Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

2020.08.03. 09:00
Ajánlom
Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

Nem lettél festőművész, ahogy az édesapád, de a művészetet választottad.

Egy gyermek példákat lát maga körül, és én azt láttam, hogy édesapám festményeket készít, azokat adja el, szétszed zongorákat, azokat összerakja, installációt készít, kiállításokat rendeznek a műveiből. Ez volt a természetes, és nem is tudtuk, hogy az emberek többsége nem szobrokból, festményekből tartja el a családját, hanem annál hétköznapibb szakmát űz. Hárman vagyunk testvérek, mindhárman művészettel foglalkozunk: az öcsém szobrász, a nővérem festőművész, én pedig zenész lettem.

Közelgő koncertek

augusztus 5. Budapest, KOBUCI – Random Szerda

augusztus 13. Kultkikötő (Badacsony) – Random Szerda

augusztus 19. Fekete Zaj Fesztivál (Mátra-Sástó) – Live Act

augusztus 21. Zempléni Fesztivál (Mád, Barta Pince) – Live Act

augusztus 22. Paloznaki JazzpiknikBarabás Lőrinc Quartet

Kerested a művészeti ágat, amiben kibontakozhatsz, vagy a zene hozta meg az alkotókedvet?

Rajzoltam, illetve írtam, mint a legtöbb kamasz, verseket, novellákat.. Tizenkettő voltam, amikor trombitálni kezdtem. De nem emlékszem, hogy eldöntöttem volna, hogy márpedig zenész leszek. Egyszerűen sorban jöttek az iskolák, amiket szerettem volna elvégezni, a Kőbányai Zenei Stúdió, a jazztanszak és végül azt vettem észre, hogy a zenélés tölti ki a napjaimat. Dalokat is írtam tizenévesként zongorán, aztán lett egy 486-os PC-nk, rajta egy MIDI-programmal, amin több szólamban tudtam összerakni zenéket. A munkám egy része ma is hasonlóan zajlik.

CAFe_Budapest_2019_Barabas_Lorinc_Metamorfozis_c_Posztos_Janos_1-155539.jpg

Barabás Lőrinc (Fotó/Forrás: Posztós János / CAFe Budapest)

Az Eklektric első, Ladal című lemeze 2007-ben már azt a jazzpopos hangzást hozta, ami akkor egészen egyedülálló volt. Ráadásul sikerrel. Az is történhetett volna, hogy a jazzistáknak túl popos vagy, a popszakmának meg túl jazzes.

Már akkor sem a hagyományos jazz világában éreztem otthonosan magam, és rengeteg elektronikus zenét hallgattam. DJ Krush és Kondo Tosinori közös lemezét, Erik Truffazt, a Café del Mar lounge-os mixeit, amik a kilencvenes években újdonságok voltak. Az azóta megboldogult Kultiplexben találkoztam Senával és Élő Marcival, elkezdtünk zenélni, és behúzott az underground. Közben nappal jártam a jazztanszakra. Az Eklektricben, ami a diplomazenekarom volt a tanszakon, már megfogalmazódott az a zenei irány amit szerettem volna. Ekkor történt, hogy a Petőfi Rádió elkezdte az undergroundot játszani, és bekerültünk a listájukra, így az egész országba eljutott a zenénk. Azóta már nem játszanak minket. Sokan mondták akkor, hogy a jazzt nem feltétlenül bírják, de minket igen. Valamiért úgy esett, hogy ez a jazz-pop fúzió több embert szólított meg, mint amennyit riasztott.

Az Eklektric sikere után feloszlattad az együttest, mert egyszerűen másfele vitt az érdeklődésed. Öntörvényű vagy?

Mindig az voltam valamelyest. Nem akartam mást csinálni mint amihez igazán kedvem volt. Szeretem a kísérletezést, az új dolgokat.

BarabasLorinc-photoKristofGalgocziNemeth-133928.jpg

Barabás Lőrinc (Fotó/Forrás: Galgóczi Németh Kristóf)

Egyik New York-i utadon hallottál indián törzsi ceremóniát. Mesélnél erről?

Az óriási felhőkarcolók között, Manhattanben a Lower East Side-on, egy épület hatodik emeletén működik egy amerikai indiánokért dolgozó alapítvány. Ott hallottam egy törzsi ceremóniát és a pow wow éneklést. Egy nagy dobot ütnek pálcákkal körben ülve, hatalmas hangerővel, monoton ütemben, és amikor énekelnek és harci kiáltásokat hallatnak, az akkorát szól, hogy lobog tőle a hajad.

