Jazz/World

Christian Scott: „Fittyet hányunk a stílusokra”

2016.04.21. 14:13
Ajánlom
A „jazz fiatal istenének” is hívja a kritika Christian Scottot, aki amellett, hogy kiemelkedő trombitás és zeneszerző, maga tervezi a hangszereit is, amiken speciális fúvótechnikájával játszik. Május 7-én a Trafóban mutatja be legújabb, Stretch Music című albumát. Ennek kapcsán mesélt a Trafó munkatársának arról, hogy mi a baja a kortárs jazz színtérrel, és hogy mi köze van az anyja énekhangjának az ő technikájához.
Christian Scott

Christian Scott

- 2002-ben jelent meg a cím nélküli debütalbumod, azóta pedig elképesztő ütemben adod ki az újabb és újabb lemezeket. Mit mondanál, mennyit változott eközben a játékod és az, ahogy a zenéről, a zenélésről gondolkodsz?

- Szerintem leginkább arról van szó, hogy 2006 óta (ekkor jelent meg a Grammy-díjra is jelölt Rewind That című albuma - a szerk.) rengeteget turnézunk és koncertezünk minden évben – és amikor ennyit utazol és ilyen intenzíven zenélsz, sokkal gyorsabban is fejlődsz.

- Híres hangszertervező is vagy. Mi volt a „hagyományos” hangszerekkel a problémád, mit hiányoltál belőlük?

- Nem arról van szó, hogy hiányzott volna valami vagy nem tudtam volna valamit eljátszani egy klasszikus vagy jeladó trombitán. Inkább az, hogy ezek a hangszerek tudnának jobbak is lenni. Amikor megtervezték őket, más idők jártak, másképp gondolkodtak róluk, amikhez nem kell máig ragaszkodnunk. Úgy gondoltam, hogy pár apró változtatással többet ki tudok hozni, mondjuk egy trombitából, jobban tudok kommunikálni velük.

- Ezért alakítottad ki a speciális fúvótechnikádat, az úgynevezett „whispertechnique”-et is?

- Mondhatni. Azt a fúvótechnikát két évembe telt kialakítani. A lényege az, hogy a nyomóventileknél létrejövő rezgések helyett a légzésre helyezi a hangsúlyt, a meleg levegő miatt pedig a hangzás lágyabb, suttogóbb lesz, teljesen másképp hat. Senki sem játszott így, tehát mindenre nekem kellett rájönnöm. A nagy áttörés azt hiszem akkor volt, mikor elkezdtem nem arra fókuszálni, hogy megváltoztassam a trombita hangját, hanem hogy

utánozzam anyám énekhangját, felülmúljam azt.

- Nem csak a hangszereid és a fúvótechnikád, de a stílusod is sajátos: te csak stretchmusic-nak nevezed. Mit jelent számodra ez a stílus? Honnan jött az azonos nevű telefonos applikáció ötlete?

- A stretchmusic rengeteg stílusból és kultúrából táplálkozik. Egy újfajta fúziót akartunk kialakítani, olyan zenét játszani, ami fittyet hány a stílusokra. Számunkra az volt a legfontosabb, hogy mindenféle dolgot összepasszintsunk: indiai rágákat a tradicionális japán zenével, vagy a salsát a trappel. Különböző népek és kultúrák zenéjét ötvöztük, hogy bebizonyítsuk:

minden zene összetartozik, egy tőről fakadnak, így óhatatlanul kapcsolat van köztük.

Nem kell különválasztani őket. Ami pedig az applikációt illeti, az lényegében egy interaktív lejátszó. Igaz, csak a Stretch Music albumunkat tudja játszani, de azt úgy alakíthatod, ahogy akarod, nem csak zenehallgatáshoz, hanem gyakorláshoz is ideális. Le tudod némítani vagy épp kiemelni az egyes hangszerek hangját, meg tudod változtatni a tempókat, loopolhatod az egyes részeket és így tovább.

- Kamasi Washington The Epic és a te Stretch Music című albumod kapcsán több cikk is kiemeli, hogy visszaemelitek a jazzt a köztudatba. Ezt te is így érzékeled?

- Abszolút. Ha elmész mondjuk Kamasi Washington vagy Robert Glasper koncertjére, akkor azt látod, hogy ők a játékukkal hidakat építenek saját maguk és a hallgatóság közé. A kompozícióik, a játékuk sokkal befogadhatóbb a közönség számára, sőt, törekednek is rá, hogy az legyen, ez pedig nagyon fontos.

Sokáig a jazzt egyfajta szakrális művészeti formaként kezelték, amihez kapcsolódott egyfajta túlintellektualizáló körítés is, ami sokakat eltántoríthatott a stílustól; de ez most változóban van. Ennek pedig örülök.

- Miért fontos, hogy a nagyközönség számára is befogadható módon játsszák a jazzt?

- A legtöbb jazz-zenész számára sokkal fontosabb a hagyományok ápolása, a folyamatos visszatérés a gyökerekhez és az, hogy kialakítsanak egy stílust és játékot maguknak, mint a hallgató. Sokkal jobban leköti őket a jazz eddigi története, mint a jelen és az, hogy valamit kommunikáljanak azoknak, akik hallgatják őket. Emiatt pedig megértem, hogy sok embert elriaszt a kortárs jazz. De szerencsére sok zenész manapság olyan stílusban próbál játszani, hogy az átlaghallgató számára is befogadható legyen.

Kapcsolj.be - olvasd el a teljes interjút a Trafó blogján ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Plusz

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

40 feledhetetlen dal Koncz Zsuzsa új válogatásalbumán

Így volt szép címmel dupla válogatásalbummal jelentkezett Koncz Zsuzsa, amelyen a legkedvesebb dalait válogatta össze a legelső eredeti felvételétől kezdve napjainkig. Ritkaságok, eddig még nyilvánosságra nem hozott felvételek is színesítik a páratlan pályafutás esszenciáját.
Jazz/World improvizáció

Roby Lakatos videóüzenetben játssza el azt a dallamot, amelyre improvizációkat vár

A Roby Lakatos Improvizációs Hegedűverseny hivatalos Facebook-oldalán pénteken közzétették Roby Lakatos videóüzenetét, amelyben elmondja a jelentkezés feltételeit, a megmérettetés menetét, valamint eljátssza azt a dallamot, amelyre az improvizációkat várják.
Jazz/World hír

Jövőre ismét Budapesten rendezik meg a Womexet

Fantasztikus hír a különböző népzenék kedvelőinek, valamint a magyar zenészeknek: öt év után ismét a Hangvető szervezi és a magyar főváros ad otthont a földkerekség legnagyobb világzenei expójának.
Jazz/World interjú

Balogh Kálmán: „A dallam közös, élő egység”

Balogh Kálmán cimbalomművész 60. születésnapja alkalmából jubileumi koncertet ad a Zeneakadémián október 30-án. Az ünnepi koncert szellemi kerete a népzene lesz, de az akadémiai cimbalom-oktatás múltját és jelenét is érintik. Interjú.
Jazz/World fonó

Milyen zenékre figyelnek fel a nemzetközi rádiós szerkesztők?

Ismét eltelt egy hónap, sőt egy negyedév és közzé tették a világzenei toplistákat. A hazai lemezek közül több album – a Fonó kiadványai – kerültek fel a rangos névsorba.