Jazz/World

Budapest 1956

2008.01.30. 00:00
Ajánlom
Tommy Vig, a világhírű amerikai vibrafonművész, jazzdobos, zeneszerző ötven évig élt külföldön. Ez idő alatt igazi amerikaivá vált, de mégis minden pillanatában megmaradt magyarnak, akiben máig él az elbukott 1956-os forradalom minden rezdülése.

Már amerikai tartózkodása alatt megfogalmazott egy, a forradalom élményeit feldolgozó zeneművet, amelyet katonai fúvószenekari együttesre írt. Ugyanezen darabot később a Budapest Jazz Orchestra megrendelésére átfogalmazta big band-re, majd a Miskolci Szimfonikus Zenekar és Kovács László inspirálására szimfonikus zenekari ruhába öltöztette. Noha mindhárom mű egy tőről fakad, mégis nagy szórás mutatkozik az egyes változatok között.

A szerző 2006-os hazatelepülése adott alkalmat a Budapest Jazz Orchestrának, hogy új művet rendeljen tőle, ami szintén a Budapest 1956 címet viseli. (A három mű azonos címmel való jelölése - véleményem szerint - nem szerencsés, de a szerző ezügyben hajthatatlan volt...) Ezt a big band-változatot kétszer is hallottam a BJO remek előadásában, de ez az írás most csak a 6-os stúdióbeli koncertről kíván szólni.

A január 19-i koncerten fontos eseménynek voltunk részesei egyrészt azért, mert egy remek művet hallhattunk, másrészt örömmel vehettük tudomásul, hogy egy ilyen nagyszabású kortárs darab viszonylag rövid időn belül kétszer is közönség elé kerülhetett. "Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában" nem jellemző, hogy egy ilyen nagy apparátust foglalkoztató művet nem csak az első (és egyetlen...) előadás emlékeiből idézhetünk magunk elé.

A nagyzenekari mű változatos hangszerkészletet mozgat. A klasszikus szimfonikus együttest a szerző kibővíti szóló nagybőgővel (Berkes Balázs par excellence játékával) és jazz-dob apparátussal, különféle percussion- és vibrafon hangkeltőkkel. A korábbi változatokban alkalmazott tárogató most kissé érthetetlen módon nem szerepelt a hangképben, de a hangszer mondanivalóit hordozó zenei anyagot illúziót keltő módon szólaltatta meg az angolkürt. A mű indítása egy komor hangzat, melynek súlyos mélységéből indaszerűen bontakozik ki a "tisztalelkű magyar nép zenei hangokban kifejezett témája". (idézet Tommy Vigtől) A Páva-motívumra (valószínűleg szándékosan) emlékeztető hangsor azonnal felrajzolja azt a miliőt, aminek hamarosan elkövetkezik drámai tönkretétele.

Tommy Vig szuverén ura a zenekarnak. A különböző hangszercsoportok egymáshoz illesztése, vagy éppenséggel szembeállítása természetes gördülékenységgel kerül ki keze alól. A drámai effektusok lenyűgoző intenzitással ábrázolják a harc menetét, az eszközök használata a valóságos hanghatásra való fizikai hasonlóság dacára nem keltenek triviális hatást, sőt az áttétel nagyonis nyilvánvaló. A megnyugvás pillanataiban előtérbe kerül az amerikai filmzene-szerző vonóskar-kezelésének speciális eszköztára. Puha harmóniák, amik azonban mindig magukban hordozzák az összetettséget, széles dallamívek, amik látszólagos egyszerűségükben éreztetik a felszín alatti feszültséget.

A mű a szerző közlése szerint 16 egymást szünet nélkül követő epizódból áll. Azt gondolhatnánk, hogy ez talán egy kissé szétszórt szerkezetet eredményez, de nem, a megfogalmazás intenzitása, a szerkesztés ökonomikus kezelése, összefogott és a figyelmet a lényegre irányító volta egységes struktúrát hozott létre. Kiemelkedő eseménye volt az egyébként is élményszerű előadásnak a szerző szereplése a műben. Tommy Vig, a jazzdobos, a maga szólamára bízta "az egyéni szabadságért való küzdelem" (idézet Tommy Vigtől) ábrázolását. A megvalósítás világszínvonalú dobszoló volt! A szerző/előadó minden vállalását a maximumig fokozva igazi bravúrt mutatott be.

