és jelenét is érintik. Interjú.
opus_heima_1500x1000_060-125649.jpg

Balogh Kálmán (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

Az életed része a cimbalom, mégis hogyan látod ezt a tekintélyes hangszert?

Nagyon sokáig a cimbalom kicsi volt és hordozható, és pontosan 1874-ben változott meg, amikor a magyar Schunda Vencel József megépítette az első nagy cimbalmot. De én már annyira összenőttem a hangszerrel, hogy nekem ez a természetes, a méretét megtanultam kezelni. Egyébként, nagyon sok cimbalmom van, legalább tíz, különböző méretűek és sok szempont dönt abban, hogy mikor melyiket használom. Ha egy óvodában játszom, jobb egy kisebb, ami a gyerekeknek nem olyan ijesztő, ha hangszerbemutatóra hívnak, akár kettőt is viszek magammal. Nemrég egy régizenei koncertre például kis cimbalmot vittem, mert tökéletesen illeszkedett abba a hangzásba.

60. születésnapod alkalmából ünnepi koncertet adsz a Zeneakadémián, összegzésre készülsz?

Nem az összegzés szándéka indított el, mert az túl bonyolult lenne. A születésnapomat sem gondolom olyan nagyon komolyan, a 60 évnek nincs igazán súlya. Egyszerűen egy ünnepre készülök, és hálás vagyok, hogy ismét nagyszerű muzsikusokkal zenélhetek együtt.

A koncert alapvető szellemi kerete a népzene lesz, de természetesen kikerülhetetlen a népzene és a klasszikus zene találkozása.

Az akadémiai cimbalom-oktatás múltját is érintjük egy kicsit, mert mindannyian egy lánc tagjai vagyunk, a volt tanáraim és az ő tanáraik is. Az 1800-as évek vége felé indult el a cimbalom oktatása a Zeneakadémián, ezt összegezzük majd egy kedves kollegámmal, Szalai Andrással. Ő annak a Szalai Józsefnek a fia, aki Rácz Aladár egyik legjobb tanítványa volt.

Én szerencsés vagyok, mert mind a két magyar klasszikus úttól kaptam tanítást: az első tanárom Szöllős Beatrix volt, ő a Tarjáni Tóth Ida-féle egykori Magyar Zenede iskolájából kialakult vonalat vitte tovább, és egy teljesen másik, önálló vonal volt a Rácz Aladár-féle iskola. Az ő egyik legjobb tanítványa Gerencsér Ferenc volt, az én második tanárom. Nála kezdtem a konzit Miskolcon és nála fejeztem be az akkori Tanárképző Főiskolán.

opus_heima_1500x1000_085-125649.jpg

Balogh Kálmán (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

A te személyedben találkozott ez a két iskola?

Ezt lehet mondani, valóban. Ugyan nem követtem a klasszikus zenét olyan mértékben, hogy klasszikus cimbalmosnak valljam magam,

az én vonalam mindig is a népzene volt, aztán az improvizáció és a világzene.

De nagyon örülök annak, hogy Szalai András mint zeneszerző, és mint előadóművész is komolyan tudja képviselni a klasszikus cimbalom irányt.

Bartókkal kezdünk, a Három csíkmegyei népdallal, amihez felkértem Herczku Ágnest és Juhász Zoltánt, hogy válogassanak egy kicsit ebből a gyűjtésből és bővítsék ki ezt a három dalt, aztán mi folytatjuk két cimbalommal Couperin és Scarlatti kora klasszikus zenéivel, Rácz Aladár repertoárjából. Mindkettőnknek kedves darabok ezek, én Feri bácsitól tanultam meg, András barátom pedig szinte az édesapjától. Utána Lukács Miklóssal folytatjuk, vele már az improvizáció, a népzene és a jazz határait feszegetjük, majd következik a Gipsy Cimbalom Band, akikkel azokból a jó kedvű, szórakoztató muzsikákból fogunk játszani, amelyekből a világzenei repertoárunkat alakítottuk ki.

