Jazz/World

Biblia show a 21. században – főszerepben: a Nő

2020.06.13. 11:50
Ajánlom
Kováts Krisztával egy népszerű, belvárosi kávéház teraszán ülünk le. Még viszonylag kevesen vannak, de lassan itt is helyreáll az élet és szinte semmi nem emlékeztet a karanténban töltött hetekre. Talán csak annyi, hogy a pincérek maszkban szolgálnak fel. Meg sem várom a rendelést, máris kérdezek. Kriszta legújabb klipjének, A nő teremtésének megjelenése kapcsán, mi más témánk is lehetne, mint a nő…?

Elkészült A nő teremtése című kliped, ami… Jaj, hagyjalak előbb rendelni, vagy tudsz egyszerre többfelé is figyelni?

Tudok!

Állítólag csak a nők tudnak.

Így van! A pasik egyszerre csak egy dologra képesek odafigyelni. A nő viszont tud egyszerre rendelni és beszélni is.

Ez például a rendezésnél is fontos lehet.

Igen. Meg a színpadon szintén fontos, hogy többfelé figyelj: arra, amit játszol, de közben vedd észre, ha leesett valami a földre, vagy a partner otthagyta, mert onnantól a néző csak azt figyeli. Észnél kell lenni, hogy miként kapod föl, viszed ki, adod a kezébe, tehát belejátszod a jelenetbe.

Ebben is a nők jobbak?

Ebben a nők biztos, hogy jobbak!

KKNevetosLagy1-112527.jpg

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Most jelent meg – A nő teremtése címmel – az új kliped és a legnagyobb közösségi oldalon meghirdettétek, hogy nők rövid szelfi-videóit várjátok a készülő munkához.

Igen, különféle korú, kinézetű, foglalkozású, bármilyen, de nő legyen és egy húsz másodperces szelfi-videót készítsen magáról, mosolyogjon a kamerába, csinálja azt, ami neki jólesik. Végül beválogattunk azt hiszem, tizennégy videót. Az életkori skála tizenháromtól hetven évesig tart. A dal egyébként arról szól, hogy valami még hiányzik a teremtésből, mondja az Úristen, és persze, ki az, hát a nő! Ő legyen a férfi társa. A klipet Török Dániellel csináltuk, és azt reméltük, a beérkezett videókból fel tudjuk villantani, milyen sokfélék vagyunk, mi nők – és szerintem sikerült.

A videóban víz volt mögöttem a klipben, mert szerintem a víz a nő.

Ami végtelen, befogadó, sokszínű, csillogó – maga a nő. A dalban van finom irónia, játékosság. Azt éreztem, hogy a szerzők – Wolf Péter és Fábri Péter –, akik ugye mindketten férfiak, leborulnak a női nem előtt. A klipben én is megjelenek párszor, mint nő, de inkább csak elmesélem a történetet. És ugye a nő összejön a férfival, de ez sosem annyira problémamentes, mint első pillanatra látszik. „Mert mi a szerelem? Kölcsönös türelem.”

Az új lemezed témája a Biblia. Mely dalokban jelenik még meg a nő?

Nagyon érdekes Ruth dala a hűségről. A hűség nem annyira népszerű téma a popzenében vagy a dalokban. Állandóan szakítós dalokat éneklünk, az a sláger. Valaki vagy elérhetetlen vagy nagyon jó vele, de az, hogy a hűség mit jelent egy kapcsolatban, az…

Mondhatni, unalmas?

Igen. De szerintem ez nagyon szép dal. Vagy ott van az Az vesse rá az első követ című szám, amiben meg akarnak kövezni egy házasságtörő asszonyt. S Krisztus mondja, az vesse rá az első követ, aki soha nem vétkezett és semmiféle bűnt nem követett még el. S milyen érdekes, hogy senki sem dob rá követ. Vagy ott van Lót története. Amikor Szodoma pusztulásánál Lót menekül a feleségével és azt mondja neki, hogy ne nézzen vissza.

Ez nem feltétlen női történet, de mi, nők, talán hajlamosabbak vagyunk visszanézni, rágódni a dolgokon.