Vonzódsz a monoton zenei formákhoz és a transzszerű állapotokhoz?

Érdekel. Ugyanez a monotonitás megvan a goában is például, de a 20-ik századi repetitív zenében is.

Albumai

Algorhythms (2019)
Random Szerda - Maps (2019)
Random Szerda - Keys (2019)
Barabás Lőrinc Quartet - Other Than Unusual (2018)
Barabás Lőrinc Quartet - Beardance (2016)
Barabas - Elevator Dance Music (2015)
Barabás Lőrinc - Sastra (2013)
Barabás Lőrinc Eklektric - Trick (2009)
Random Szerda - Small Talk (2008)
Barabás Lőrinc Eklektric - Ladal (2007)

Hogy viszonyul egymáshoz az ösztönösség és a tudatosság a zenédben?

Az ösztönösségről a punk jut eszembe. Szeretem, hogy a punkban annak is hatalmas energiája van, ha valaki beleordít a mikrofonba. Persze érdekes, hogy egy C7b9 akkordra hányféle hangot lehet játszani, de emellett szeretem és keresem a zenében az ösztöni energiákat hallgatóként és zenekészítőként is. Vagy Kurt Cobain sem a technikai játéka miatt lett nagy hanem azért, mert mindenki felismeri, ha valami nirvanás hangzású.

A Random Szerdákon, ahol teljesen szabadon improvizálunk, mindig más és más felállással, ott minden koncert egy-egy szeánsz, zenei szertartás.

Roppantul izgalmas a zenésztársakkal ötleteket dobálgatni egymásnak, hangulatokat, íveket építeni és a pillanat hevében létrehozni valamit. Abban is van valami ösztönösség.

Olyat mondtak már neked, hogy ez olyan barabáslőrinces?

Igen, és ez nagyon jó. Sokféle formációban játszom, amikben mindben benne van valami sajátos hangzás azt hiszem. Hallottam egyszer, hogy úgy énekelsz, amilyen ember vagy. És ha az életnek egy más területein fejlődök, eljutok egy gondolatra vagy egy új állomásra, az a zenémben is megmutatkozik.

Befelé forduló ember vagy?

Igen. Társasági ember is vagyok, de kell, hogy magam legyek néha. Feltölt. Persze ha egy lakatlan szigeten rekednék a trombitámmal, hiányozna, hogy hallgassák, amit játszom. De a koncerteken, főleg, ha szólóban lépek fel, keveset kommunikálok a közönséggel.

Én és a zene vagyunk, és aki ott van, annak jut belőle. Amikor mondok pár szót két szám között, olyan, mintha kiszakítanának egy tudatállapotból. De a zeném is inkább olyan, hogy befelé kell utazni vele, belül történnek a dolgok.

Másfajta közlés a zene, mint a beszéd.

Azért sem szeretek sokat beszélni a színpadon, mert a zene mindent elmond. Egyetlen kritérium van, a jól működő fül, és a zenét a maláj, a dél-afrikai vagy a magyar egyaránt érti. Azt hiszem, egy németalföldi festő mondta a tanítványainak: ki kéne vágni a nyelveteket, hogy csak az ecsettel tudjátok elmondani, amit akartok! Persze ez brutális, de hát itt kicsit erről is van szó.

Most készül új albumod?

Folyamatosan készülnek új zenék. Biztos lesz valami, vagy szólóban vagy a kvartettel, hogy ne teljen el új album nélkül az év.

BarabasLorinc-photoKristofGalgocziNemeth1-134131.jpg

Barabás Lőrinc (Fotó/Forrás: Galgóczi Németh Kristóf)

Albumot készíteni cél vagy eszköz?

Eszköz. Hogy legyen lenyomata annak, amit csináltam. Áthaladnak rajtam az impulzusok, van egy input és van egy output, és minden bekerül a zenémbe, ha nem is feltétlenül pontosan analizálható módon. Megy előre az élet, és én folyton készítek zenét, zenei jegyzeteket, ezekből a jegyzetekből lesznek a számok, az albumok. És jó lesz húsz év múlva visszahallgatni, hogy mit gondoltam most a világról. Lemezt nem fejezek be, csak abbahagyok. Muszáj megadnom egy megjelenési dátumot, és ami addigra elkészül, azt kiadjuk.

Barabás Lőrinc augusztus 13-án lép fel a Kultkikötőben, Badacsonyban. Zenészpartnerei: Citrom Ádám (gitár), Ajtai Péter (nagybőgő), Gerendás Dániel (dob).

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.