Jazz/World

Balogh Kálmán: „A dallam közös, élő egység”

2019.10.10. 16:00
Ajánlom
Balogh Kálmán cimbalomművész 60. születésnapja alkalmából jubileumi koncertet ad a Zeneakadémián október 30-án. Az ünnepi koncert szellemi kerete a népzene lesz, de az akadémiai cimbalom-oktatás múltját és jelenét is érintik. Interjú.
opus_heima_1500x1000_060-125649.jpg

Balogh Kálmán (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

Az életed része a cimbalom, mégis hogyan látod ezt a tekintélyes hangszert?

Nagyon sokáig a cimbalom kicsi volt és hordozható, és pontosan 1874-ben változott meg, amikor a magyar Schunda Vencel József megépítette az első nagy cimbalmot. De én már annyira összenőttem a hangszerrel, hogy nekem ez a természetes, a méretét megtanultam kezelni. Egyébként, nagyon sok cimbalmom van, legalább tíz, különböző méretűek és sok szempont dönt abban, hogy mikor melyiket használom. Ha egy óvodában játszom, jobb egy kisebb, ami a gyerekeknek nem olyan ijesztő, ha hangszerbemutatóra hívnak, akár kettőt is viszek magammal. Nemrég egy régizenei koncertre például kis cimbalmot vittem, mert tökéletesen illeszkedett abba a hangzásba.

60. születésnapod alkalmából ünnepi koncertet adsz a Zeneakadémián, összegzésre készülsz?

Nem az összegzés szándéka indított el, mert az túl bonyolult lenne. A születésnapomat sem gondolom olyan nagyon komolyan, a 60 évnek nincs igazán súlya. Egyszerűen egy ünnepre készülök, és hálás vagyok, hogy ismét nagyszerű muzsikusokkal zenélhetek együtt.

A koncert alapvető szellemi kerete a népzene lesz, de természetesen kikerülhetetlen a népzene és a klasszikus zene találkozása.

Az akadémiai cimbalom-oktatás múltját is érintjük egy kicsit, mert mindannyian egy lánc tagjai vagyunk, a volt tanáraim és az ő tanáraik is. Az 1800-as évek vége felé indult el a cimbalom oktatása a Zeneakadémián, ezt összegezzük majd egy kedves kollegámmal, Szalai Andrással. Ő annak a Szalai Józsefnek a fia, aki Rácz Aladár egyik legjobb tanítványa volt.

Én szerencsés vagyok, mert mind a két magyar klasszikus úttól kaptam tanítást: az első tanárom Szöllős Beatrix volt, ő a Tarjáni Tóth Ida-féle egykori Magyar Zenede iskolájából kialakult vonalat vitte tovább, és egy teljesen másik, önálló vonal volt a Rácz Aladár-féle iskola. Az ő egyik legjobb tanítványa Gerencsér Ferenc volt, az én második tanárom. Nála kezdtem a konzit Miskolcon és nála fejeztem be az akkori Tanárképző Főiskolán.

opus_heima_1500x1000_085-125649.jpg

Balogh Kálmán (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

A te személyedben találkozott ez a két iskola?

Ezt lehet mondani, valóban. Ugyan nem követtem a klasszikus zenét olyan mértékben, hogy klasszikus cimbalmosnak valljam magam,

az én vonalam mindig is a népzene volt, aztán az improvizáció és a világzene.

De nagyon örülök annak, hogy Szalai András mint zeneszerző, és mint előadóművész is komolyan tudja képviselni a klasszikus cimbalom irányt.

Bartókkal kezdünk, a Három csíkmegyei népdallal, amihez felkértem Herczku Ágnest és Juhász Zoltánt, hogy válogassanak egy kicsit ebből a gyűjtésből és bővítsék ki ezt a három dalt, aztán mi folytatjuk két cimbalommal Couperin és Scarlatti kora klasszikus zenéivel, Rácz Aladár repertoárjából. Mindkettőnknek kedves darabok ezek, én Feri bácsitól tanultam meg, András barátom pedig szinte az édesapjától. Utána Lukács Miklóssal folytatjuk, vele már az improvizáció, a népzene és a jazz határait feszegetjük, majd következik a Gipsy Cimbalom Band, akikkel azokból a jó kedvű, szórakoztató muzsikákból fogunk játszani, amelyekből a világzenei repertoárunkat alakítottuk ki.

