A világ egyik legnagyobb népzenetudósa lévén szülőhazája zenéjének dallamai, ritmusai, hangsorai beleivódtak lényébe, és amit kifejezett, hamisítatlan, és valóságos volt. Bartók Béla leásott az alapokig, a nyersanyagig, és sokszor ezt az anyagot helyezte a nyugati zene főáramából induló formákba. Ugyanakkor bizonyíthatóan több alkalommal hallott jazz- és jazzhez közeli előadásokat.

Bartók Béla

Erre már Budapesten, vagy európai útjain, de leginkább Amerikában volt lehetősége. Egykori tanítványa, Székely Júlia visszaemlékezése szerint egy alkalommal éppen jazz-hatású darabot játszott, amikor Bartók belépett a terembe: „Hagyja ezt abba!” – szólt a mester. Néhány héttel később a tanítvány - legnagyobb meglepetésére - egy fekete zenészekből álló jazz együttes koncertjén találkozott mesterével. Bartók itt adta meg a kiegészítést:

Látja, ők tudják ezt – maga nem!

Bartók bizonyíthatóan jazz-lemezek birtokosa volt, noha elvesztek ezek a felvételek. Ám Pásztory Ditta feljegyzése igazolja, Bartók 1928. karácsonyán – őszinte örömére - 4 gramofonlemezt kapott, kettőn Stravinsky: Petruskája szerepelt, a másik kettő pedig jazz-lemez volt. Egy 1926-ban készült interjúban így nyilatkozott:

A jazz nagyon érdekes zene – ritmusa, felépítése – mint a népzene általában – nagyon izgalmas. Engem azonban zavar kissé az egyszerű harmóniai felépítése, és nehezen barátkozom furcsa hangszereivel.

A harmincas években változott a véleménye:

Mit gondolok a jazzről? Okos műfaj, amelynek dallamai ügyes elemekből és ritmusokból állnak. A jazz felépítése modern, és nagyon értékes.

 Arról pedig, hogy a jazz nem csak a fekete zenészek műfaja, a „King of Swing”, vagyis Benny Goodman győzte meg Bartókot. Amit a legendás klarinétosban keresett és talált, nem más, mint egy új klarinéthang. Nem puhára polírozott klasszikus hangzás, hanem nyers, panaszos, meggyőző játék, amelyből ugyancsak a népzene, ebben az esetben a klezmer bújik elő.

Párniczky András (Fotó/Forrás: Kalocsai Richard)

A Szigeti József, hegedűművész és Benny Goodman számára írt Kontrasztokkal Bartók hidat épített a jazz és a klasszikus zene között. De maga is érdeklődött a rögtönzés iránt, amelynek egyik tökéletes példája az Improvizációk magyar parasztdalokra.