Jazz/World

Balogh Kálmán, a háromoldalú cimbalomművész

2010.12.02. 11:00
Ajánlom
Balogh Kálmán cimbalomművészt a virtuozitáson túl a nyitott hozzáállása teszi naggyá.

Balogh Kálmán a Gipsy Cimbalom Banddel készített új lemezt, emellett a Beli Buba és MaToCsáv zenekarok tagja. Fellépett a Magony, a Muzsikás, a Jánosi, az Ökrös, a Téka, a Méta, a Zsarátnok, a Vízöntő, a Vasmalom, a svéd Orient Express, a bolgár Ralchev-kvartett, az angol Transglobal Underground, a spanyol Berregüetto, az amerikai Peter Ogi, a holland Sultan, valamint a Joel Rubin Jewish Ensemble együttesekkel is. A Budapest Fesztiválzenekarral Brahms Magyar táncait játszotta, turnézott a Brooklyni, illetve a Miami-i Szimfonikusokkal. A Népművészet Ifjú Mestere és eMeRTon díjas, a Zenekakadémia Népzene tanszékének tanára.

- Tizenegy éves korában a nagybátyja kezdte tanítani. Eljátszott már a gondolattal, hogy ha történetesen nem muzsikus családba születik, akkor is cimbalmos lett volna?

- Nem. Édesapám muzsikus családból származott, de nem lett muzsikus. Mivel én elég jól tanultam Miskolcon, azt terveztük, hogy műszaki pályára megyek. A nagybátyám, aki az Alkotmány utcában lakott Budapesten, odavitt a cimbalomhoz és mutatott egy román szirba dallamot. Tíz perc alatt megtanultam és visszajátszottam. Látta, hogy van érzékem hozzá és javasolta a szüleimnek, hogy taníttassanak. Én ugyan cigány családból származom, és volt a környezetemben néhány cigányzenész, de nem lettem városi cigányzenész, engem nem fogott meg az a stílus. Belenőttem a népzenébe, a táncház-mozgalomba, hamar kijutottam külföldre és láttam itthon is külföldi együtteseket fellépni. Láttam, hogy a cimbalom megszólaltatásának több módja van. Ezek a játékmódok nem zárják ki egymást, hanem egymásba épülnek, a hang színe, ereje és a technikai könnyedség függ tőlük.

-  Előadóként, zeneszerzőként és tanárként mit tart a klasszikus zene, illetve a különböző népzenék és a jazz közötti legfontosabb különbségnek?

- Mindenütt van pozitívum és negatívum. A klasszikus zenében nincs szükség arra, hogy beszéld azt a nyelvet, amelyen játszol. Megtanulsz tizenöt francia verset, majd kiállsz a színpadra és elmondod, anélkül, hogy értenéd. A népzenében arra van szükség, hogy az adott nyelven különböző verseket improvizálj. Hogy ne csak eljátszd az alapsablonokat, hanem kiegészítsd, esetleg újakat hozz létre. Azok a jazz-zenészek, akikkel találkoztam, nagyon magas szinten ismerik hangszerüket, nagyon jól tudnak improvizálni és kottát olvasni, ráadásul tudják azt a magas szintű intonációs hozzáállást is, amit csak a legnagyobb klasszikusok. A klasszikus zenében azt becsülöm, hogy a legmagasabb szintre teszi az esztétikai mércét, hogy hogyan kell megszólaltatni egy darabot. A népzenében a legalacsonyabb ez a nívó, hiszen olyan környezetben szolgáltatnak zenét, ahol nem ez az elsődleges szempont. Én mindezt együtt tanítom: a legmagasabb mércét mindenből. Ha ma zenészeket akarok képezni a jövő számára, ismerni kell a népzenét, tudni kell azt hűen, magnetofonszerűen visszajátszani, de nem hiányozhat a klasszikus igényesség és az a kreativitás sem, amit a jazz-zenészeknél látok.

- Miben tér el a Délibáb című új lemezük az eddigiektől?

