Bolya Mátyás abban a szerencsés helyzetben van, hogy egyszerre lehet jelen a zenei élet több színterén; előadóművészként, az MTA BTK Népzenei Archívum munkatársaként vagy éppen a Zeneakadémián. A 2012 novemberében megjelent könyv lejegyzési gyakorlatnak indult, majd "köztes fázisként" szakdolgozat lett belőle. A munka Sebő Ferenc szerint "beleillik abba a felívelő folyamatba, amelynek során a megindult népzenei képzés a szóbeli hagyományozás módszereit kitágítva igyekszik kialakítani a saját írásos alapú szakirodalmát. Bár a zenetörténet tanulsága, hogy a zenét sohasem szabad teljesen írásos alapra helyezni, bármiféle jelrendszer is alakuljon ki, a szájhagyomány komplexitására mindig szükség lesz. A régi zene traktátusok nagy hibája, hogy csak a különleges dolgokat írják le, azt, amit »úgyis tudunk«, tehát a hagyomány tárgyalását (természetesnek és örökkön létezőnek gondolva azt), elhagyták. Ezért fontos, hogy a népi hangszerekről is lehetőleg minden tudományunkat rögzítsük az utókor és a tanítványok számára, a lehető legaprólékosabb módon. Bolya Mátyás dolgozata erre tesz kísérletet. Gazdag szakmai és előadói gyakorlat hitelesíti munkáját, amely elegánsan illeszkedik a születő népzeneoktatás szakirodalmába."
Még korábbi előzmény, hogy a Flaccus Kiadó 2005-ben kiadta a Magyar citerás antológia hangzó sorozat második részét. Azóta két újabb rész is megjelent, és előkészületben van a hagyományos citerazenét feldolgozó sorozat ötödik, egyben záró darabja is. Érdemes felidézni néhány gondolatot az akkor leírtakból: ahhoz, hogy egy értékes dallam eljusson mindenkihez, hivatalosan kiadott hanghordozón vagy lejegyzett formában, igen hosszú utat kell végigjárnia, a gyűjtés-feldolgozás-publikálás mindhárom lépcsőfokát. Az utolsó kettő a legnehezebb. Ez a két lépés a táncházmozgalom mai feladatai közül talán a legfontosabb, így lesz a helyszíni gyűjtésből mindenki számára hozzáférhető és használható közkincs. Ezen az úton egy kis lépés ez a könyv. A szerző a következő szavakkal vall a munka hátteréről: "amikor elkezdtem a lejegyzést, egyértelmű volt, hogy mindenki számára használható formába szeretném önteni a leírt hangjegyeket. Ne annyira a részleteket elemző elme, sokkal inkább a dallamszándék vezesse kezemet. Nehéz feladat belehelyezkedni hajdanvolt citerások zenei gondolkodásába, megérezni a szándékot a megvalósítás mögött. Talán nem is sikerült volna, ha nem játszom magam is a hangszeren." A kottáknál használt jelölések megegyeznek a Magyar citerazene I-II. kötetekben használt jelölésekkel, az eligazodást jelmagyarázat segíti. Csillag jelez minden olyan szokványostól eltérő jelenséget, amire külön jelet nem volt célszerű bevezetni.
A dallamvázhoz dalszövegek is tartoznak, általában 2-3 versszakkal, a forrás részletes megjelölésével, ez Berta Alexandra munkája. A kötet végén dalszámmal és oldalszámmal ellátott betűrendes dallammutató segíti az eligazodást. A lejegyzésekhez megjegyzések, néhány technikai információ és egy fogalomfelhő tartozik, e két utóbbi állandó elemként minden dallamnál megtalálható. A fogalmak röviden összefoglalják az adott felvétel főbb játéktechnikai és zeneelméleti ismérveit. A tárgymutató a fogalomfelhő elemeihez dalszámokat rendelve segít kiválasztani az adott fogalom köré csoportosítható dallamokat. A fogalmakat követő számok visszautalnak a Magyar citerazene I-II. kötetek megfelelő oldalszámára, ahol részletes leírás, tanítási segédlet és további példák találhatók. Újdonság még, hogy a könyv a lemezen szereplő adatközlők egy részéről életrajzot is közöl. A két legrészletesebb, játéktechnikát is elemző írás Endrődi Judit tanulmánya alapján készült. Ezekhez az életrajzokhoz fényképek is tartoznak, jelentős részük első közlés.
A dallamok három tájegységről származnak, az Alföldet Boruzs András, Kanczel János, Cs. Nagy Balázs, Bagosi Lajos, Kovács Lajos, Tuka Zsigmond, Dávid László, Sajti Mihály, id. Maczik Sándor és Magda Imre; Észak-Magyarországot Bozsik Margit és Szaszkó József; a Dél-Dunántúlt pedig Balogh József, Dékány János, Koller József, Takács József, Takács Józsefné Tatár Kiss Erzsébet, Bogdán Imre és Bogdán Sándor képviselik.
A könyv beszerezhető a http://www.dialekton.hu/ oldalon, az A.Folk Népzenei Hangszerboltban és a Rózsavölgyi Zeneműboltban.