A második részt a népzenének szentelem. Jönnek majd a cimbalmos tanítványok, Zimber Ferenc, Szabó Dániel és Gelencsér János, akik már végeztek a Zeneakadémia Népzene Tanszékén. Megmutatjuk, hogy milyen munka folyik itt nálunk, beszélünk egy kicsit az oktatásról és tanár kollegáim is jönnek, Doór Róbert, Árendás Péter, Vizeli Balázs és a három énekesünk magyar folklórt is fog énekelni, Herczku Ágnes, Básits Branka és Szalóki Ági.

opus_heima_1500x1000_113-130324.jpg

Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band feat. Branka (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

Miért tartod ennyire fontosnak a tanszéken zajló munka bemutatását?

Így telnek a mindennapjaim, a hetem első része a tanításról szól, az utánpótlásról, az új generációkról. Tanítok a Zeneakadémián, de Vácott is, meg a budapesti konziban is.

Mégiscsak abban a korban vagyok, amikor az foglalkoztat, hogy mit tudunk átadni a következő generációknak.

Nagyon fontosnak tartom megmutatni azt, hogy van Népzene Tanszék a Zeneakadémián - Bartók és Kodály és sok mindenki más munkássága után ez egy teljesen logikus következmény. Meg kellett születnie. Richter Pál tanszékvezetőt is megkértem, hogy mutassa be a fiatal tanszakot. Másrészt, mindig a népzene volt a legfontosabb az életemben, ezért ilyen erős ez a kötődés, és ezért akarom megmutatni.

A népzene alatt mit értesz, a magyar hagyományt, vagy tágabb értelemeben gondolsz rá?

Tágabb értelemben a népzene nem szűkíthető le arra az idő és történelmi keretek közé szorított repertoárra, amit autentikus folklórként határozunk meg. A mai napig vannak olyan kultúrák, ahol még a saját természetes közegében él a muzsika, ahol olyan élő organizmusként viselkedik, mint egy szervezet. Befogadja, ami befogadható a számára, átalakítja és létrehoz belőle valami újat. A magyar népzene is ilyen volt, csak a közösség ízlése határozta meg, hogy mi maradt meg és mit hagyott el.   

Ha a népzenei rétegeket vizsgáljuk meg, akkor kiderül, hogy hihetetlen gazdag, fontos elemek vannak benne, amiket bárhonnan képes volt átvenni, akár egy olasz 17. századi táncdarab is beépülhetett egy magyar csárdásba. Az a megdöbbentő, hogy a nem írásbeli kultúrák egészen másképpen működtek. Az emberek többsége többszáz dalt tudott fejből és nagy természetességgel vették át a dallamokat szájhagyomány és fülhagyomány útján.

Egy-egy dallamkincs végig szaladt a Kárpát-medencében különböző, gyönyörűszép variációkban, és eljutott a legutolsó szegletekbe is.

Bár ugyanaz a dallamváz egész más karaktert, ritmust kaphat szlovák, magyar, román vagy cigány nyelven, de ettől még a dallam közös, élő egység. Inkább az érdekes a számomra, hogyan alakul a mai, városi ember ízlése és mi történik vidéken. Mit érzünk magunkénak, és hogyan lehet a tömegek felé nyitni egy olyan rétegzenéből, mint ma a népzene.

Akusztikus, autentikus

Balogh Kálmán 60

Zeneakadémia, október 30. 19:30

 

Fejléckép: Balogh Kálmán (Fotó: Heim Alexandra)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.
Jazz/World ajánló

Lakatos Mónika hagyományos oláh cigány hallgatókkal érkezik a Müpába

A bensőséges hangvételű, generációkon átívelő lírai dalokon keresztül az oláh cigányság kevéssé ismert arcával találkozhatunk november 12-én Müpa Fesztivál Színpadán.
Jazz/World ajánló

Jazz és világzenei átiratban szólalnak meg klasszikus zeneszerzők művei

A Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt dalait hallgathatjuk meg november 19-én a Klebersberg Kultúrkúriában.
Jazz/World ajánló

40 feledhetetlen dal Koncz Zsuzsa új válogatásalbumán

Így volt szép címmel dupla válogatásalbummal jelentkezett Koncz Zsuzsa, amelyen a legkedvesebb dalait válogatta össze a legelső eredeti felvételétől kezdve napjainkig. Ritkaságok, eddig még nyilvánosságra nem hozott felvételek is színesítik a páratlan pályafutás esszenciáját.