Jazz/World

Balogh Kálmán: „A dallam közös, élő egység”

2019.10.10. 16:00
Ajánlom
Balogh Kálmán cimbalomművész 60. születésnapja alkalmából jubileumi koncertet ad a Zeneakadémián október 30-án. Az ünnepi koncert szellemi kerete a népzene lesz, de az akadémiai cimbalom-oktatás múltját és jelenét is érintik. Interjú.
opus_heima_1500x1000_060-125649.jpg

Balogh Kálmán (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

Az életed része a cimbalom, mégis hogyan látod ezt a tekintélyes hangszert?

Nagyon sokáig a cimbalom kicsi volt és hordozható, és pontosan 1874-ben változott meg, amikor a magyar Schunda Vencel József megépítette az első nagy cimbalmot. De én már annyira összenőttem a hangszerrel, hogy nekem ez a természetes, a méretét megtanultam kezelni. Egyébként, nagyon sok cimbalmom van, legalább tíz, különböző méretűek és sok szempont dönt abban, hogy mikor melyiket használom. Ha egy óvodában játszom, jobb egy kisebb, ami a gyerekeknek nem olyan ijesztő, ha hangszerbemutatóra hívnak, akár kettőt is viszek magammal. Nemrég egy régizenei koncertre például kis cimbalmot vittem, mert tökéletesen illeszkedett abba a hangzásba.

60. születésnapod alkalmából ünnepi koncertet adsz a Zeneakadémián, összegzésre készülsz?

Nem az összegzés szándéka indított el, mert az túl bonyolult lenne. A születésnapomat sem gondolom olyan nagyon komolyan, a 60 évnek nincs igazán súlya. Egyszerűen egy ünnepre készülök, és hálás vagyok, hogy ismét nagyszerű muzsikusokkal zenélhetek együtt.

A koncert alapvető szellemi kerete a népzene lesz, de természetesen kikerülhetetlen a népzene és a klasszikus zene találkozása.

Az akadémiai cimbalom-oktatás múltját is érintjük egy kicsit, mert mindannyian egy lánc tagjai vagyunk, a volt tanáraim és az ő tanáraik is. Az 1800-as évek vége felé indult el a cimbalom oktatása a Zeneakadémián, ezt összegezzük majd egy kedves kollegámmal, Szalai Andrással. Ő annak a Szalai Józsefnek a fia, aki Rácz Aladár egyik legjobb tanítványa volt.

Én szerencsés vagyok, mert mind a két magyar klasszikus úttól kaptam tanítást: az első tanárom Szöllős Beatrix volt, ő a Tarjáni Tóth Ida-féle egykori Magyar Zenede iskolájából kialakult vonalat vitte tovább, és egy teljesen másik, önálló vonal volt a Rácz Aladár-féle iskola. Az ő egyik legjobb tanítványa Gerencsér Ferenc volt, az én második tanárom. Nála kezdtem a konzit Miskolcon és nála fejeztem be az akkori Tanárképző Főiskolán.

opus_heima_1500x1000_085-125649.jpg

Balogh Kálmán (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

A te személyedben találkozott ez a két iskola?

Ezt lehet mondani, valóban. Ugyan nem követtem a klasszikus zenét olyan mértékben, hogy klasszikus cimbalmosnak valljam magam,

az én vonalam mindig is a népzene volt, aztán az improvizáció és a világzene.

De nagyon örülök annak, hogy Szalai András mint zeneszerző, és mint előadóművész is komolyan tudja képviselni a klasszikus cimbalom irányt.

Bartókkal kezdünk, a Három csíkmegyei népdallal, amihez felkértem Herczku Ágnest és Juhász Zoltánt, hogy válogassanak egy kicsit ebből a gyűjtésből és bővítsék ki ezt a három dalt, aztán mi folytatjuk két cimbalommal Couperin és Scarlatti kora klasszikus zenéivel, Rácz Aladár repertoárjából. Mindkettőnknek kedves darabok ezek, én Feri bácsitól tanultam meg, András barátom pedig szinte az édesapjától. Utána Lukács Miklóssal folytatjuk, vele már az improvizáció, a népzene és a jazz határait feszegetjük, majd következik a Gipsy Cimbalom Band, akikkel azokból a jó kedvű, szórakoztató muzsikákból fogunk játszani, amelyekből a világzenei repertoárunkat alakítottuk ki.

A második részt a népzenének szentelem. Jönnek majd a cimbalmos tanítványok, Zimber Ferenc, Szabó Dániel és Gelencsér János, akik már végeztek a Zeneakadémia Népzene Tanszékén. Megmutatjuk, hogy milyen munka folyik itt nálunk, beszélünk egy kicsit az oktatásról és tanár kollegáim is jönnek, Doór Róbert, Árendás Péter, Vizeli Balázs és a három énekesünk magyar folklórt is fog énekelni, Herczku Ágnes, Básits Branka és Szalóki Ági.

opus_heima_1500x1000_113-130324.jpg

Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band feat. Branka (Fotó/Forrás: Heim Alexandra)

Miért tartod ennyire fontosnak a tanszéken zajló munka bemutatását?

