- Milyen újdonságok lesznek az idei Jazz Showcase-en?

- Az első négy évben csak magyar pályakezdő, de már színpadérettnek mondható tehetségeket fogadtunk a délutáni sávban. Az ötödik évben kitekintettünk a Visegrádi Négyek országaira, utána pedig körbejártuk Európa számos más országát, Törökországig is eljutottunk. Ez alkalommal úgy gondoltuk, jobb lenne, ha visszatérnénk a kezdetekhez, és kizárólag a hazai tehetségeknek adnánk lehetőséget. Azzal is szeretnénk motiválni őket, hogy –újdonságként – a kilenc fellépő közül nemzetközi zsűri tagjai fogják kiválasztani a nekik leginkább tetszőt. A győztesek díja az lesz, hogy az április 30-án rendezendő Nemzetközi Jazznap alkalmával újabb fellépési lehetőséghez jutnak – akkor már kiemelt fellépőkként.

Bércesi Barbara (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

- Ki és milyen szempontok alapján választotta ki a nemzetközi zsűri tagjait?

- A Müpa jazzprogram-szerkesztőjeként több nevet ajánlottam a vezetőségnek, akiket érdemes lenne meghívni, és végül közösen döntöttünk. Nemrégiben zajlott Budapesten a Europe Jazz Network szervezet konferenciája, ott volt lehetőségem több szakemberrel találkozni, tehát tudtam, ki lehet hajlandó eljönni a Showcase-re. Az is szempont volt, kik kompetensek klubok, fesztiválok programszerkesztésében, kik azok, akik egy következő alkalommal a saját rendezvényeikre is elhívhatják a fiatalokat. Az egyik fontos célunk az, hogy az itt megismert fellépők további nemzetközi bemutatkozási lehetőségekhez juthassanak.

- Kik lesznek a zsűrorok?

- Fekete-Kovács Kornél (jazz-zenész, szakértő), Pallai Péter (szakújságíró, jazzkurátor), Zipernovszky Kornél (jazzkritikus), Piotr Turkiewicz (művészeti igazgató –Jazztopad Festival; alelnök – Europe Jazz Network), Steve Rubie (Club 606, London), Dr. Momchil Georgiev (szakértő – Bolgár Nemzeti Rádió), David Szurmiej (The Ester Rachel and Ida Kaminska Jewish Theater, Varsó), Dragos Basca (Twin Arts, Románia), Jaromir Javurek (Janackuv May, Ostrava), Igor Vida (Are You Free, Dunaszerdahely) és Szász Emese (szerkesztő, a Fidelio újságírója).

- A korábbi Showcase-eken feltűnt tehetségek hol tartanak ma?

- Közel tíz évvel ezelőtt Fábián Juli és Harcsa Veronika is fellépett a rendezvényen. Amikor az első Showcase-ek alkalmával, a délutáni sávban játszottak a Müpában, még nem voltak sztárok, ma pedig már mindenki ismeri őket – persze ez nem azt jelenti, hogy mi fedeztük fel őket. Valamelyest a hazai közönség figyelmét is fel tudjuk hívni a tehetségekre, és az itt megfordult külföldi szakemberek például Julit meghívták Londonba, de mások is kaptak külföldi ajánlatot. A Showcase-ek során cseregyezményünk volt a Visegrádi Négyek országaival, voltak keresztfelléptetések. A hírünk Washingtonig is eljutott: a Kongresszusi Könyvtár jazzrészlegének vezetője egy egész rádióműsort szentelt a Showcase-en hallott fellépőknek. Európa-szerte, még Oroszországban is írtak rólunk. Azt mondhatjuk, hogy a régióban nem nagyon van párja ennek a börzének.

- A Müpa felfedezettjei közül hárman is döntőbe jutottak a Montreux-i Jazz Zongoraversenyen. Őket január 24-én láthatja-hallhatja a hazai közönség.

- Nem tudom, arról született-e statisztika, hogy a Montreux-i Jazzfesztivál keretében megrendezett, különböző hangszerekre kiírt versenyekben milyen arányban jutottak döntőbe, illetve győztek magyarok, de nagyon szép a lista. Évekkel ezelőtt talán Szabó Dániellel indult a sor, 2005-ben Szőke Nikoletta nyerte az énekversenyt, aztán Balogh Roland megnyerte a gitárversenyt. A mostani évben három magyar zongorista jutott a döntőbe, azt hiszem, ilyen még soha nem volt. Oláh Krisztián az egyik. Ő Oláh Kálmán zongorista fia, tehát nem esett messze az alma a fájától. Tálas Áron a másik, aki nagyon sokoldalú muzsikus, dobosként és basszusgitárosként is egyaránt tehetséges. A harmadik fiatal pedig Gayer Mátyás. Ő Grazban diplomázott, egy kicsit már kipillantott a határainkon túlra. Oláh Krisztián végül harmadik helyezett lett.

