Cheikh Lô (Fotó/Forrás: Bernard Benant)

- Emberi hozzájárulása miatt is részesült tavaly világzenei kategóriában Womex-díjban. Hogyan jellemezné a zene általi és a zenén túli elkötelezettségét?

- Nagy örömömre szolgált ez a díj. Az eddig megtett utam elismerésének tekintem, amiben volt sok utazás, munka, kulturális hatás az afrikai kontinensen. Burkina Fasóban születtem, Dakarban nőttem fel, apám kereskedő volt.

Teljes mértékben afrikai zenésznek érzem magam, aki a béke és a népek közötti megértés üzenetét hivatott tolmácsolni.

- Minden lemezén és a megnyilatkozásaiban is a Baye Fall filozófiára hivatkozik. Mit jelent ez az ön számára? Milyen hatással van a kreativitására?

-A szufi közösség egyik leágazása a Baye Fall. Olyan vallás, amelyik az emberek közötti testvériséget, önzetlenséget, tiszteletet, szeretetet hirdeti. A nagy mesterek útjának a követését jelenti, akik méltóan adták tovább a tanítást. Számomra a zene az üzenet közvetítésének az eszköze. Megosztom magam az emberekkel.

- A szenegáli közönség hozzászokott a mbalax hangzásokhoz. Gondolja, hogy ez a tipikusan szenegáli stílus meghódíthatja a világot?

-  A mbalax már önmagában a világot jelenti, hiszen a legkülönfélébb afrikai ritmusok keveredéséből alakult ki. Nem csak egy zenei és tánc irányzat, hanem tradíció, életérzés. És ehhez járulnak még a külső hatások Latin-Amerikából, Kubából, az Egyesült Államokból. A hangok oda-vissza hatnak.

- Legújabb lemeze, az Afrikában gyökerező és a világbékére nyitott Balbalou különböző zenei univerzumok kereszteződése. Azzal a szándékkal született, hogy átfogó képet nyújtson az eddigi pályafutásáról?

- Valóban így van. Igyekeztem bemutatni a zenei világomat ezen az albumon brazil, francia, libanoni zenésztársak közreműködésével. Van benne töprengés, meditáció, aktuális problémákra való reflektálás is, tolerancia, szeretet, filozófia, és természetesen sok életöröm. A végén mindig ott kötök ki, hogy

Cheikh Lô

Fotó: Kotschy Gábor

- Az album politikai színezetű dalaiban az afrikai államfőknek interpellál, a spiritualitást szembeállítja a Boko Haram nigériai iszlám szélsőséges terrorszervezet által elkövetett gaztettekkel. Vajon mennyire fogékony a világ az ön humanista segélykiáltásaira?

 Afrika problémája az egész világ problémája.

Akiket ott megölnek bármilyen fanatikus eszme nevében, ugyanolyan halottak, mint akiket Európában vagy bárhol másutt gyilkolnak meg. Ezt meg kell értenie a nemzetközi közösségeknek. Azok, akik mások életére törnek ideológiai vagy vallási alapon, nem olyan emberek, akikhez közöm lehet. Én csak azokat tudom megszólítani, csak azokban hiszek, akik tisztelik magukat és tisztelnek másokat. Sajnálatos módon az ember ölni is képes. A válaszom erre kizárólag az lehet, hogy az érzelmeken keresztül a békét hirdetem. Sem időm, sem tisztem, hogy a háborúkat tanulmányozzam.

- Számos kiváló zenésszel dolgozott együtt Youssou N'Dourtól Tony Allenig. Kik gyakorolták önre a legnagyobb hatást?

- Youssou-t és Tony-t is nagy zenészeknek tartom. Jó néhány kubai zenész is hatott rám, nem véletlenül építettem bele a zenémbe a rumbát, a salsát, a sambát is. Idén nyáron egy jamaicai gitárossal, Ernest Ranglinnal és Tony Allennel turnézom.

- Sokan spirituális dimenziójú költőnek tartják, aki főként dobon és gitáron játszik, énekel. Melyik tevékenység élvez önnél elsőbbséget?

- Ütőhangszerekkel kezdtem, igazából a dobot tekintem az alaphangszeremnek. Csak később kezdtem el énekelni, dalokat komponálni, amihez a gitár bizonyult az ideális hangszernek.

- Két évet Párizsban töltött, ott kezdte a szólista karrierjét. Doxandeme című dalában megörökítette a menekültként, bevándorlóként élő honfitársai sorsát. Ma milyen szemmel tekint Franciaországra?

- Európa egyik legfontosabb országáról van szó, amelyik hidat képez Afrika és az öreg kontinens között.

Az a tapasztalatom, hogy a franciák értik az afrikai népek helyzetét, még akkor is, ha nagy hibákat követtek el a múltban.

Visszaéltek a gyarmati országokkal, egyfajta kényszerű gyámság alá helyezték a bevándorlókat.

-Tavaly Kofi Annan, Albert herceg, Francois Hollande társaságában vett részt a párizsi klímacsúcs találkozón. Mit tart a legégetőbb kérdésnek a klímaváltozások témakörében?

- Az egész emberiséget érintő kérdésről van szó, amiről a fejlettebb országok hajlamosak elfeledkezni. Az ő szempontrendszerükben a fogyasztás, az anyagi fejlődés áll az első helyen, holott a materiális javak helyett előbbre való az a gondolkodás, ami az élet, a természet értékeinek a megőrzése felé mutat.