Jazz/World

Bergendy István 75 éves

2014.10.08. 07:40
Ajánlom
Október 8-án tölti be hetvenötödik életévét a Liszt Ferenc-díjas szaxofonos, klarinétos, zeneszerző, a nevét viselő népszerű könnyűzenei együttes névadója.

Francia gyökerű nemesi ősei a Felvidékről kerültek szülővárosába, Szolnokra. Kitűnő tanuló volt a gimnáziumban, a tanulás mellett úszott, vízilabdázott és szaxofonozni, majd harmonikázni tanult. A zene mellett néptáncra járt, a Radio Luxembourg és az Amerika Hangja zenei programjait, édesapja jazzlemezeit hallgatta. Apja ösztönzésére ment a Műegyetemre, ahol három évig autómérnöknek tanult, de amikor 1961-ben felvették a Bartók Béla Konzervatóriumba, ez eldöntötte a jövőjét.

Első együttese 1958 őszén a Közgazdasági Egyetem klubjában alakult meg Ifjúsági Jazzegyüttes néven, a formációban öccse, Péter szaxofononozott. A Bergendy nevet 1962-ben vette fel a zenekar, s mint a legnyüzsgőbb, legaktívabb tag természetesen ő lett a zenekarvezető. 1962 végétől az Ifjúsági Park téli helyiségében, a belvárosi Dália presszóban, nyáron pedig az Ifiparkban játszottak rendszeresen. Amikor a beathullám Magyarországot is elérte, a közönségük fogyatkozni kezdett. A fiatalok gitárzenét akartak hallani és nem fúvósokat, ezért a zenekar 1964-ben kibővült egy gitárossal és már Shadows-számokat is játszott. A képzett zenészekből álló együttesnek komoly szakmai becsülete volt, lemezfelvételtől rádiós élő adásig, koncertturnétól a Táncdalfesztiválig mindenhová hívták őket. A Bergendy együttesnek fontos szerepe volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében, és segítette pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert és Katona Klárit is.

Tagcserék után 1967-től két és félévig Nyugaton, Svájcban, Németországban és a skandináv országokban "vendéglátóztak". A hazatérés után már másként muzsikált a Bergendy: a jazz, a soul és a rock olyan egyvelegét játszotta, amely "fúziós zeneként" igazából csak néhány év múlva lett itthon kedvelt. 1969 őszén megnyílt a saját klubjuk a Ganz-Mávag Művelődési Házban. 1970-ben csatlakozott a csapathoz Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc basszusgitáros-énekes-szövegíró: az invenciózus komponista és a karakteres, bársonyos hangú frontember belépésével új fejezet kezdődött az együttes életében. Az 1970. december 31-i szilveszteri tévéműsor révén országszerte egy csapásra népszerűek lettek, s ez a sok sikert és slágert hozó korszak 1976-ig tartott. Kiszolgálták a közönségízlést, de eleget tettek a szakmai elvárásoknak is. Megjelent első, saját számaikat tartalmazó albumuk Jelszó: LOVE - szeretet címmel, amelyet aztán követett a többi, népszerű korong. Olyan slágerek születtek tőlük ekkoriban, mint a Jöjj vissza, vándor (Demjén első dalszövege), Napot akarok látni, Fázom, Mindig ugyanúgy, Sajtból van a hold, Darabokra törted a szívem, Iskolatáska.

1976-ra Bergendyék és Demjén zenei elképzelései szétváltak. Az énekes a slágeres, rockos irányba lépett tovább, s megalakította a V' Moto Rock együttest, a Bergendy pedig a jazz-rock hullámot próbálta meglovagolni, de kevés sikerrel. Néhány jazzfesztiváli koncertlemez után 1980-tól sikeres mesejátékokat, gyermekalbumokat készített az együttes: Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Süsüke, a sárkánygyerek, a Futrinka utca és a Sebaj, Tóbiás tv-sorozatok, a 24 részes Én táncolnék veled című tv-tánciskola zenéjét, musicaleket írt (Kártyaaffér hölgykörökben, Mesélj, Münchhausen, Bohóc az egész család, Robinson és Péntek, Dobszó az éjszakában, Ördög bújjék...) és egy rock-kantátát is (A rendíthetetlen ólomkatona).

Az 1980-as évtized elején Bergendy István megalakította a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart tizenkét taggal  (nyolc zenész, plusz énekesek, vokál), mely a huszadik század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét adta elő show-szerű előadásmóddal, elegáns egyenruhákban, igényesen. Bálok rendszeres fellépői voltak, tánciskola felvételeik lemezen, televízió-sorozatban és videokazettán is megjelentek. 2009 októberében a tizenkéttagú zenekart egy kisebb létszámú együttes váltotta fel.

A magát 1971 óta kopaszra nyíró, korpulens zenész az egykori Ifjúsági Parkban ismerte meg leendő feleségét, akit 1966-ban vitt oltár elé, s két gyermekük született. Bergendy Istvánt számos szakmai elismerése mellett 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben pedig kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.