Elkészült A nő teremtése című kliped, ami… Jaj, hagyjalak előbb rendelni, vagy tudsz egyszerre többfelé is figyelni?

Tudok!

Állítólag csak a nők tudnak.

Így van! A pasik egyszerre csak egy dologra képesek odafigyelni. A nő viszont tud egyszerre rendelni és beszélni is.

Ez például a rendezésnél is fontos lehet.

Igen. Meg a színpadon szintén fontos, hogy többfelé figyelj: arra, amit játszol, de közben vedd észre, ha leesett valami a földre, vagy a partner otthagyta, mert onnantól a néző csak azt figyeli. Észnél kell lenni, hogy miként kapod föl, viszed ki, adod a kezébe, tehát belejátszod a jelenetbe.

Ebben is a nők jobbak?

Ebben a nők biztos, hogy jobbak!

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Most jelent meg – A nő teremtése címmel – az új kliped és a legnagyobb közösségi oldalon meghirdettétek, hogy nők rövid szelfi-videóit várjátok a készülő munkához.

Igen, különféle korú, kinézetű, foglalkozású, bármilyen, de nő legyen és egy húsz másodperces szelfi-videót készítsen magáról, mosolyogjon a kamerába, csinálja azt, ami neki jólesik. Végül beválogattunk azt hiszem, tizennégy videót. Az életkori skála tizenháromtól hetven évesig tart. A dal egyébként arról szól, hogy valami még hiányzik a teremtésből, mondja az Úristen, és persze, ki az, hát a nő! Ő legyen a férfi társa. A klipet Török Dániellel csináltuk, és azt reméltük, a beérkezett videókból fel tudjuk villantani, milyen sokfélék vagyunk, mi nők – és szerintem sikerült.

Ami végtelen, befogadó, sokszínű, csillogó – maga a nő. A dalban van finom irónia, játékosság. Azt éreztem, hogy a szerzők – Wolf Péter és Fábri Péter –, akik ugye mindketten férfiak, leborulnak a női nem előtt. A klipben én is megjelenek párszor, mint nő, de inkább csak elmesélem a történetet. És ugye a nő összejön a férfival, de ez sosem annyira problémamentes, mint első pillanatra látszik. „Mert mi a szerelem? Kölcsönös türelem.”

Az új lemezed témája a Biblia. Mely dalokban jelenik még meg a nő?

Nagyon érdekes Ruth dala a hűségről. A hűség nem annyira népszerű téma a popzenében vagy a dalokban. Állandóan szakítós dalokat éneklünk, az a sláger. Valaki vagy elérhetetlen vagy nagyon jó vele, de az, hogy a hűség mit jelent egy kapcsolatban, az…

Mondhatni, unalmas?

Igen. De szerintem ez nagyon szép dal. Vagy ott van az Az vesse rá az első követ című szám, amiben meg akarnak kövezni egy házasságtörő asszonyt. S Krisztus mondja, az vesse rá az első követ, aki soha nem vétkezett és semmiféle bűnt nem követett még el. S milyen érdekes, hogy senki sem dob rá követ. Vagy ott van Lót története. Amikor Szodoma pusztulásánál Lót menekül a feleségével és azt mondja neki, hogy ne nézzen vissza.

Az elmúlt eseményeken nem tudunk túllépni. És mi lesz ilyenkor? Sóbálvánnyá meredünk. Beleragadunk valami régi dologba. Egy régi történetbe, fájdalomba, nem tudjuk feldolgozni, nem lépünk tovább és úgy maradunk. Ez nagyon erős kép! Hozzáolvastam a dalokhoz és a teremtésnél, az elején, az Úr megteremti az embert és egyértelműen férfit és nőt teremt. Majd a következő oldalon azt mondja, hogy nem jó, hogy a férfi egyedül van, kiveszi az oldalbordáját és megteremti a nőt. Mondom, hát hogy? Hisz’ az előző oldalon már megteremtette! De ilyen a Biblia. Egy csomó helyen van ellentmondás, hiszen sok szerző írta és hosszú ideig tartott, míg kanonizálták.

A lemez címe provokatív: Biblia show. Milyen reakciókat váltott ki?

Többen megkérdezték, miért ez és miért így. Egy-két olyan reakció volt, hogy provokáló és a Biblia az nem show. De jezsuita pap barátunk, vagy mélyen vallásos ismerősünk nem érezte magát a hitében megbántva. Amikor megkérdezték, miért ez a cím, elmondtam, hogy kicsit olyan, mint amikor a show-elemeknél a reflektorfény erre világít, majd arra, utána amarra. Az egész Bibliát nem tudnánk egy lemezanyagban összefoglalni. De azokat az érzéseket, gondolatokat igen, amik ma is foglalkoztatnak minket.

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Vannak a lemezpiacon olyan megkülönböztetések, hogy a te lemezed csakis női lemez lehet?

Ezt így nem érzem, de gázsikban érzek különbséget. A férfiakat jobban fizetik, mint a nőket. Színészek esetében mindenképpen. És nehezen harcolsz vele, mert abban az adott pillanatban, amikor tárgyalsz, nem feltétlen tudsz róla, de később kiderül, hogy a férfiak ugyanazért a munkáért több pénzt kapnak. S női rendezőként nehezen vagy nemigen tudok labdába rúgni. Nem fogadnak el.

Bár az utóbbi időben már vannak nők színházigazgatói pozíciókban és rendezők is, de ez tényleg csak az elmúlt egy-két évben lazult egy picit.

Lehet tudni, miért?

