Jazz/World

„Cigányul gondolkodunk és álmodunk”

2017.07.03. 12:02
Ajánlom
Lakatos Mónika éneke és a Romengo zenéje zsigeri koncertélményt jelent minden alkalommal. Legújabb, cigány hallgatókat tartalmazó lemezük kapcsán kérdezte őket a Ritmus és Hang blog.

Lakatos Mónika szólólemeze kapcsán elárulta, a lemezen szereplő dalok zömét felmenőitől tanulta, szerepel közöttük 120-130- éves dallam is, valamint egyetlen archív felvételként édesapja éneke is hallható az albumon. Ezen kívül több saját szerzeményük is helyet kapott a korongon. „A dallamok improvizálásból adódnak. Nem tudunk kottát írni és olvasni, így rögzítjük azt, ami éppen eszünkbe jut, és lassacskán összeáll egy egész dallam, amihez Mazsival (Rostás Mihály „Mazsi”, a zenekar vezetője, Lakatos Mónika férje – a szerk.) együtt írunk szöveget.

Cigányul gondolkodunk és álmodunk, így a szövegek is automatikusan cigány nyelven jönnek”

- mondta az új dalok születéséről.

Rostás Mihály Mazsi és Lakatos Mónika

Rostás Mihály Mazsi és Lakatos Mónika (Fotó/Forrás: Balla Demeter)

Hogy mi volt a cigány közösségekben a hallgatók funkciója, arról így beszélt: „A hallgatók nagyon fontosan a cigányok életében. Ezeket mulatáskor is elővesszük, és akkor is előkerülnek, ha bánatos az ember és csak magában énekelget, dúdolgat. A dallamok nagy része ma is él közösségeinkben, de minden énekes beleteszi a maga lelkét és saját stílusát a dalokba” - fogalmazott. Hozzátette:

„Én magam sem minden alkalommal énekelek ugyan úgy egy hallgatót, mert az adott hangulatom határozza meg azt, hogyan tudom átélni”.

A lemezzel a Roma Holokausztra is emlékeznek, ezért egy auschwitzi balladát is feltettek a lemezre. A tragédiával kapcsolatos személyes érintettségükről így nyilatkozott Rostás Mazsi: „Azt mondhatom, hogy cigányként közvetlenül érintettek vagyunk ebben a tragédiában és nem csak a cigányságunk miatt. Nagyapám, Rostás Mihály mesemondó gyerekkoromban sokat mesélt erről, de akkor még nem fogtam fel, hogy miről is beszél pontosan. Csak később tudatosult bennem ennek a súlya, amikor már nem tudtam őt megkérdezni a részletekről. Bár nem is biztos, hogy mertem volna kérdezősködni, mivel nem szívesen beszéltek erről azok, akik közelebbről élték meg ezt a tragédiát. Fontosnak tartottuk, hogy ezzel a dallal emlékezzünk a Roma Holokauszt áldozataira”.

Arról is beszéltek az interjúban, hogyan tudnak javítani a cigányság megítélésén a zenéjük által:

Amikor színpadról lejövünk, és a nem cigány emberek szeretetet és tiszteletet sugároznak felénk, akkor azt érezzük, hogy jó helyen vagyunk.

A boltban, vagy a buszon már kevésbé érzem ezt. (...) Mindenesetre mi a zenénkkel, a személyiségünkkel próbálunk adni az embereknek. Olyankor nem foglalkozunk azzal, hogy ez segít-e lebontani a negatív sztereotípiákat. Mi csak zenélünk örömből” - mondta Rostás Mazsi.

Az interjú teljes verziója a Ritmus és Hang blogon olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.
Jazz/World kult50

TársasJáték - Fekete Kovács Kornél és Molnár Áron noÁr a Kult50-ben

Humorról, játékosságról, a közösség felhajtó erejéről és persze a jazz-ről beszélget Fekete Kovács Kornél, a Modern Art Ochestra vezetője és Molnár Áron noÁr a Kult50 kamerái előtt.