 - A környező országokban élő cigányok körében nagyon érdekes kultúrája van a cimbalomjátéknak, erre gondoltunk, amikor a Gipsy Cimbalom Bandet megalapítottuk. A Délibáb eltér a tőlünk megszokott ritmikus, könnyedebb, táncos, kicsit humorosabb hangvételtől, az eddig ki nem mondott, el nem játszott ötletek kerültek elő. Kovács Ferencnek négy szerzeménye hallható, nekem kettő, Frankie Látónak egy. A többiek pedig sokat segítettek a hangszerelésben. Ez egy olyan lírai világ, amit a borítón is igyekeztünk ábrázolni: finomabb, talán nőiesebb, mint az eddigi lemezek.

- Van még olyan kihívás, ami motiválja?

- Mindig tele vagyok kihívásokkal. Most éppen jazzt tanulok Kruza Richard jazz-vibrafonostól. Ott teljesen kezdő vagyok. De nemcsak a hangszerről van szó, hanem az egész gondolkozásmódról. Nem vagyok jazz-zenész. Népzenész vagyok klasszikus zenei előképzettséggel, a jövőképem pedig egy kortárs jazz-zenész, aki cimbalmon is, később elektromos cimbalmon is alkot mai korszerű zenét.

- Elektromos cimbalmon?

- Évek óta gondolkodunk azon, hogy lehetne a cimbalmot is elektronizálni. A basszusgitár, a dob és a cimbalom között nagy a hangerőkülönbség, ráadásul a cimbalom hangja gyorsan elhal. Olyan megoldáson gondolkodunk, amellyel be tudna lépni a mai korszerű hangszerek közé, hiszen a cimbalom a ritmikus, dallamos és harmóniai lehetőségek fantasztikus kombinációjára képes, improvizatív zenében hihetetlen. Ha a vibrafont szereti valaki, a cimbalmot ötször annyira fogja szeretni, mert virtuózabb, dinamikusabb. Minderre már van példa a saját játékomban, Lukács Miklósnál és ki kell emelnem néhány román művészt is, akik jazzt kezdenek játszani. Olyan hihetetlen erő és dinamika van a hangszerben, hogy szerintem ez lesz a jövő.

Balogh Kálmán közelgő fellépéseiből:   

December 11, 20:00 - Marczibányi Téri Művelődési Központ
Húr és lélek koncert - duó Lukács Miklóssal

December 15, 21:00 Gödör Klub - Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park
"Minden terc ajándék - Said-Vázsonyi 40"

Január 28, 20:00 - Nyitott Műhely
Duó Kovács Ferenccel

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Szerelmes Chagall – Horgas Eszter és Bálint András estje

A mester életútját követve orosz, zsidó, francia és amerikai klasszikus és jazz zeneművekből válogatott bravúros feldolgozásokat hallhat a közönség május 25-én az Urániában.
Jazz/World hír

A spanyol királyi család is elismerően nyilatkozott a Snétberger-módszerről

A Nemzetközi Roma Napon, április 8-án vette át a Spanyol Roma Kulturális Intézet díját (Nuevos Creadores) Snétberger Ferenc a Spanyol Nemzeti Múzeumban, a Pradóban, ahol a királyi család tagjai is gratuláltak a Felsőörsön zajló tehetséggondozáshoz.
Jazz/World interjú

„Ha valaki nem őszinte, az a jazzben erősen kiütközik” - Interjú Oláh Krisztiánnal

A zongorista Oláh Krisztián mindössze 23 éves, de már nyolc éve profi zenészként működik. Azt meséli, most jött el az a pillanat, amikortól kezdve tudatos szeretne lenni a mindennapokban és a zenekarvezetésben egyaránt.
Jazz/World interjú

Szőke Nikoletta újabb saját dallal ostromolja a jazz és pop közötti falat

Néhány napja debütált a sztenderd-éneklés és scat egyik legnagyobb hazai kiválósága, Szőke Nikoletta harmadik saját szerzeménye, melynek kapcsán nekünk is mesélt a dalszerzés belső folyamatáról.
Jazz/World kritika

Szabadon illeszkedő rétegek

A zene lehet szórakozás, vagy szolgálat, mindkét esetben szerencsésebb, ha a közreműködők a feladatot veszik komolyan, mintsem saját magukat. Gyémánt Bálint új triója a kivagyiság helyett a zenében szeret megfürödni, ezzel pedig a közönségnek is megkönnyíti, hogy azzal törődjön, amiért a BJC-be érkezett április 10-én.