Az elmúlt eseményeken nem tudunk túllépni. És mi lesz ilyenkor? Sóbálvánnyá meredünk. Beleragadunk valami régi dologba. Egy régi történetbe, fájdalomba, nem tudjuk feldolgozni, nem lépünk tovább és úgy maradunk. Ez nagyon erős kép! Hozzáolvastam a dalokhoz és a teremtésnél, az elején, az Úr megteremti az embert és egyértelműen férfit és nőt teremt. Majd a következő oldalon azt mondja, hogy nem jó, hogy a férfi egyedül van, kiveszi az oldalbordáját és megteremti a nőt. Mondom, hát hogy? Hisz’ az előző oldalon már megteremtette! De ilyen a Biblia. Egy csomó helyen van ellentmondás, hiszen sok szerző írta és hosszú ideig tartott, míg kanonizálták.

A lemez címe provokatív: Biblia show. Milyen reakciókat váltott ki?

Többen megkérdezték, miért ez és miért így. Egy-két olyan reakció volt, hogy provokáló és a Biblia az nem show. De jezsuita pap barátunk, vagy mélyen vallásos ismerősünk nem érezte magát a hitében megbántva. Amikor megkérdezték, miért ez a cím, elmondtam, hogy kicsit olyan, mint amikor a show-elemeknél a reflektorfény erre világít, majd arra, utána amarra. Az egész Bibliát nem tudnánk egy lemezanyagban összefoglalni. De azokat az érzéseket, gondolatokat igen, amik ma is foglalkoztatnak minket.

_BNO0921Kovatskriszta2-NET-112527.jpg

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Vannak a lemezpiacon olyan megkülönböztetések, hogy a te lemezed csakis női lemez lehet?

Ezt így nem érzem, de gázsikban érzek különbséget. A férfiakat jobban fizetik, mint a nőket. Színészek esetében mindenképpen. És nehezen harcolsz vele, mert abban az adott pillanatban, amikor tárgyalsz, nem feltétlen tudsz róla, de később kiderül, hogy a férfiak ugyanazért a munkáért több pénzt kapnak. S női rendezőként nehezen vagy nemigen tudok labdába rúgni. Nem fogadnak el.

Nem mindenhol, de ki kell harcolni, hogy rendezőként dolgozzam.

Bár az utóbbi időben már vannak nők színházigazgatói pozíciókban és rendezők is, de ez tényleg csak az elmúlt egy-két évben lazult egy picit.

Lehet tudni, miért?

Ezen a pályán férfiuralom van.

Olvastam a Spiegelben egy 79 éves amerikai nőről, akinek három lánya van. Egyikük a YouTube igazgatója, a másik egy IT cég vezetője, s a harmadik is vezető. A Google az egyik lánya garázsában jött létre. S arról beszél, hogy miként kell nevelni a nőket. Ő úgy látja, hogy van az üvegplafon effektus, miszerint a nők csak egy bizonyos szintig jutnak fel a ranglétrán, följebb nem. Akik áttörtek, sokszorosan be kellett bizonyítaniuk, mennyire jók. S hogy a nők nem lenyomják a másikat, hanem inkább együtt szeretnék megoldani a dolgokat. Arról is beszélt, milyen fontos a szülői támasz. A szülő, aki ott van, de nem akar rád erőltetni semmit sem.

_BNO0870kovatskriszta1-NET-112457.jpg

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Neked is lányod van. Hogy nevelted őt?

Szerintem nagyon jól neveltük a lányomat. Nem is tudja, mennyire klassz ember! Emlékszem, egyszer csak azzal jött haza, hogy elmegy Münchenbe tanulni. Ennek már 13 éve. Akkor azt hittem, kitépik a szívemet, bele fogok halni, nem bírom ki, hogy elmegy. De azt mondtam, amit az apja is, hogy menjél. Aztán elvonultam és sírtam egy kicsit a sarokban, de azt akkor ő szerencsére nem látta. Nem tudsz mást tenni, mint hogy abban támogatod, amit ő akar.

Most pedig már együtt dolgoztatok ezen a lemezen.

Külön nagy öröm, hogy eltelt annyi idő, hogy Flóra a saját művészi pályáját – mint csembalóművész – felépítette. Nem akartam, hogy nyomassza, hogy az én lányom, s most a saját jogán tudom hívni már.

