Jazz/World

Belső utazás

2007.12.03. 00:00
Ajánlom
Utazni sok féle képpen lehet: lehet például villamoson, buszon, repülőn vagy hajón. Át lehet szelni az óceánt, a kontinenseket, meg lehet kóstolni szokatlan ízű ételeket, és lehet más kultúrákkal is ismerkedni. De van, hogy nem egy ország az úti cél, hanem a saját, belső birodalmunk: egy hely, ami hihetetlenül közel van, és olykor mégis úgy tűnik, hogy a végtelen messzeségbe távolodik tőlünk.

Ivo Sedlaček, Dr. Timcsák Géza és Marek Hlosta

Hogy közelebb juthassunk önmagunkhoz, sokszor segítségre van szükségünk. Ilyen segítő lehet a zenével párosuló szavita jóga is, amelyről nemrég Dr. Timcsák Géza, Ivo Sedlaček és Marek Hlosta segítségével szerezhettünk tapasztalatokat egy, az Aranygyökér által szervezett kurzus alkalmával.

A kétnapos kurzust Dr. Timcsák Géza vezette, aki 1958 óta járja a jóga útját és 1995 óta foglalkozik szavita jógával, az élő zenét pedig Ivo Sedlaček cseh hegedűművész és Marek Hlosta tolmácsolta nekünk. Egy egész zenekarnyi izgalmas hangszert hoztak magukkal: dobokat-djembeket, keretdobokat, tanpurát, tibeti tálakat, csengettyűket, vízzel hangolt üvegkelyheket, citerákat, didjeridoot, esőpálcát, bambuszfurulyákat, és persze hegedűt, mélyhegedűt, viola d’ amourt, koto-monochordokat, valamint gitárt is. Ahogy a gyakorlatok közbeni előadásokból, magyarázatokból megtudhattuk, a szavita jógát kísérő élő zene különleges dolog és teljesen más folyamatot képvisel, mint az egyéb, CD-ken hallható, relaxáló zenék. Különlegessége abban áll, hogy a zenész olyan energiafolyamatokat közvetít hangszerén és improvizációin keresztül, amelyek ott, a hangulattal és a csoporttal együtt formálódnak. Dr. Timcsák Gézával, a Szlovák Jógaszövetség és a Kassai Jógatársaság elnökével beszélgettem.

- Bemutatná a szavita jóga lényegét?

- A szavita jóga a jógának egy olyan interpretációja, ahol az egyes, kiválasztott jógaelemek gyakorlása közben speciális élőzenével tesszük intenzívebbé a gyakorlást, illetve segítjük elő azt, hogy a náda (a hang) és a zene támogatásával az egész ember rá tudjon hangolódni az adott gyakorlattípusra. Ez a lényegi különbség. A gyakorlatok nem térnek el a klasszikus jóga hagyományaitól.

- Miért tartja fontosnak a zene jelenlétét gyakorlás közben?

- Régen is voltak, és most is vannak olyan jógaoktatók, akik a háttérbe eresztenek valamilyen zenét, és közben végzik a gyakorlatokat, de ott a zene általában azt a szokást eleveníti fel, hogy az ember bármit csinál, zajt kíván maga köré. Itt azonban a zenének meghatározott, ráhangoló és felemelő szerepe van. Az emberek, akik szavita kurzusra jönnek, nem biztos, hogy már régóta gyakorolják a jógát, sőt, olyanok is vannak, akik soha nem próbálták még. A zenének azonban olyan információ és érzésenergia töltete van, amely azt is megsegíti abban, hogy a gyakorlatokat jól csinálja, aki soha nem jógázott. A szavita jógához kapcsolódó zene nem keleti zene, és nem nyugati zene. Szerintünk ez a zene az, ami elvezet a zene eredetéhez: a belső átélés kifejezéséhez. A zene által ugyanazt az átélés típust lehet tolmácsolni anélkül, hogy egy szót is szólnánk vagy beszélnénk a tanítványok nyelvén: nem szavakon keresztül, hanem a zenének az egyetemes eszközeivel jut el az egyes emberhez az üzenet.

- Mióta létezik a szavita jóga?

- A jógahagyomány nagyon hosszú ideig szájhagyomány útján terjedt, és így az, amit ma szavita jógának hívunk, az egy nagyon régi hagyomány felújítása. Mi, európaiak, a jógát Indiából vettük át, és a szavita jóga itt valamivel több mint 10 éve kelt életre. Indiában a klasszikus, autochtón zeneszerszámok a természetben található "félkész" nyersanyagból készültek – pl. szárított tökből -, ezért valószínű, hogy ott nagyon hamar kialakult egyfajta zenekultúra. Az európai zenében a hangszerek kevésbé integrált nyersanyagokból készültek (pl. a fa ugyan sok szerszám kiinduló anyaga, de a szerszám alakját majdnem teljesen az emberi kéz alkotta). Továbbá Európában a kotta nagyon fontos szerepet játszik, míg az indiaiban majdnem semmilyen szerepe nincsen. Az európai zenében a legkisebb hangköz a negyedhang, míg Indiában harminckettedhangnyi távolság is létezik. Az indiai zenekultúra más filozófiára épül, szerintem sokkal régebbi, kevésbé strukturált és kevésbé analitikus típusú zene, mint az európai: nem mondatokban dolgozik, nem annyira "beszédes", inkább hangulatokat tolmácsol, éppen ezért emberközpotúbbnak érzem.


