Jazz/World

Bujdosó János: "Részt kell venni benne"

2017.02.28. 10:50
Ajánlom
Március elsején sérült és ép előadók két előadásban is közösen lépnek színpadra az ArtMan Mozgásterápiás Közhasznú Egyesület estjén a Trafóban. Az előadások egyike, a Gál Eszter és Farkas Dorka rendezte Fehér a kiszolgáltatottság és a letisztultság témáit feszegeti. Ennek kapcsán az előadás zenéjét szerző Bujdosó Jánost kérdeztük szociális érzékenységről, kívülállásról, a zene terápiás alkalmazásáról és színházi zeneszerzésről.

- Édesanyád gyógypedagógus, te magad pedig szociális munkásként dolgoztál. Ebből adódóan feltételezem a szociális érzékenységed a sérült emberek ügyére is kiterjed. Viszonylag természetes számodra a kommunikáció velük?

- Az érzékenységet illető felvetés helytálló, már gyerekkoromban azt kellett látnom, -és ez valamilyen módon tudatosult is bennem- hogy pl. anyám iskolájában, mely iskolatípust akkoriban kisegítő iskolának hívtak, a túlnyomó többség cigány gyerek, ami nyilvánvaló súlyos aránytalanság.

Nyilván nem voltam tisztában azzal, hogy ezt szegregációnak hívják,

és azzal sem, hogy ez mindenféle továbbtanulási lehetőségtől megfosztja ezeket a gyerekeket, tehát elveszi az esélyüket egy teljesebb élettől. Ugyanakkor ennek az igazságtalanságnak a megtapasztalása, hogy mondjam, eléggé érzékenyítő volt. Másrészről, a sérült emberekkel való érintkezés kapcsán maximum ehhez az érzékenységhez tudok nyúlni, de hogy mindig ellazult és zökkenőmentes lenne a kommunikáció, azt azért nem merném állítani. Ahhoz több gyakorlat kellene, nem vagyok ennek a szakembere.

Bujdosó János

Bujdosó János (Fotó/Forrás: Benke Hunor)

- Olvastam egy interjúban, hogy az idő előrehaladtával egyre erősebb benned a roma identitástudatod. Ezt kívülállásként éled meg? Illetve látsz ebben bármiféle párhuzamot a fogyatékkal élők helyzetével?

- Párhuzam mindig létezik azon csoportok között, akik valahogyan eltérnek az átlagostól. A roma identitásról való megnyilatkozás számomra elég ingoványos talaj. Volt, hogy korábban beszéltem erről interjúkban, valamiféle suta, nyilvános vállalásaként származásomnak, de ez nekem nem tud jól állni, nemigen nézek ki romának, ezért a diszkrimináció sem alapélményem. Identitásom ezért legalább kétféle, de ha sokat mondom ezt a szót, hogy identitás, rá kell jöjjek egy idő után, hogy nem is tudom, mit jelent ez a szó az én esetemben, hiszen

számomra egy ember etnikai hovatartozása nem mérvadó,

úgyhogy különösen furcsa, ha én beszélek a sajátomról. 

- Hogyan találkoztál az ArtMan Egyesülettel?

- Perifériás látásomban ott voltak ők már valahol, de közelebbről csak a mostani munka során ismertem meg őket.

- Az ArtMan egyedülálló abból a szempontból, hogy a táncot terápiás célra és előadóművészeti produktumként is alkalmazza egyszerre. Ugyanakkor a zenében nem tudok ilyen kezdeményezésről. Mit gondolsz a zene terápiás alkalmazásáról?

A zene nagyon sok fontos készség fejlesztésére alkalmas, és nem kell különösebben tehetségesnek lenni ahhoz, hogy saját fejlődésünk szolgálatába tudjuk állítani.

Tanítok zenét, és hát vannak ügyesebb tanítványok, és vannak kevésbé ügyesek. Van, akiből nem lesz zenész, de az ő esetükben is a figyelem, a koncentráció, az együttműködés gyakorlatai pozitívan hatnak az élet egyéb területeire is.

- Az Artman munkamódszere az, hogy a próbákon a közös ötletelésből hozzák létre az előadást. Te is jelen voltál a próbák nagy részén, vagy a zene mindettől függetlenül született?

- Ott voltam a próbákon, és ez nem csak a szűken vett színpadi produkció szempontjából volt fontos. Részt kell venni benne. Én kívülállóként azt látom, hogy a próbafolyamat nem csak azért szükséges itt, hogy begyakoroljuk, hogy ki melyik oldalról jön be.

Ebben a speciális közegben már a próba is egy klassz közösségi eseménynek számít,

egy nagy közös erőfeszítésnek, amire készülni kell, és várni lehet. A zene improvizált lesz, de a főbb pontokat és azokhoz kapcsolódó zenei hangulatokat azért előre lefixáljuk.

- Nagy múltad van a filmzeneszerzésben. A színházi zeneszerzés ehhez képest milyen tapasztalat, mennyiben tér el a kettő?

- Nagyon különbözik a két dolog. A filmzene nagyobb szabadság, és a nagy szabadságot kedvelem. A színház egy más munka, a színház egy gyönyörű gyár, ahol mindenki pontosan ott van fél kettőkor vagy tízkor és felveszi a munkát, a művészeti melót nap nap után, ez is nagyon inspiráló.