Maximalista vagy vele?

Inkább úgy mondanám, ő a maximalista velem szemben. De nagyon kreatív dolog, mert egy percig látom a kislányomat, a következő másodpercben meg már párbeszédet folytatok egy másik művésszel.

Megváltoztatja ez az anya-lánya viszonyt?

Inkább új színt ad hozzá. Az egész lemez témáját is ő találta ki! S mivel ő csembalóművész, adta magát, hogy a hangszeres kíséret barokk trió legyen, vagyis csembaló, hegedű és cselló, plusz ütőhangszerek és beatbox, Baranyay Piroska és Keönch László közreműködésével.

A lemez megjelent és remélhetőleg szép, lassan, élőben is meg lehet mutatni a közönségnek. Úgy tűnik, újraéled az élet a színházakban is. Milyen terveid vannak?

A Baltazár Színházzal, ahol Down-szindrómás színészeket rendezek, a bántalmazás és családon belüli erőszak témakörével szeretnék foglalkozni.

Ebben a vírushelyzetben még kiszolgáltatottabb lett az, akit otthon bántanak.

Borzasztó történetek vannak! Olyat is olvastam, hogy a nő szúrja le a férfit, de sokkal gyakoribb, amikor férfiak élnek vissza a saját testi erejükkel. A gyerekek ezt látják, ebben nőnek fel, meg vannak félemlítve, esetleg őket is bántják, vagy ők is ilyenek lesznek. Borzasztó! A darabot Vörös István fogja írni. Még nem látom, mi lesz belőle, mert most formálódik. Ráadásul a Baltazárral megcsinálni egy ilyen témát, csak nagyon elemelten lehet, mert nem bírnák: nem tudnak elvonatkoztatni, hogy ez velük történik, vagy csak eljátsszák. Attól, hogy ők Down-szindrómások, még kiszolgáltatottabbak. És a tisztaságuk miatt, még durvább lesz annak, aki nézi, ha velük történik bármilyen agresszió. Nem kell, hogy megtörténjen, elég lesz annak a fejében, aki nézi.

_BNO1015kovatskriszta5SZVnetre-112454.jpg

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Az elmúlt évtizedekben nagyon sok mindent csináltál már. Színjátszás, éneklés, rendezés, rádióműsorok. Az Evita címszerepében ismert meg az ország.

Meghallják a nevem és rögtön, jaj, te vagy a magyar Evita, és ez megy lassan negyven éve. Az ember már picit unja, de másfelől meg örüljön, hogy valamihez kötik!

Egy művészi pálya nem minden szakasza annyira látványos.

Volt egy jó tizenöt évem, amikor sokan megkérdezték: jé, hát veled mi van, te hol voltál, mit csináltál? Nem voltam előtérben, nem játszottam ezeket a nagy musicaleket. Jött ez a – kívülről nézve mindenképpen – hullámvölgy és akkor elkezdtem egészen más dolgokat csinálni. Olyasmit, ami érdekelt, amit ki akartam próbálni. Hogy jé, ez nekem megy, de jó!

A nagy kudarcokból is lehet sokat tanulni és a nagy mélypontokból is, mert új utak és lehetőségek nyílnak.

Persze, voltak válaszutak. Amikor ment az Evita, Tim Rice hívott, hogy menjek ki. Akkor mutatták be a Sakkot és annak a női főszerepére invitált. De akkor még disszidálni kellett volna, s én már családot akartam. Mindent föl kellett volna égetnem. Egy mai fiatal ezt nem érti meg, akkor az még – ’85-ben – mást jelentett! Még ’87-ben sem lehetett sejteni, hogy itt bármi változás lesz. Azt gondoltuk, ez így marad örökké! Néha elgondolkodom, ha azt választom, akkor mi nem beszélgetünk itt, mert én most egy Westend-sztár vagyok. Ha oda akkor kimegyek, megcsináltam volna a magam karrierjét. De ki tudja, hogy lett volna? Így aztán lett, ahogy lett, de akkor a lányom sem lett volna. Az meg mégiscsak nagyon jó, hogy lett!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?