Így telnek a mindennapjaim, a hetem első része a tanításról szól, az utánpótlásról, az új generációkról. Tanítok a Zeneakadémián, de Vácott is, meg a budapesti konziban is.

Mégiscsak abban a korban vagyok, amikor az foglalkoztat, hogy mit tudunk átadni a következő generációknak.

Nagyon fontosnak tartom megmutatni azt, hogy van Népzene Tanszék a Zeneakadémián - Bartók és Kodály és sok mindenki más munkássága után ez egy teljesen logikus következmény. Meg kellett születnie. Richter Pál tanszékvezetőt is megkértem, hogy mutassa be a fiatal tanszakot. Másrészt, mindig a népzene volt a legfontosabb az életemben, ezért ilyen erős ez a kötődés, és ezért akarom megmutatni.

A népzene alatt mit értesz, a magyar hagyományt, vagy tágabb értelemeben gondolsz rá?

Tágabb értelemben a népzene nem szűkíthető le arra az idő és történelmi keretek közé szorított repertoárra, amit autentikus folklórként határozunk meg. A mai napig vannak olyan kultúrák, ahol még a saját természetes közegében él a muzsika, ahol olyan élő organizmusként viselkedik, mint egy szervezet. Befogadja, ami befogadható a számára, átalakítja és létrehoz belőle valami újat. A magyar népzene is ilyen volt, csak a közösség ízlése határozta meg, hogy mi maradt meg és mit hagyott el.   

Ha a népzenei rétegeket vizsgáljuk meg, akkor kiderül, hogy hihetetlen gazdag, fontos elemek vannak benne, amiket bárhonnan képes volt átvenni, akár egy olasz 17. századi táncdarab is beépülhetett egy magyar csárdásba. Az a megdöbbentő, hogy a nem írásbeli kultúrák egészen másképpen működtek. Az emberek többsége többszáz dalt tudott fejből és nagy természetességgel vették át a dallamokat szájhagyomány és fülhagyomány útján.

Egy-egy dallamkincs végig szaladt a Kárpát-medencében különböző, gyönyörűszép variációkban, és eljutott a legutolsó szegletekbe is.

Bár ugyanaz a dallamváz egész más karaktert, ritmust kaphat szlovák, magyar, román vagy cigány nyelven, de ettől még a dallam közös, élő egység. Inkább az érdekes a számomra, hogyan alakul a mai, városi ember ízlése és mi történik vidéken. Mit érzünk magunkénak, és hogyan lehet a tömegek felé nyitni egy olyan rétegzenéből, mint ma a népzene.

Akusztikus, autentikus

Balogh Kálmán 60

Zeneakadémia, október 30. 19:30

 

Fejléckép: Balogh Kálmán (Fotó: Heim Alexandra)

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

8 kirándulóhely a Balaton körül, ahová elmehetsz idén nyáron

A hazai turizmus idén késve ébredezik. Miközben a legnépszerűbb célpontokat ellepik a látogatók, érdemes a kevésbé ismert helyszíneket is felkeresni. Összegyűjtöttünk néhány balatoni kirándulóhelyet, hogy legyen miből válogatni.
Plusz

„Legyetek jók, ha egyáltalán tudtok” – Néri Fülöp, a humoros szent

Alakját itthon szobor őrzi, életéből népszerű olasz film készült. A 425 éve elhunyt Néri Szent Fülöp azt vallotta, hogy könnyebb a vidám embert Isten útjára téríteni, mint a szomorút.
Klasszikus

Kocsis Zoltán születésnapján indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar bérleteinek értékesítése

Hét bérletet kínál a következő évadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az online értékesítés május 30-án indul.
Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Jimmy Cobb jazzdobos

A legendás amerikai zenész utolsóként távozott azok közül, akik játszottak Miles Davis ikonikus szextettjében és annak Kind of Blue című 1959-es albumán.
Jazz/World mti

Online készül a Fonó az őszi, 25. évfordulóra

Virtuálisan készül fennállásának 25. évfordulójára a Fonó Budai Zeneház, az intézmény a jubileum alkalmából 25 kategóriában várja a közönség véleményét június 15-éig arról, hogy melyek voltak az elmúlt két és fél évtized legemlékezetesebb estéi, zenéi, zenészei és lemezei a kulturális intézményben.
Jazz/World gyász

Elhunyt a Ghymes együttes billentyűse, Kún Csaba

A zenész 57 évesen, betegség következtében hunyt el.
Jazz/World hír

103 évesen újra slágerlistás lett Vera Lynn

Vera Lynn lett a legidősebb énekes, aki felkerült a legjobb 40 albumot jegyző brit slágerlistára, a 103 éves énekesnő legnépszerűbb dalainak 100 című gyűjteményével pénteken a lista 30. helyére került.
Jazz/World lemez

A magyar jazzlemez, amit egy koporsóműhelyben vettek fel

„Jazz a négy fal között” című sorozatunkban a Nigun Live Inem Sargfabrik című lemezét hallgatjuk meg.