Jazz/World

Barbárok 2012: a magyar jazz Bartókról?

2012.06.14. 07:20
Ajánlom
Temesi Ferenc Könyvhétre megjelent Bartók című regényét az A38 Hajón a szerző és a regény egyes szereplőinek közreműködésével mutatták be.

A Barbárok 2012 címmel beharangozott, koncerttel egybekötött könyvbemutató fellépőinek listája színes, izgalmas eseményt ígért, már csak azért is, mert a művészek között egyetlen komolyzenész sem volt. Önmagában persze nem meglepő ez, a magyar és külföldi jazzisták közül egyre többen fedezik fel a műfaj Bartókkal való kapcsolatát, Bartóknak a jazzre gyakorolt hatását, de Duda Éva vagy éppen David Yengibarjan a legkevésbé sem sorolható a Bartók életművét mélyrehatóan elemző, zenei hagyatékát továbbörökítő művészek közé, így aztán az izgalom mellett némi aggodalommal is mustráltam a koncert programját.

Aggodalmam rögtön be is igazolódott, mikor az est első fellépője, a regényben is szereplő Török Ádám és a - Roby Lakatossal kiegészült - Mini tetemes késéssel színpadra lépett. A hazai rythm'n'blues és progresszív rock egyik legnagyobb alakjának jelen megmozdulása még a hakni-szintet is alig-alig érte el: Roby Lakatossal váltva egymást loop stationről bejátszott zenei alapokra improvizáltak egy nagyjából négy perces "kompozíció" erejéig a Török Ádámtól jól megszokott stílusban - Bartók zenéjének és szellemiségének egyelőre híre-hamva sem volt.

Török Ádámék után előkerült az író, Temesi Ferenc, akivel Tarján Tamás irodalomtörténész beszélgetett. A spontánnak legkevésbé sem tűnő beszélgetés révén valamelyest képet kaphattunk a regény szerkezetéről, és részesei lehettünk egy ködös fejtegetésnek a Fibonacci-számsor, valamint az aranymetszés irodalmi és zenei jelentőségéről, illetve a szerző felolvasta regényének utoljára elkészült fejezetét. A könyvbemutató ezzel kurtán-furcsán be is fejeződött, anélkül, hogy az előzetesen megjelent interjúkban és sajtóközleményekben fellelhető információkon kívül bármi újat megtudhatott volna a közönség. Temesi Ferenc és Tarján Tamás beszélgetését követően Duda Éva vette át színpadot - az Allegro Barbaróra előadott táncprodukciója ismét csak kötelezően megfutandó körnek tűnt, nem pedig átgondolt, Bartók zenéje által inspirált művészi teljesítménynek.

Két duó zárta a programot. Elsőként Vallai Péter és David Yengibarjan érkezett: Vallai fejezeteket olvasott fel Temesi regényéből, Yengibarjan pedig minden fejezetre röviden improvizált. A színész jól hallhatóan bele tudott helyezkedni a Temesi-regény világába, hitelesen idézte meg a szerző hangvételét, a regény hangulatát. Az összképen viszont jelentősen rontott, hogy az örmény harmonikavirtuóz arcán leginkább az látszott, nem igazán tudja, hol van és mit is kéne csinálnia, az improvizatív zenei betétek pedig végképp alátámasztották ezt az érzést.

Dresch Mihály és Lukács Miklós duója szintén nem törekedett arra, hogy a könyvbemutató vendégeit valamivel közelebb vigye Bartókhoz. Legalábbis ami a konkrét zenei utalásokat illeti, egészen biztosan nem. Igaz azonban, hogy a duó - és főleg a regényben egy legényes eltáncolásának erejéig megjelenő Dresch - zenei felfogásában jóval közelebb áll Bartókhoz, mint a bemutató többi fellépője. Talán ennek is köszönhető, hogy zárásképpen végre valódi zenei élményben részesítették az egyre szerényebb létszámú közönséget.

Hogy a Bartók bemutatója már-már botrányosra sikeredett, annak talán két oka lehet. Felmerül a kérdés, egy Bartókról szóló könyv bemutatójára miért nem hívják meg azt a Binder Károly - Borbély Mihály párost, akiknek 2004-ben jelent meg Bartók Béla előtt tisztelgő, hét duót tartalmazó lemezük. De akár a szintén bartóki ihletésű programmal koncertező Trio Olamar (Oláh Zoltán, Oláh Péter, Martonosi György) is jó választás lett volna. A másik ok tán valamelyest mentség a fellépő művészek számára: érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire merészelhet manapság egy könnyű- vagy komolyzenész, rendező, vagy akár táncos hozzányúlni Bartók Béla zenéjéhez, és a maga ízlése szerint formálni azt. Nem is kell a fent említett fellépőktől elrugaszkodni és a botrányos kortárs Kékszakállú-rendezések vagy Mészáros Márta és Bozsik Yvette betiltott táncfilmjére gondolni, hiszen Török Ádámnak is született a hetvenes években olyan Bartók-feldolgozása, melynek lemezen való megjelenésére a Bartók-örökösökkel vívott harc miatt egészen 1993-ig kellett várni. Akár így, akár úgy, bízzunk benne, hogy legalább a regény - mely egyébiránt igencsak hiánypótló szerepet tölt be magyar irodalomban - képes lesz legnagyobb zeneszerzőnk előtt méltó módon tisztelegni, és valóban új szemszögből bemutatni Bartókot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.
Jazz/World magazin

Jégből készült hangszereken játszanak az első jégzenei fesztiválon

Színházzá alakítottak egy 2600 méter magasan fekvő iglut az olasz Alpokban, a Vermiglióban lévő létesítményben jégzenei fesztivált rendeznek több mint 60 koncerttel a programban három hónapon át.