Jazz/World

Berecz András: „Nekem ne vakarózzon a közönség, hanem ámuljon!”

2015.12.03. 10:45
Ajánlom
December 5-én mutatja be Berecz András legújabb felnőtt meselemezét, a Láttam a Holdat előttem című albumot a Nemzeti Színházban. A mesemondó-népdalénekest ennek apropóján kérdeztük. INTERJÚ

- Milyen téma izgatta leginkább a Láttam a Holdat előttem című lemez készítésekor?

- Rég óta nagyon érdekelt a testvéri összetartás és a testvérgyűlölet téma. A magyar néphagyományból kapartam össze ide vonatkozó meséket, dalokat. Végül olyan sokat találtam, hogy több mint a felét ki kellett dobni, mert az emberek nem tudnak ennyit meghallgatni egymás után. Mégis jó volt egyben látni, hogy hányféle intelem lakik a közös emlékezetben. Jó volt benne megmerítkezni. Végül eljutottam a Káin és Ábel-történet egyik magyar meseváltozatáig. Na ez hozta a nagy meglepetést. A testvér szónak „ember”értelme is lett. És innentől kezdve a cd-n nem csak testvérek ülnek egy képzeletbeli asztal körül, és nem csak az a kérdés, hogy „jó-e, hogy van testvéred, vagy ez valami szégyellni való dolog”, hanem ember emberrel ül szemben. „Jó-e, hogy van rajtad kívül még más ember is?” - ezekre a látszólag ízetlen kérdésekre kaptam pompás válaszokat. Olyanokat, amin kacagni is lehet.

Berecz András

Berecz András

- Ezek szerint a meséken keresztül nemcsak a családi rokonságra, hanem társadalmi kérdésekre is választ keresett?

- Nagyon izgatott, hogy egy nép hogy jutott odáig, hogy a testvéreiről könnyen lemond. Mindig felkavart például, ha valaki azt mondta az erdélyi magyar emberre, hogy román, csak azért, mert ott lakik. Hihetetlen volt maga ez a tény, hogy hogy tudja egy társaság elengedni egymás kezét egy nemzedéken belül ilyen hirtelen. Hogy juthat el idáig egy nép, és hogyan lehet visszavezetni odáig, hogy erős vagy, ha van testvéred valahol. És hogy milyen jó rátalálni. Egy kazah mesében fölteszik a főhősnek a kérdést: „ha apádat veszíted el, akkor mi maradt el az életedből?” - azt mondja a főhős, hogy „a kővár omlott össze”. „És ha anyádat veszíted?” – „Hát akkor az örökké hűs forrás apad el”. „S hát ha a testvéredet?” – „A szárnyamat”. Na ezt az állapotot próbáltam visszakeresni, amikor egy nép ezt még tudta.

- Milyen mesében találta meg ezt az állapotot, mik kerültek fel a lemezre?

- Mindenfélékben. A magyar népmesék mellett van benne például egy műmese is Fáy Andrástól, akit régóta figyelek, szeretek. Egy csuvas népdalt is beillesztettem, mert a testvéri szeretetről, rokoni békességről olyan sokat tud ez a nép. A világörökség részének tartom az ő népköltészetüket. Ezt a díjkiosztó bizottság nyilván még nem tudja, az is lehet, hogy sosem fogja megtudni. De hát a nagy titkokat nem a győztes népeknek osztogatják. Azok sokszor a „kis” népek szívére, eszére kucorodnak. Azok őrzik. A hódító győzelemnek sokszor gőg, tehát homályos látás a jutalma. Ezen kívül szerepel még rajta az említett Káin és Ábel apokrif mese, amelyiknek az alapja a Biblia, csak a Torontál megyei öreg mesemondó képzelete annyira kiszínezte, hogy az már mese.

- A legtöbben azt gondolják, hogy a mese gyerekműfaj. A felnőttek mennyire szeretnek mesét hallgatni és mennyire értik a történetek mögött megbúvó üzenetet?

- Jó volna erről őket megkérdezni. Nekem úgy tűnik, hogy azok is szeretik a mesét, akik legszívesebben elszaladnának, ha meghallják, hogy itt most egy ember mesét fog mondani. Sokaknak csak különféle hiedelmeik vannak erről a szóról: tévémacit látnak maguk előtt és egyebeket.

Pedig a mese az maga az ember.

Ha a világ összes meséjét összerakjuk, hiánytalanul megkapjuk az embert. Az indulatait, vágyait, vívódásait... világlátását. És egymáson próbálták ki évszázadokon, évezredeken keresztül. Ez olyan lecsiszolt munka, olyan páratlan mutatványa az emberiségnek, ami nélkül hiányos életet élnénk.

- A mese egy improvizatív műfaj. Ennek élőszerűségét hogyan lehet egy lemezre átültetni?

- Sehogy. Vagy bajosan. Ez a legnagyobb kihívás az ilyesfajta művészeteknek, mint az enyém. A mese akkor szárnyas, hogyha felelőtlenül mondhatjuk, játszhatunk a helyzettel. De sajnos ezek a gépek olyanok, hogy amit egyszer lenyeltek, azt ugyanúgy köpik vissza. Ezért aztán ez keservesen nehéz műfaj. Én nem könnyen tanultam meg és sokáig menekültem előle. De jó barátaim rászorítottak, hogy az idő elszalad, és itt olyan gondolatok bukkannak fel, amit nem szabad elszállni hagyni. Tehát meg kell várnom, míg a mese kikristályosodik, mikor már nem tudok se hozzátenni, se elvenni belőle. És akkor gyorsan odavetem magam a kütyü elé, és kínlódok. Megutálom magam ezerszer, míg a végén büszke leszek magamra. És akkor gyorsan elszaladok, mert tudom, hogy holnap megint szégyellni fogom, de utólag vállalni kell ezt is.

- Kik lesznek a meghívott vendégelőadók december 5-én?

- Felöltöztettem ezeket a meséket dalokkal. Azokkal fűzöm össze. Egyrészt a figyelemmel is jobban lehet operálni, ha sokfélét lát-hall az ember. Egyik ámulatból essen a másikba, nekem ne vakarózzon a közönség, hanem ámuljon! Ez volt a kitűzött cél. Így hát zenész és énekes barátaim lesznek: Navratil Andi, Kovács Nóri, Kovács Judit – ők az énekesek. Szabó Dani cimbalmon, Dsupin Pál furulyán, Demeter László pedig kobzán fog játszani. Muzsikával, dalokkal választjuk- és röptetjük el a meséket. A mese legyen a törzs, a dal pedig a lombja, a lombkoronája...valahogy így.

 

Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Megalapította az Ökrös és az Egyszólam együttest, és énekesként hamarosan igen népszerűvé vált. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is folytat. Kutatási területei elsősorban Felvidék, Erdély, Moldva, Somogy, de Nagykunságban és Nyírségben is gyűjt dalokat, meséket, tréfákat. Kedves dalai és meséi „a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai”. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készített itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Magyar népzenét tanított Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York egyetemen, valamint kanadai és amerikai táborokban is. Tíz éve Kodály-sorozatot indított útjára. Műfordítással is foglalkozik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.