Bár Nagyabonyban született, a család sokszor költözött, így gyerek- és kamaszkorát a Győr megyei Bőnyön töltötte. A zene azonban mindig elkísérte, édesapja ugyanis hegedűsként járta a vidéket.
Bihari 24 éves korában Dunaszerdahelyen elvette a nála nyolc évvel fiatalabb Banyák Évát, egy ismert szerdahelyi cimbalmos, Banyák Simon lányát. A családi zenekarban is hamarosan szerepet vállalt, sőt később a banda vezetője lett.
Bihari János (Fotó/Forrás: Wikipédia)
Dunaszerdahelyen sem maradt sokáig, egy rövid komáromi és bécsi kitérő után – Bécsben néhány műve nyomtatásban is megjelent – 1801-ben Pestre ment, ahol saját zenekart alapított. Az öttagú együttes hamar népszerűvé vált, Bihari neve azonban csak 1811 után vált széles körben is ismertté, miután a pozsonyi országgyűlés összehívásakor ő muzsikált az ünnepi eseményeken.
1814-ben már Bécsben zenélt a Szent Szövetség ülésén, egyesek a „magyar Rossiniként” emlegették, és nem sokkal később meghívást kapott a Katarina Pavlovna orosz nagyhercegnő tiszteletére rendezett mulatságra, valamint az 1820-as Csepel-szigeteki fogadásra, ahol Ferenc császár is tiszteletét tette.
Ez volt pályafutásának fénykora, ugyanis egy 1822-es koncertet leszámítva, amikor Liszt Ferenc is meghallgatta játékát, népszerűsége csökkenni kezdett. Liszt ekkor azonban még azt írta róla:
„a cigány virtuozitás legismertebb, legünnepeltebb képviselője”.
1824-ben baleset érte, eltörte a bal karját, onnantól kezdve nem tudott ugyanolyan intenzitással játszani. A hegedülést nem hagyta abba, de háttérbe vonult. Utolsó nagy nyilvános megjelenése 1825-ben volt, amikor Pozsonyban a királyné koronázásakor játszott.
Visszavonulása után 1827. április 26-i haláláig magányosan élt, hatása azonban máig érezhető. Egyes feltételezések szerint Ludwig van Beethoven többször hallotta őt játszani, sőt egyes motívumait fel is használta az István király nyitányában.
Összesen 84 olyan magyar verbunkos, magyar tánc maradt az utókorra, melyet Bihari Jánosnak tulajdonítanak, és
bár nem bizonyított, valószínűleg ő a szerzője a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is.
Több intézmény is viseli a nevét, illetve utcát neveztek el róla Budapesten, Pomázon, Veresegyházon, Szegeden, Miskolcon, Berettyóújfaluban és Sátoraljaújhelyen.
Fejléckép: Bihari János (forrás: Wikipédia)
hírlevél