Olvastam a Spiegelben egy 79 éves amerikai nőről, akinek három lánya van. Egyikük a YouTube igazgatója, a másik egy IT cég vezetője, s a harmadik is vezető. A Google az egyik lánya garázsában jött létre. S arról beszél, hogy miként kell nevelni a nőket. Ő úgy látja, hogy van az üvegplafon effektus, miszerint a nők csak egy bizonyos szintig jutnak fel a ranglétrán, följebb nem. Akik áttörtek, sokszorosan be kellett bizonyítaniuk, mennyire jók. S hogy a nők nem lenyomják a másikat, hanem inkább együtt szeretnék megoldani a dolgokat. Arról is beszélt, milyen fontos a szülői támasz. A szülő, aki ott van, de nem akar rád erőltetni semmit sem.

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Neked is lányod van. Hogy nevelted őt?

Szerintem nagyon jól neveltük a lányomat. Nem is tudja, mennyire klassz ember! Emlékszem, egyszer csak azzal jött haza, hogy elmegy Münchenbe tanulni. Ennek már 13 éve. Akkor azt hittem, kitépik a szívemet, bele fogok halni, nem bírom ki, hogy elmegy. De azt mondtam, amit az apja is, hogy menjél. Aztán elvonultam és sírtam egy kicsit a sarokban, de azt akkor ő szerencsére nem látta. Nem tudsz mást tenni, mint hogy abban támogatod, amit ő akar.

Most pedig már együtt dolgoztatok ezen a lemezen.

Külön nagy öröm, hogy eltelt annyi idő, hogy Flóra a saját művészi pályáját – mint csembalóművész – felépítette. Nem akartam, hogy nyomassza, hogy az én lányom, s most a saját jogán tudom hívni már.

Maximalista vagy vele?

Inkább úgy mondanám, ő a maximalista velem szemben. De nagyon kreatív dolog, mert egy percig látom a kislányomat, a következő másodpercben meg már párbeszédet folytatok egy másik művésszel.

Megváltoztatja ez az anya-lánya viszonyt?

Inkább új színt ad hozzá. Az egész lemez témáját is ő találta ki! S mivel ő csembalóművész, adta magát, hogy a hangszeres kíséret barokk trió legyen, vagyis csembaló, hegedű és cselló, plusz ütőhangszerek és beatbox, Baranyay Piroska és Keönch László közreműködésével.

A lemez megjelent és remélhetőleg szép, lassan, élőben is meg lehet mutatni a közönségnek. Úgy tűnik, újraéled az élet a színházakban is. Milyen terveid vannak?

A Baltazár Színházzal, ahol Down-szindrómás színészeket rendezek, a bántalmazás és családon belüli erőszak témakörével szeretnék foglalkozni.

Borzasztó történetek vannak! Olyat is olvastam, hogy a nő szúrja le a férfit, de sokkal gyakoribb, amikor férfiak élnek vissza a saját testi erejükkel. A gyerekek ezt látják, ebben nőnek fel, meg vannak félemlítve, esetleg őket is bántják, vagy ők is ilyenek lesznek. Borzasztó! A darabot Vörös István fogja írni. Még nem látom, mi lesz belőle, mert most formálódik. Ráadásul a Baltazárral megcsinálni egy ilyen témát, csak nagyon elemelten lehet, mert nem bírnák: nem tudnak elvonatkoztatni, hogy ez velük történik, vagy csak eljátsszák. Attól, hogy ők Down-szindrómások, még kiszolgáltatottabbak. És a tisztaságuk miatt, még durvább lesz annak, aki nézi, ha velük történik bármilyen agresszió. Nem kell, hogy megtörténjen, elég lesz annak a fejében, aki nézi.

Kováts Kriszta (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Az elmúlt évtizedekben nagyon sok mindent csináltál már. Színjátszás, éneklés, rendezés, rádióműsorok. Az Evita címszerepében ismert meg az ország.

Meghallják a nevem és rögtön, jaj, te vagy a magyar Evita, és ez megy lassan negyven éve. Az ember már picit unja, de másfelől meg örüljön, hogy valamihez kötik!

Egy művészi pálya nem minden szakasza annyira látványos.

Volt egy jó tizenöt évem, amikor sokan megkérdezték: jé, hát veled mi van, te hol voltál, mit csináltál? Nem voltam előtérben, nem játszottam ezeket a nagy musicaleket. Jött ez a – kívülről nézve mindenképpen – hullámvölgy és akkor elkezdtem egészen más dolgokat csinálni. Olyasmit, ami érdekelt, amit ki akartam próbálni. Hogy jé, ez nekem megy, de jó!

Persze, voltak válaszutak. Amikor ment az Evita, Tim Rice hívott, hogy menjek ki. Akkor mutatták be a Sakkot és annak a női főszerepére invitált. De akkor még disszidálni kellett volna, s én már családot akartam. Mindent föl kellett volna égetnem. Egy mai fiatal ezt nem érti meg, akkor az még – ’85-ben – mást jelentett! Még ’87-ben sem lehetett sejteni, hogy itt bármi változás lesz. Azt gondoltuk, ez így marad örökké! Néha elgondolkodom, ha azt választom, akkor mi nem beszélgetünk itt, mert én most egy Westend-sztár vagyok. Ha oda akkor kimegyek, megcsináltam volna a magam karrierjét. De ki tudja, hogy lett volna? Így aztán lett, ahogy lett, de akkor a lányom sem lett volna. Az meg mégiscsak nagyon jó, hogy lett!