A második részt a népzenének szentelem. Jönnek majd a cimbalmos tanítványok, Zimber Ferenc, Szabó Dániel és Gelencsér János, akik már végeztek a Zeneakadémia Népzene Tanszékén. Megmutatjuk, hogy milyen munka folyik itt nálunk, beszélünk egy kicsit az oktatásról és tanár kollegáim is jönnek, Doór Róbert, Árendás Péter, Vizeli Balázs és a három énekesünk magyar folklórt is fog énekelni, Herczku Ágnes, Básits Branka és Szalóki Ági.

opus_heima_1500x1000_113-130324.jpg

Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band feat. Branka (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

Miért tartod ennyire fontosnak a tanszéken zajló munka bemutatását?

Így telnek a mindennapjaim, a hetem első része a tanításról szól, az utánpótlásról, az új generációkról. Tanítok a Zeneakadémián, de Vácott is, meg a budapesti konziban is.

Mégiscsak abban a korban vagyok, amikor az foglalkoztat, hogy mit tudunk átadni a következő generációknak.

Nagyon fontosnak tartom megmutatni azt, hogy van Népzene Tanszék a Zeneakadémián - Bartók és Kodály és sok mindenki más munkássága után ez egy teljesen logikus következmény. Meg kellett születnie. Richter Pál tanszékvezetőt is megkértem, hogy mutassa be a fiatal tanszakot. Másrészt, mindig a népzene volt a legfontosabb az életemben, ezért ilyen erős ez a kötődés, és ezért akarom megmutatni.

A népzene alatt mit értesz, a magyar hagyományt, vagy tágabb értelemeben gondolsz rá?

Tágabb értelemben a népzene nem szűkíthető le arra az idő és történelmi keretek közé szorított repertoárra, amit autentikus folklórként határozunk meg. A mai napig vannak olyan kultúrák, ahol még a saját természetes közegében él a muzsika, ahol olyan élő organizmusként viselkedik, mint egy szervezet. Befogadja, ami befogadható a számára, átalakítja és létrehoz belőle valami újat. A magyar népzene is ilyen volt, csak a közösség ízlése határozta meg, hogy mi maradt meg és mit hagyott el.   

Ha a népzenei rétegeket vizsgáljuk meg, akkor kiderül, hogy hihetetlen gazdag, fontos elemek vannak benne, amiket bárhonnan képes volt átvenni, akár egy olasz 17. századi táncdarab is beépülhetett egy magyar csárdásba. Az a megdöbbentő, hogy a nem írásbeli kultúrák egészen másképpen működtek. Az emberek többsége többszáz dalt tudott fejből és nagy természetességgel vették át a dallamokat szájhagyomány és fülhagyomány útján.

Egy-egy dallamkincs végig szaladt a Kárpát-medencében különböző, gyönyörűszép variációkban, és eljutott a legutolsó szegletekbe is.

Bár ugyanaz a dallamváz egész más karaktert, ritmust kaphat szlovák, magyar, román vagy cigány nyelven, de ettől még a dallam közös, élő egység. Inkább az érdekes a számomra, hogyan alakul a mai, városi ember ízlése és mi történik vidéken. Mit érzünk magunkénak, és hogyan lehet a tömegek felé nyitni egy olyan rétegzenéből, mint ma a népzene.

Akusztikus, autentikus

Balogh Kálmán 60

Zeneakadémia, október 30. 19:30

 

Fejléckép: Balogh Kálmán (Fotó: Heim Alexandra)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Jazz/World

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.
Színház

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tom Jones és Jamie Cullum is fellép a jövő évi VeszprémFesten

Megvan a július 12. és 18. tartandó VeszprémFest két világsztárja. Már érkeznek a programok, a szervezők rendkívül gazdag kínálatot ígérnek.
Jazz/World klippremier

Egyedül a hangszerparkban – Négy dal Barabás Lőrinc készülő lemezéről

A Fidelio közönsége hallhatja elsőként Barabás Lőrinc legújabb számait, amik a következő szólólemezen is szerepelnek majd. Hangerőt fel, húszperces koncert következik az egyik legizgalmasabb jazztrombitástól.
Jazz/World fonó

Adventi dalokkal készülnek az ünnepre – Elindult a Fonó online sorozata

November 29-én útjára indult a Fonó online sorozata, melybe hétről hétre bárki bekapcsolódhat. Kubinyi Júlia népdalénekes, a Fonó népzenei művészeti vezetője adventi énekeket tanít vasárnaponként az érdeklődőknek, december 2-án pedig Gyimesi est várja a közönséget a virtuális Fonóban.
Jazz/World hír

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Jazz/World videoklip

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.