- Kijelenthetjük, hogy benne vagyunk a nemzetközi jazzvérkeringésben?

- Abszolút mértékben. Mindig is figyeltek Magyarországra, és nem csak a híres jazz-zenészekre, hanem a fiatalokra is. Sokan olyan szerencsések, hogy akár már fiatalon nemzetközi formációkat tudnak alakítani; ebben persze sok munkájuk fekszik. Ha a Jazzműhely koncertsorozatunk keretében szeretnék összehozni egy magyar és külföldi fellépőkből álló formációt, akkor mindig a legnagyobb érdeklődéssel és hajlandósággal találkozom az együttműködésre meghívott fél részéről.

- Mekkora érdeklődés mutatkozik itthon a jazzmuzsika iránt? Jól gondolom, hogy még mindig rétegműfaj?

- Valóban rétegműfaj, és azt hiszem, igazán soha nem is lesz más. De lehet, hogy ez nem is baj. Ha olyan széles rajongótábora lenne, mint a popzenének, az valamiféle felhígulást is jelentene. Ettől persze még eshetne több figyelem rá itthon. Azt tapasztaljuk, hogy egy kicsit idősödik a hazai jazzközönség, de ez állapítható meg nemzetközi összehasonlításban is. Valahogyan többet kéne megszólítani a fiatalokat. Az általános oktatásban is – legalább egy-két lemezfelvétel bemutatásával – jobban fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy ilyen muzsika is létezik. Sokan idegenkednek tőle, mondván, komplikált zene, nehéz megérteni, holott – szerintem – nem érteni kell, hanem érezni. Ha sikerülne áttörnünk a falat, sokkal nagyobb bizalommal fordulnának a jazz irányába. Most is léteznek olyan neves jazz-zenészek, akiket már szélesebb körben ismernek itthon, és nincs velük szemben semmilyen fenntartás, de arról még mindig nagyon nehéz meggyőzni a magyar közönséget, hogy azokat az útkereső, a megszokott stiláris utakról letérő, kísérletező zenészeket is érdemes hallgatni, akik Amerikában vagy Nyugat-Európában már népes rajongótáborral rendelkeznek.

- Akik nem lehetnek részesei a bemutatkozó koncerteknek, CD-ken, DVD-ken, illetve valamilyen letölthető formában hozzájuthatnak az élményhez?

- A Müpa amikor csak teheti, rögzíti a koncerteket, a Duna TV-n, például a MüpArt sorozatban láthatók ezek a filmek. A CD-, DVD-kiadás ma már nem rentábilis, a YouTube-feltöltéseknek pedig nagyon szigorú szabályai, időkorlátai vannak. De a jogszabályokban meghatározott hosszúságú felvételek felkerülhetnek a YouTube-ra a Müpa repertoárjából.

Bércesi Barbara (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

- Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik tehetségesnek érzik magukat?

- Mindenekelőtt azt, hogy nagyon fontos a szorgos tanulás és a jazzéletben való részvétel. Sokszor mondom a fiataloknak: nem lehet elég korán kezdeni, hogy profi zenészként gondoljanak önmagukra. Nem ér rá, hogy kialakítsák az arculatukat, profi fotójuk, portfoliójuk legyen, hogy úgynevezett ridereket készítsenek, amelyekből kiderül, milyen technikai igényeik vannak, ha fellépésre hívják őket; hogyan néz ki a színpadkép, mit tudnak nyújtani és mit várnak el. Mivel idehaza – az Európában megszokotthoz képest – szinte nincs menedzseri, impresszáriói hálózat, mindent maguknak kell megtanulniuk, és akár csak a legkisebb művházat tekintve is jobb pozícióból indulnak azok, akik profi bemutatkozó anyaggal ajánlkozhatnak.

A Müpa a lehetőségeihez mérten támogatja a fiatalokat. Már zeneakadémiai hallgatókként is bemutatkozhatnak a Hangulat koncerteken, és jó alkalom a Nemzetközi Jazznap is. Keressük a jövő sztárjait.