Jazz/World

Christian Scott: „Fittyet hányunk a stílusokra”

2016.04.21. 14:13
Ajánlom
A „jazz fiatal istenének” is hívja a kritika Christian Scottot, aki amellett, hogy kiemelkedő trombitás és zeneszerző, maga tervezi a hangszereit is, amiken speciális fúvótechnikájával játszik. Május 7-én a Trafóban mutatja be legújabb, Stretch Music című albumát. Ennek kapcsán mesélt a Trafó munkatársának arról, hogy mi a baja a kortárs jazz színtérrel, és hogy mi köze van az anyja énekhangjának az ő technikájához.
Christian Scott

Christian Scott

- 2002-ben jelent meg a cím nélküli debütalbumod, azóta pedig elképesztő ütemben adod ki az újabb és újabb lemezeket. Mit mondanál, mennyit változott eközben a játékod és az, ahogy a zenéről, a zenélésről gondolkodsz?

- Szerintem leginkább arról van szó, hogy 2006 óta (ekkor jelent meg a Grammy-díjra is jelölt Rewind That című albuma - a szerk.) rengeteget turnézunk és koncertezünk minden évben – és amikor ennyit utazol és ilyen intenzíven zenélsz, sokkal gyorsabban is fejlődsz.

- Híres hangszertervező is vagy. Mi volt a „hagyományos” hangszerekkel a problémád, mit hiányoltál belőlük?

- Nem arról van szó, hogy hiányzott volna valami vagy nem tudtam volna valamit eljátszani egy klasszikus vagy jeladó trombitán. Inkább az, hogy ezek a hangszerek tudnának jobbak is lenni. Amikor megtervezték őket, más idők jártak, másképp gondolkodtak róluk, amikhez nem kell máig ragaszkodnunk. Úgy gondoltam, hogy pár apró változtatással többet ki tudok hozni, mondjuk egy trombitából, jobban tudok kommunikálni velük.

- Ezért alakítottad ki a speciális fúvótechnikádat, az úgynevezett „whispertechnique”-et is?

- Mondhatni. Azt a fúvótechnikát két évembe telt kialakítani. A lényege az, hogy a nyomóventileknél létrejövő rezgések helyett a légzésre helyezi a hangsúlyt, a meleg levegő miatt pedig a hangzás lágyabb, suttogóbb lesz, teljesen másképp hat. Senki sem játszott így, tehát mindenre nekem kellett rájönnöm. A nagy áttörés azt hiszem akkor volt, mikor elkezdtem nem arra fókuszálni, hogy megváltoztassam a trombita hangját, hanem hogy

utánozzam anyám énekhangját, felülmúljam azt.

- Nem csak a hangszereid és a fúvótechnikád, de a stílusod is sajátos: te csak stretchmusic-nak nevezed. Mit jelent számodra ez a stílus? Honnan jött az azonos nevű telefonos applikáció ötlete?

- A stretchmusic rengeteg stílusból és kultúrából táplálkozik. Egy újfajta fúziót akartunk kialakítani, olyan zenét játszani, ami fittyet hány a stílusokra. Számunkra az volt a legfontosabb, hogy mindenféle dolgot összepasszintsunk: indiai rágákat a tradicionális japán zenével, vagy a salsát a trappel. Különböző népek és kultúrák zenéjét ötvöztük, hogy bebizonyítsuk:

minden zene összetartozik, egy tőről fakadnak, így óhatatlanul kapcsolat van köztük.

Nem kell különválasztani őket. Ami pedig az applikációt illeti, az lényegében egy interaktív lejátszó. Igaz, csak a Stretch Music albumunkat tudja játszani, de azt úgy alakíthatod, ahogy akarod, nem csak zenehallgatáshoz, hanem gyakorláshoz is ideális. Le tudod némítani vagy épp kiemelni az egyes hangszerek hangját, meg tudod változtatni a tempókat, loopolhatod az egyes részeket és így tovább.

- Kamasi Washington The Epic és a te Stretch Music című albumod kapcsán több cikk is kiemeli, hogy visszaemelitek a jazzt a köztudatba. Ezt te is így érzékeled?

- Abszolút. Ha elmész mondjuk Kamasi Washington vagy Robert Glasper koncertjére, akkor azt látod, hogy ők a játékukkal hidakat építenek saját maguk és a hallgatóság közé. A kompozícióik, a játékuk sokkal befogadhatóbb a közönség számára, sőt, törekednek is rá, hogy az legyen, ez pedig nagyon fontos.

Sokáig a jazzt egyfajta szakrális művészeti formaként kezelték, amihez kapcsolódott egyfajta túlintellektualizáló körítés is, ami sokakat eltántoríthatott a stílustól; de ez most változóban van. Ennek pedig örülök.

- Miért fontos, hogy a nagyközönség számára is befogadható módon játsszák a jazzt?

- A legtöbb jazz-zenész számára sokkal fontosabb a hagyományok ápolása, a folyamatos visszatérés a gyökerekhez és az, hogy kialakítsanak egy stílust és játékot maguknak, mint a hallgató. Sokkal jobban leköti őket a jazz eddigi története, mint a jelen és az, hogy valamit kommunikáljanak azoknak, akik hallgatják őket. Emiatt pedig megértem, hogy sok embert elriaszt a kortárs jazz. De szerencsére sok zenész manapság olyan stílusban próbál játszani, hogy az átlaghallgató számára is befogadható legyen.

Kapcsolj.be - olvasd el a teljes interjút a Trafó blogján ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Klasszikus

Rangos nemzetközi díjat kapott Várjon Dénesék lemeze

Várjon Dénesé mellett Bartók-művek felvételeit is díjazta a rangos ICMA zsűrije.
Tánc

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Vizuál

Mégsem Klimt-domborművet találtak Budapesten?

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta a The Art Newspaper.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A kecskeméti zeneiskola a Trónok harca zenéjével támadott a plázában

Kétszáz zenész és énekes ünnepelte villámcsődülettel az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola fennállásának 125. évfordulóját. Videó!
Jazz/World ajánló

„…a jó dolgok úgyis összekapcsolódnak"

A 2019. esztendőben több jubileumi programmal lép a Pesti Vigadó színpadára a Kaláka együttes: Kiss Anna 80. születésnapja, Kányádi Sándor születésének 90. évfordulója, valamint Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényekről és az 50 éves együttes titkáról Gryllus Dániellel, a Kaláka alapítójával, a Gryllus Kiadó vezetőjével beszélgettünk.
Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.