Dr. Timcsák Géza

- Az, hogy a szavita jóga nem annyira elterjedt, az annak is köszönhető, hogy nincsenek meg hozzá a megfelelő zenészek?

- A zenész szerepe kiemelkedő a szavita jógában. A kezdet kezdetén a zene olyan információ átadási mód volt, amely energiamozgást hozott létre. Tudni kell, hogy a jógának még Indiában se volt régen tömegbázisa. Persze mindig voltak olyanok, akik a jóga útján jártak, és ezeknek a mestereknek volt egy-két, tíz-húsz, maximum néhány száz tanítványa. Régóta ismeretes, hogy a tömegmozgalom általában ideológiai, vagy szimpatizáns, vagy ellenkezőleg, antipátia által van vezetve. A csoportok vagy egymás ellen, vagy egymás mellett mennek valami felé, de az egyén szerepe minimális, hiszen a mozgalom nyájként mozog, és benne az emberek, mint egyedek, nem nagyon nyilvánulnak meg. A szavita jóga soha nem lesz mondjuk az Iyengar jóga népszerűségi fokán, amit a világ ezrei akarnak gyakorolni, de mi ezt vállaltuk. Ahhoz tudniillik, hogy a szavita jóga létezhessen, kiemelkedő adottságokkal rendelkező zenészek kellenek, akik a jógát is értik és művelik.

- Ivo Sedlačekkel hogyan találtak egymásra?

- Ivo a ’80-as évek legelején a prágai zeneakadémián tanult, és eljött egy jógakurzusra. Ekkor fedeztük fel azt, hogy az a típusú zene, amit ő játszik, nagyon különleges és az elmére nagyon érdekesen hat. Akkor még csak tanulta az európai zene magas fokú művelését - a hegedűművészetet, és kereste a keleti zenei és filozófiai vonatkozásokat. Miután elvégezte a zeneakadémiát, kiment Indiába, ahol nemcsak az észak-indiai, hanem a dél-indiai zenefelfogást is elsajátította, sőt, folytatta a jógatanulmányait is. A szavita jógázók táborának növelése tehát nagyban függ a zenészektől és a jógaoktatóktól, akik ideális esetben hasonló utat járnak végig, mint mondjuk Ivo. Ő hajlandó volt feladni azt a konvencionális utat, amelyen sokak járnak: megtanulnak egy létező zenei darabot, aztán koncerten eljátsszák, vagy egy nagyobb zenei testület részeként ugyanazt hegedülik. Szerinte ez inkább "rabszolgaság", mint alkotói folyamat. Vállalta azt a rizikót, hogy nem lesz belőle nagy, híres koncertművész, és csak lassacskán lesz egyre ismertebb. Vannak persze olyanok is, akik tudják azt, amit Ivo – nem ő az egyedüli –, de ők inkább elvonulnak, gyakorolnak, és maguknak zenélnek, az ő jóga útjuk keretén belül.

- Mit tekint életcéljának?

- Életcélomnak azt vallom, hogy egyrészt az ember haladjon végig azon az úton, amit vállalt mielőtt idejött volna, közben a lehető legkevesebb problémát okozzon másoknak és magának, és fejlődjön tovább. Nevezhetnénk ezt a dharma útjának is. Másrészt cél a jógában is elérni azt, ami az adott életben elérhető. Az illúzió, hogy az ember egy ugrással a célba érhet. Hisz húzza magával a saját, hosszú történetét. Ebből adódóan először ezt kell kibogozni. Az eredmény nem csak attól függ tehát, hogy az ember mit akar, és mit nem akar, vagy mit tűz ki céljául, de attól is, mi az, amit az élet lehetségessé tesz számára. Szerintem az élet egyik "titka" - hogy az ember megértse, hogy csak úgy lehet igazán harmonikus életet élni, ha megismerjük idejövetelünk céljait, és azt igyekszünk megvalósítani. Ha ez sikerül, akkor az ember nyugodtan távozik e földről…. Ebben szeretnénk az érdeklődők számára segítséget nyújtani a szavita jógán keresztül is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World opus jazz club

Női újhullám az Opus Jazz Club színpadán

Augusztusban öt olyan formáció játszik a fővárosi Opus Jazz Club színpadán, amely új megvilágításba helyezi az improvizatív női éneklést.
Jazz/World interjú

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.
Jazz/World ajánló

Két új könyv mesél a hazai popkultúra történetéről

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának két új, a hazai populáris zenei kultúra múltját kanonizáló könyve is megjelent. Az Azok a régi csibészek és a Hangok és ütemek új kötetei folytatják a sorozat hagyományait. 
Jazz/World ajánló

Szaxofon Különkiadás – Modern Art Orchestra

Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője a karantén időszakában sem hagyta unatkozni közönségét: minden második szerdán egy lemezhallgatással egybekötött beszélgetést hallgathatunk tőle a MAO Facebook-oldalán. Az adásokban a zenekar Legendás Albumok sorozatának egy-egy koncertjét játsszák le, a trombitás-zeneszerző pedig ehhez igazítva hív meg énekeseket, zenészeket, fotósokat, szobrászokat, tanárokat vagy akár IT szakembereket.
Jazz/World hír

Nem lesz Jazzpiknik, EFOTT és StrandFesztivál sem

A kormány továbbra is fenntartja a járvány miatti korlátozó intézkedéseket, ez pedig az 500 fő feletti fesztiválok számára azt jelenti, hogy hiába várták az augusztus végét.