Hivatott és értő vezére volt az előadásnak Kovács László, aki inkább szeretettel semmint erőszakkal tarotta kézben a nagylétszámú apparátust. Vezénylése közérthető, plasztikus mozdulatokkal fogta egységbe a rengeteg feladatot, amit a mű az előadókra rótt. Nagyszerűen váltotta pozícióit attól függően, hogy ő volt-e a megszólaltatás fő irányítója, vagy kiséretül kellett szegődnie (zenekarával együtt) a szövetből kiemelkedő anyagot interpretáló Tommy Vig dob-játéka mellé. "Könnyű dolga" van annak, aki ilyen mélységben éli át ezt a zenei világot, mint ő.

Az est (délután...) második részében Tommy Vig vibrafon-játékával is megörvendeztette a rendkívül népes és érdeklődő hallgatóságát. A Jazzimprovizációk közismert örökzöldekre című összeállításban az est főszereplője Tommy Vig, továbbá Berkes Balázs, Márkus Tibor, Cseh Balázs, valamint felesége Mia Vig társaságában színvonlas, igazi jazzt, örömteli örömzenét produkáltak. (Zsoldos Béla, a kitűnő ütőhangszeres művész és zeneszerző sajnálatos módon, betegsége miatt nem léphett itt fel, pedig a Budapest 1956-ban is jelentős szerep hárult volna rá. Elismerés illeti Márkus Tibort, aki Zsoldos szólamát zongorára át-transzponálva megszólaltatta.)

A közismert standard-ek közé Tommy Vig egy érdekes csemegét illesztett be: dalt komponált Petőfi Sándor: Füstbe ment terv című versére. A dalt feleségének ajánlotta, aki ugyancsak nemzetközi ismertségű művész, a Kim Siters tagjaként aratta sikereit. Mia Vig koreai születésű, Amerikában élt évtizedekig, férjével együtt jött Magyarországra, ahol most nagy küzdelemben áll a magyar nyelvvel... A dalt, melynek szövege az első volt, amit kívülről megtanult, rendkívüli bájjal és igen érdekes akcentussal adta elő.... Megérdemelt sikert aratott.

(2008. január 19. 15:05 MR 6-os stúdió (Budapest) - Tommy Vig (vibrafon, dob, zeneszerző) koncertje; km.: MR Szimfonikusok, Berkes Balázs (bőgő), Mia Vig (ének), vez.: Kovács László)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Amikor Maria João Pires másik zongoraversennyel készült, mint a zenekar

Ma ünnepli 75. születésnapját Maria João Pires, az egyik legjobb Mozart-játékos az elmúlt évtizedekből. Leghíresebb koncertfelvételével köszöntjük őt.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Oláh Szabolcs: "A zenét spirituális útnak tartom"

A Fidelión debütál a gitáros-zeneszerző Oláh Szabolcs kvintettjének új sessionvideója, mely a szeptember 6-án megjelenő – de az iTunes-on már előrendelhető – Crystal Brook című lemezen szereplő Dawn Rider című kompozícióhoz készült. Ennek apropóján fel is tettünk néhány kérdést Oláh Szabolcsnak.
Jazz/World magazin

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?
Jazz/World balatonfüred

Kedden kezdődik a Balatonfüredi Prímásverseny

Ebben az évben a cigányprímásokon a sor, hiszen a 7. Prímásverseny nekik szól. A versenyre idén tíz prímás jelentkezett az ország több pontjáról.
Jazz/World hegedű

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.
Jazz/World gyász

Elhunyt a zenész, aki Mandelával egy színpadon énekelte az apartheid-ellenesek himnuszát

Hatvanhat éves korában kedden meghalt Johnny Clegg dél-afrikai énekes, dalszerző. Ő írta az Asimbonanga című dalt.