- Már jó pár éve működik a jazz és világzene határán egyensúlyozó Bujdosó Trió, amiről egy ajánlóban azt írták: „Ha Tarantino Budapesten forgatna, biztos, hogy ez a zenekar adná alá a zenét”. Neked is filmek, történetek mennek a fejedben, amikor ezeket a számokat írod?

- Jó lenne, de nem. A zeneszerzés folyamata eléggé kiszámíthatatlan, receptem nincs rá, dolgozol hülyeségeken öt órát, majd valaki hív telefonon, közben a felvétel gomb benyomva marad, te prüntyögsz valamit, amiről később meghallgatva kiderül, hogy egy egyedi, létező gondolat lenyomatát hoztad létre, azaz: megtörtént valami.

A dalok, amelyeket írunk, mind ott kószálnak valahol az éterben, képesség vagy szerencse kell ahhoz, hogy mindezeket hallhatóvá tegyük. 

Névjegy

Bujdosó János fáradhatatlan figurája a hazai underground zenei életnek, zenekaraival bejárta Európát, szerzői albumai mellett számos lemezen szerepel komponistaként vagy társszerzőként, és pályája során jó néhány filmhez komponált kísérőzenét. Olyan zenekarok gitárosaként is ismerős lehet, mint a Pop Ivan, a Chakra Hacker, a Kampec Dolores, a Specko Jednó, az Egy Kiss Erzsi Zene, és a Kistehén. 2011 óta saját trióját vezeti Vajdovich Árpád nagybőgőssel és Németh Csaba dobossal, amellyel részben intim hangvételű, mediterrán hangulatú saját szerzeményeket, részben világzenei feldolgozásokat játszik. Édesanyja gyógypedagógus, ő maga szociális munkásként  diplomázott és dolgozott a zenélés mellett. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.
Vizuál

50 éves a legendás Kecskemétfilm

Magyar Népmese sorozatuk immár hivatalosan is hungarikum, a világhálón 170 országból 134 millióan nézték meg. Itt készült a Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos.
Zöldhullám

Környezettudatosság klímaszorongás nélkül a Gárdonyi téren

A városlakókkal együtt, a hiánypótLÁSS! című köztéri installáció keretében „építette vissza” a Gárdonyi tér hiányzó fáját Kele Juci képzőművész. A kivágott fa helyén borostyánból készült zöld üzenőfalra bárki elhelyezhette a szebb jövő érdekében elgondolt vállalását.
Vizuál

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.
Jazz/World

Különleges hangzásvilággal szól a jazz a Rieger Rhodes Quartet első albumán

A Rieger Rhodes Quartet (RRQ) Long-lost Brothers című debütáló anyaga a patinás svájci jazz kiadó, a UNIT Records gondozásában jelenik meg. A júniusi magyar megjelenés megelőzi a nemzetközi kiadást, amely szeptember elejére van kitűzve. Ekkor lesz elérhető a nyolc saját kompozíciót tartalmazó CD teljes anyaga a nagyobb zeneletöltő portálokon is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Különleges hangzásvilággal szól a jazz a Rieger Rhodes Quartet első albumán

A Rieger Rhodes Quartet (RRQ) Long-lost Brothers című debütáló anyaga a patinás svájci jazz kiadó, a UNIT Records gondozásában jelenik meg. A júniusi magyar megjelenés megelőzi a nemzetközi kiadást, amely szeptember elejére van kitűzve. Ekkor lesz elérhető a nyolc saját kompozíciót tartalmazó CD teljes anyaga a nagyobb zeneletöltő portálokon is.
Jazz/World ajánló

Teljes a Paloznaki Jazzpiknik magyar színpadának programja

Július utolsó két napján a magyar jazzélet színe-java Paloznakra utazik, hogy közös örömzenével búcsúztassák az év legforróbb hónapját. A Fábián Julinak emléket állító színpadon ezúttal is a legnagyobb nevekkel találkozhatnak az érdeklődők: itt lesz Saya Noé, Swing á la Django, a Sárik Péter Trió & Falusi Mariann, illetve az Amoeba Band is.
Jazz/World gyász

Elhunyt Szappanos György eMeRTon-díjas basszusgitáros

„Elment a Szapi” – tudatta Facebookon az 55 évesen elhunyt basszusgitáros zenésztársa, Borlai Gergő. A hardrock.hu információi szerint Szappanos György pár nappal ezelőtt stroke-ot kapott, és bár az orvosok mindent megtettek, hogy stabilizálják az állapotát, végül nem tudták megmenteni.
Jazz/World díj

Snétberger Ferencet a Német Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztjével tüntették ki

Snétberger Ferenc gitárművész 2021. június elsején ünnepélyes keretek közt vette át a Német Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztjét Dr. Torsten Wöhlert kultúráért felelős államtitkártól, amelyet Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök adományozott neki 2020. november 15-én.
Jazz/World ajánló

Örömzene és hit – Malek Andi Soulistic a Városmajori Szabadtéri Színpadon

Június 4-én folytatódik a Malek Andi Soulistic tavaly megkezdett húsz állomásos turnéja, melynek idei első állomása a Városmajori Szabadtéri Színpadon lesz.